181507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savnyomok eltávolítására folyékony szénhidrogénekből

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181507 £ Bejelentés napja: 1978. V. 4. (UO-149) Elsőbbsége: 1977. V. 5. (794 153) Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi osztályozás: NSZOj C 10 G 19/02; B 01 D 11/00; B 01 J 19/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. XI. 29. Megjelent: 1985. XII. 31 ‘ > ' - ' , \ V ' - , .. * ✓ Feltaláló: Szabadalmas: Verachten Thomas Ace osztályvezető, Wheeling, UOP Inc., Des Plaines, Illinois, Illinois, Amerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok Eljárás savnyomok eltávolítására folyékony szénhidrogénekből 1 2 A találmány tárgya eljárás savnyomok eltávolítására fo­lyékony szénhidrogénekből, koaguláltatással. Ismeretes, hogy számos szénhidrogén tartalmaz ként tio­­lok (merkaptánok) alakjában. Majdnem mindig vannak je­len tiolok a cseppfolyósított szénhidrogén gázokban, a 5 krakkbenzinekben, a kőolaj közvetlen desztillálásával ka­pott benzinekben és a nehezebb szénhidrogén-párlatokban, így a petróleumban és a fűtőolajban is. A tiolok jelenléte a szénhidrogénekben főleg erős szaguk miatt hátrányos, de egyes esetekben azért is, mert nem kívá- 10 natos reakciókba lépnek más szénhidrogénekkel, és a beren­dezéseket korrodeálhatják. Sokan próbálkoztak a tiolok eltávolítására vagy átalakítá­sára alkalmas módszerek kidolgozásával. A legelső eljárások szerint a szénhidrogéneket lúggal, agyagfélékkel, hidrogéné- 15 zéssel kezelték. A szénhidrogén-párlatok kezelésében jelen­tős előrehaladás volt az UOP Merox eljárása 1959-ben. Az Oil and Gas Journal 1959. október 26-i száma ismerteti a Merox eljárást és néhány korábbi módszert a merkaptánok eltávolítására. 20 A Merox eljárásban lúgban oldott vagy hordozóra felvitt katalizátor segítségével oxidálták a merkaptánokat diszulfi­­dokká, oxigén vagy lúg jelenlétében. A 3 108 081. számú Amerikai Egyesült Államok-beli szaba­dalmi leírás szerint egy adszorbensre felvitt fém-ftalociani- 25 dot tartalmazó, merkaptánt oxidáló katalizátort ismertet­nek. Az eljárást szemléltető példa szerint különösen előnyö­sek a szulfonált fém-ftalocianidok, közülük is a monoszulfo­­nát. Az ipari műveletnél a tiol eltávolításra vagy átalakításra 30 betáplált szénhidrogén nyersanyagban többféle katalizátor­­méreg vagy egyéb káros hatású anyag fordulhat elő. Ezek közül gyakran lehet számítani nyommennyiségű nafténsavra és kén-hidrogénre. A kén-hidrogén már eredetileg is jelen van, de lehet vala­milyen megelőző művelet mellékterméke is, ha a kén-vegyü­­letek magas hőmérsékleten, hidrogén jelenlétében átalakulva kén-hidrogénné bomolhattak. Ha a feldolgozott szénhidro­gén benzin vagy petróleum volt, a kén-hidrogén legnagyobb része a desztilláció során eltávozik. Az eltávolítás azonban nem mindig teljes, és ilyenkor a szénhidrogén további kezelé­sére van szükség. A kőolajban gyakran találhatók nafténsavak vagy egyéb karbonsavak. A desztilláció során a nafténsavak a hasonló forráspontú szénhidrogénekkel együtt desztillálnak át, és különböző párlatrészekben koncentrálódnak. A nafténsa­vak mind szénhidrogénekben, mind vizes közegben képesek oldódni, és gyakran a felületaktív anyagok közé sorolják őket a folyékony szénhidrogén és a víz határfelületén kifej­tett aktivitásuk következtében. Alkáli-sókkal semlegesítve a nafténsavak a szappanokhoz hasonló alkáli-naftenátokat képeznek. Mint ilyenek, hajlamosak a szénhidrogén-fázisból és a vizes fázisból emulziót képezni, és megnehezítik az olajos és vizes fázis szétválását. Emiatt , a tulajdonságaik miatt a nafténsavakat el kell távolítani a késztermékekből is, ha bennük a vizes emulzió jelenléte hátrányos, továbbá a vegyszeres kezelésre kerülő nyersanyagokból is, ha zavarnák a megfelelő kezelést. . : Ennek megfelelően a kezelési eljárásokban többféle mód­szert is kifejlesztettek a nehézségek megoldására. Az egyik 181507

Next

/
Thumbnails
Contents