181502. lajstromszámú szabadalom • Homogenizáló gröccs-csiga, fröccsöntőgépekhez
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181502 Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1975. VI. 26. (HU-258) Közzététel napja: 1981. VII. 28. Megjelent: 1985. XII. 31 NSZOj B 29 B 1/06 Feltaláló: Szabadalmas: Nagy Gábor gyáregységvezető, Debrecen Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, Budapest Homogenizáló fröccs-csiga, fröccsöntőgepekhez 1 A találmány tárgya olyan homogenizáló fröccs-csiga, amely lehetővé teszi, hogy a színezetlenül kereskedelmi forgalomba kerülő hőre lágyuló műanyagokból a hagyományos felépítésű fröccsgépeken lehetővé váljon fénystabilizált termékek előállítása. Az alapanyagpiacon egyre nagyobb a festetlenül és fénystabilizálatlanul eladásra kínált anyagok mennyiségi aránya. A színezetten és fénystabilizáltan eladott anyagok mennyiségének csökkenésével ellentétben nőtt ezen anyagok ára és hosszabbodott a megrendeléstől a leszállításig eltelt idő. Addig amíg a színezetlen anyagokat az alapanyaggyártók raktárról azonnal szállítják, a festett, de különösen a fénystabilizált anyagokat csak rögzített színskálában és előírt minimális mennyiség megrendelése esetén hajlandók legyártani, majd szállítani. Az utóbbi években a felhasználók igényei is megváltoztak, mivel az optimális alapanyagkészletet és a vevők színigényéhez való gyors igazodást a feldolgozó üzemben történő színezéssel és fénystabilizálással jobban lehet biztosítani. A feldolgozó üzemen belüli festésre, fénystabilizálásra többféle megoldás létezik, melyeket két csoportba lehet sorolni. Az egyik csoportba tartozó megoldások a festéshez, fénystabilizáláshoz poralakú pigmenteket és stabilizátorokat, a másik csoportba tartozók 2—3 mm átmérőjű mesterkeveréket az ún. masterbatch-t használják. A két módszer megvalósításához más-más berendezésekre és anyagmozgatási technológiákra van szükség és természetesen ezek beruházási költsége is eltérő. A porfestés és stabilizálás legfejlettebb módszerénél a gép 2 adagoló tölcsére helyére egy olyan keverő berendezést szerelnek fel, amely tölthető festékpor- és stabilizátortartályt tartalmaz és a natúr (festetlen) alapanyagot vákuum felszívóval szívja fel a gép mellett felállított hordóból, vagy csővezeté- 5 ken keresztül jut el az anyag a gépig. A keverőgép az adag összemérése után, a keverő folyamat során olyan elektrosztatikus feltöltődést hoz létre a granulátum szemcséken, amely biztosítja a festéknek és a stabilizátomak az egyes szemcsék körüli egyenletes eloszlását. Ebből 10 következik, hogy az ilyen keverékből a gép nehézségek nélkül tud homogén színű terméket előállítani még nagyfelületű darabok esetén is. A megoldás hátránya, hogy minden egyes fröccsgépet el kell látni ezzel a berendezéssel és ez a gép árához képest jelentős többlet beruházást jelent. 15 A gépenkénti keverőgépre azért van szükség, mert a festékporral kevert anyagot pneumatikusan nem lehet szállítani, gépbe juttatni, mivel a levegőáram a festéket a granulátum szemcsék felületéről leszívja. Alkalmazzák még azt a módszert is, hogy a porral kevert 20 alapanyagot egy szinttel magasabb helyről gravitációval juttatják a gépbe egy mozgatható silóból. Ebben az esetben lehet központi, nagyteljesítményű keverőt alkalmazni, de a megoldás alkalmazásának előfeltétele a többszintes üzem. Ez pedig csak ritkán adott. 25 A mesterkeverékkel történő színezésnél, fénystabilizálásnál a kb. 90%-ban festéket és szükség esetén fénystabilizátort az alapanyagokkal azonos, vagy legalábbis rokon tulajdonságú anyag „ragasztja” össze granulátummá. Ezt a mesterkeveréket nagyteljesítményű, központi ellátást biztosító ke- 30 verőben keverik hozzá az alapanyaghoz, 2—5%-ban. A mes-
