181501. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó szer
3 181501 4 növekedést szabályozó anyaggal gátolhatjuk pázsitok növekedését, így a fűnyírás (kaszálás) gyakorisága csökkenthető. A növény növekedése során az oldalirányú elágazásokat is elősegíthetjük a csúcsi növekedés kémiai megszakításával. Ez például a növények dugványszaporításánál jelentős. A koncentrációtól függően lehetséges az is, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk, például hogy dohány esetében dekapitálás.után visszaszorítsuk az oldalhajtások képződését és így elősegítsük a levélnövekedést. A virágképződés befolyásolásakor a koncentrációtól és az alkalmazás időpontjától függően elérhetjük mind a virágképződés gátlását, mind gyorsulását. Bizonyos körülmények között a virágállományt is növelni kell, mimellett ezek a hatások akkor lépnek fel, ha a megfelelő kezeléseket a normális virágképződés időpontjában végezzük. A hatóanyaggal a növények levélállományát úgy befolyásolhatjuk, hogy lombhullást idézünk elő, hogy például a betakarítást megkönnyítsük, vagy a párologtatást csökkentjük egy olyan időpontban, amikor a növényeket el kell ültetni. A gyümölcsállományt úgy növelhetjük, hogy több gyümölcsöt vagy mag nélküli gyümölcsöt hozunk létre (partenokarpia). Bizonyos körülmények között megakadályozhatjuk a korai gyümölcshullást is, vagy kémiai ritkítás értelmében a gyümölcshullást meghatározott mértékre növelhetjük. A gyümölcshullás növekedését azonban úgy is kihasználhatjuk, hogy a kezelést a betakarítás időpontjában hajtjuk végre, így megkönnyítjük a betakarítást. Ha éretlen gyümölcsöket bepermetezünk a találmány szerinti vegyülettel, meggyorsíthatjuk az érés folyamatát és színesebb gyümölcsöket kapunk. A hatóanyagokat készítményekké, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké alakítjuk. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt lévő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző szereket is alkalmazunk. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, valamint ezeknek étereit, ketonokat így acetont, metiletilketont, metílizobutilketont vagy ciklohexanont használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszol-hajtógázok, például diklór-difluormetán, vagy triklór-, fluormetán; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, Attapulgit, Montmorillonit vagy diatomaföld és a szintetikus kőlisztek, így nagydiszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok jöhetnek szóba. Emulgeálószerként nem ionos emulgeálószereket, így polioxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkoholétereket, például alkílarílpolíglikol-étert, diszpergálószerként például metilcellulózt használhatunk fel. A készítmények általában 0,1—95%, előnyösen 0,5—90 súly/hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagot készítményei alakjában, vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulgálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, nedvesíthető porok, paszták, oldható porok, porozószerek és szemcsék alakjában alkalmazzuk. Az alkalmazást a szokásos módon végezhetjük, például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, ködösítéssel stb. A hatóanyagkoncentrációkat széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0,0005—2%, előnyösen 0,01—0,5% koncentrációkat alkalmazunk. Ezenkívül egy hektár talajfelületre számítva általában 0,1—100 kg, előnyösen 1—10 kg hatóanyagot használunk. A növekedést szabályozó készítményt előnyös időpontban alkalmazzuk, ezt az időpontot az éghajlati és vegetatív adottságok határozzák meg. A hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmények előállítását az alábbi kiviteli példákkal mutatjuk be. Kiszerelési példák 1. példa Célszerű hatóanyagkészítmény előállítása céljából 5 súlyrész 2-klóretántionofoszfonsavdikloridot összekeverünk 95 súlyrész kvarcporral, és az elegyet porfinomságúra őröljük. Az így kapott porozószert — a mindenkor kívánatos mennyiségben — porozással visszük fel a növényekre és/vagy élőterükre. 2. példa Az 1. példában ismertetett módon, 0,5 súlyrész 2-klóretántionofoszfonsavdiklorid és 99,5 súly rész kvarcpor összekeverésével állítunk elő porozószert. 3. példa Az 1. példában ismertetett módon, 5 súlyrész 2-klóretántionofoszfonsavdiklorid és 95 súlyrész divinilbenzolsztirol vegyes polimerizátum összekeverésével állítunk elő porozószert. 4. példa Célszerű hatóanyagkészítmény előállítása céljából 25 súlyrész 2-klóretántionofoszfonsavdikloridot feloldunk 45 súlyrész xilolban. Az oldathoz emulgeátorként hozzáadunk 30 súlyrész nonilfenolpoliglikolétert. Felhasználás előtt az emulziós koncentrátumot annyi vízzel hígítjuk, hogy a kapott elegy a hatóanyagot a mindenkor szükséges koncentrációban tartalmazza. 5. példa Célszerű hatóanyagkészítmény előállítása céljából 10 súlyrész 2-klóretántionofoszfonsavdikloridot feloldunk 50 súlyrész xilolban. Végül emulgeátorként hozzáadjuk nonilfenilpoliglikoléter és átlagosan molekulánként 17 —CH2—CH2 —O-csoportot tartalmazó alkil-arilpoliglikoléter 1 :1 arányú elegyének 40 súlyrésznyi mennyiségét. Felhasználás előtt az emulziós koncentrátumot annyi vízzel hígítjuk, hogy a kapott elegy a hatóanyagot a mindenkor szükséges koncentrációban tartalmazza. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
