181493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gipszalakok előállítására
15 181493 16 A hátulsó lemez alatti sarok magassága (mm) 2,5 2,5 Az öntőrés magassága (mm) 4 8 Az így gyártott lap vastagsága (mm) 4 10 Ha több C öntőfej követi egymást, amint az 5. ábrán látható, akkor külön-külön szabályozhatók és amennyiben egymástól függetlenek, azonos módon. Ha az egyik a másikhoz hozzá van kapcsolva, amint a 10. ábrán látható, akkor az áramlásirányban legelső öntőfejet kezdjük szabályozni, majd a következőt és az egyik öntőrés magassága egyben a másik őt követő öntőfej talprészének magassága. Amikor több C öntőfej követi egymást, mindegyiket ugyanazzal az anyaggal lehet táplálni, vagy ellentétesen, különböző anyagokkal, például különböző sűrűségű gipszkeverékkel, vagy olyan keverékekkel, amelyek közül egyesek erősítőszálakat tartalmaznak finoman elosztva vagy felvágva és a keverés pillanatában beágyazva. Egy vagy több 45 erősítést lehet bevezetni a gyártott lapokba vastagságuk különböző szintjein és a gyártási lánc különböző helyein. Erősítés alatt értünk minden olyan anyagot, amelyet el lehet helyezni a lapok belsejében, vagy azok felületén, és amelyek mind erősítő szerepet játszanak, hogy a lapok szilárdságát növeljék és akár díszítő, akár védő célzattal burkolatot képezzenek. A találmány nem foglalkozik csak a folyamatos szalagalakú erősítések behelyezésével, de természetesen más, nem folyamatos erősítéseket, például finomra vágott szálakat, vagy finoman elosztott szálakat is be lehet építeni. A találmányban, amikor erősítésről beszélünk, akkor kartonpapírból lévő szalagról, fémszalagról, például alumíniumlemezről, üvegfátyolról, vagy nem szerves fátyolról, folyamatos szálakról, vagy szálbundákról, üveggel vagy mással átszőtt folyamatos szálpaplanról van szó. Ezeket az erősítéseket az öntőfej előtt lehet behelyezni, független bevezető eszközökkel, amint azt a lOD-től 10E ábrákon ábrázoltuk. A hengeralakban szállított erősítő a bevezetőeszközig ki van feszítve, elhalad a bevezetőeszköz és az S öntőlemez között és a C öntőfej alá kapcsolódik. Megkeményedve a gipszben, húzásnak van kitéve és a hengerre folyamatos húzás hat, amely a gyártási sor sebességével tekeredik le. így az erősítést el lehet helyezni vagy a gyártott gipszlap alsó felületén oly módon, hogy a bevezetőeszközt közvetlenül az öntőlemez közelében helyezzük el, vagy pedig a gyártott lap vastagságában, ha a bevezetőeszközt az öntőlemeztől olyan magasságban helyezzük el, ahol a kívánt erősítést a lapba akarjuk helyezni. Ennek a távolságnak mindenesetre legalábbis egyenlőnek kell lennie azzal a legkisebb távolsággal, amenynyire a 35 és 34 torlólemezek az öntőlemezhez képest fel vannak emelve. Több erősítést is be lehet helyezni különböző helyeken több, egymástól független bevezetőeszközzel, amelyek az öntőfej előtt egymástól függetlenül vannak elhelyezve. Elhelyezhetünk erősítéseket a lapok alsó felületén is, vagy azok vastagságában, hogyha az erősítőket a hátsó 35 torlólemezzel összeerősített bevezetőeszközzel helyezzük el, amint az a 10A és 10B ábrákon látható. Ekkor az erősítés magasságát a lap vastagságában az elülső torlólemez öntési résének magassága határozza meg. A bevezetőeszköz hozzáerősíthető az elülső 34 torlólemezhez is, és ekkor az erősítés helyzetét a 34 torlólemez alatti öntőrés magassága határozza meg (10C ábra). Az erősítés bevezethető a 34 és 35 torlólemezek közötti vályú belsejében is. Akkor az erősítő helyzetét rúdalakú 48 bevezetőeszköz határozza meg, amint a 10F ábrán látható. Elhelyezhető a 47' rúd segítségével, amellyel az alsó lemezt szereljük fel (10G ábra). Az ezzel a technikával bevezetett erősítésen a gipsz nagyon jól át kell hogy hatolhasson, hogy a lehető legkevésbé zavarja a vályú belsejében a keverést. Az erősítés behelyezhető akkor is, amikor a gipszréteget már kiöntöttük vagy a lap felületére, vagy annak belsejébe az öntőfej után elhelyezett független bevezetőeszköz segítségével (10H, 101, 10J, 10K ábrák). Abban az esetben, ha az erősítést a réteg felületére helyezzük, akkor lehet porózus vagy a folyékony gipszkeverékkel szemben vízálló. Akkor, hogyha az erősítést a gipszrétegbe helyezzük be, célszerűen porózus legyen, hogy a folyékony keverék át tudjon hatolni rajta a behelyezés pillanatában és így elkerüljük azt, hogy a megerősített lemez az erősítés síkjában elhasadjon. Előnyösen abból a célból, hogy az erősítés jó eloszlását biztosítsuk a gipszmasszában, továbbá a gipsz és az erősítés között jó kohézió jöjjön létre, és hogy a gipsz az erősítésen könnyen át tudjon hatolni a behelyezés pillanatában, összekuszált szálakból álló folyamatos réteget alkalmazunk. A kiöntött gipszszalag a 33 oldalsó szalagok által körülvett mozgó S öntőlemezen előrefelé halad, amíg a gipsz eléggé meg nem keményedik, hogy kezelhető és szétvágható legyen. Ekkor a szalag egy másik szállítószalagra kerül. Az öntőlemezt és a két 33 oldalsó szalagot pedig a visszatérő útjuk mentén megtisztítjuk. Amint ismeretes, a gipszreakció különböző szakaszaiba be lehetne avatkozni, oly módon, hogy az öntés előtt vagy után késleltetőket vagy gyorsítókat adagolnak. Ugyanúgy befolyásolni lehetne az S öntőlemez hőmérsékletét is. Az előzőekben leírt eljárással és berendezéssel készített termékek készülhetnek kizárólag gipszből, vagy üvegszállal erősített gipszből és felhasználhatók önmagukban, vagy más anyagokkal társítva, burkolatként vagy díszítőlapokként. Létrehozhatók vékony gipszlapok, amelyeknek vastagsága 3 mm-nél kisebb, amelyek folyamatos üvegszállal vannak erősítve és vastagabb lapok, amelyek vagy tartalmaznak szilárdságot növelő erősítőt, vagy nem és vagy be vannak vonva, vagy nem. Egy vékony milliméter nagyságrend vastagságú gipszhéjat lehet önteni, amely például mennyezetpanelek burkolóhéjául szolgálhat. Ebben az esetben üvegszálszalagot lehet a gipszhéjra helyezni közvetlenül az öntőfej előtt és a gipsz maga biztosítja a kapcsolatot az üvegszállal megkeményedése során, vagy az üvegszalag maga képezheti az öntőlemezt. Vastagabb gipszlapok esetén, amelyek vastagsága cm nagyságrendű, díszítésként szolgálhatnak, hogy kettős válaszfalakat képezzenek. Mind ez ideig ezeket a falakat egy üveggyapotlapból, amely bitumennel ráragasztott papír gőzfogóval volt ellátva és egy erősített és felületén kartonpapírral bevont gipszlapból alakították ki. Mióta a találmány szerinti eljárást alkalmazzák, a falat egyedül üveggyapot panelből lehet kialakítani, gőzfogó nélkül és így bitumen nélkül, és egyetlen üvegszállal erősített lapból készülhet, kartonpapír nélkül és az üveggyapot és a gipsz közötti kapcsolatot ragasztással lehet biztosítani, vagy maga a gipsz biztosítja, amely megkeményedése során a szálakhoz tapad. Ilyen kettős falak sokkal jobb minőségűek, mint a régi válaszfalak. A találmány szerinti eljárás és berendezés gipsz öntésére vonatkozik, de más tovább fejlődő anyagokra is, azaz olyan anyagokra, amelyeknek kémiai és fizikai tulajdonságai változnak, továbbá a nem fejlődő anyagokra, úgy mint cementre is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
