181493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gipszalakok előállítására
11 181493 12 felszabadítjuk, akkor a 111 ellensúly helyzetét úgy szabályozzuk be, hogy a keverő belsejében állandóan meghatározott anyagmennyiség legyen. Ha ezeket a szabályozásokat elvégeztük és az ürítés művelete befejeződött, akkor az állandó üzem létrejött. A víz és a gipsz betáplálása Eo és To mennyiségben állandó, a keverék állandó, a keverő tartályában állandó mennyiségű keverék van, a keverőben a keverék tartózkodási ideje állandó és To-lal egyenlő, amelyet a meginduláshoz megválasztottunk és a keverék állandó Eo + To mennyiségben folyik ki. A To időnek mindig kisebbnek kell lennie a Tp értéknél, amely a keverék megszilárdulásának kezdetét jelenti. Ha a betáplált To és Eo mennyiségeket és ebből a kiömlő To + Eo mennyiséget meghatározzuk, akkor a To tartózkodási idő a keverő tartályának töltéséből meghatározható és a töltési idő fenntartásából adódik, hogy a tartózkodási időt állandó értéken lehet tartani. Az átlagos tartózkodási idő legalább 3 másodperc és előnyösen 15 és 30 másodperc között kell hogy legyen, annak érdekében, hogy a szilárd és folyékony anyagok kielégítően homogenizálódjanak. A 6 keverőben minden súlyváltozás a 16 mérlegkar egyensúlyi helyzetéből való kibillenését okozza. így egy többletsúly növeli a mérlegkar és a 18 fúvóka közötti távolságot, tehát növeli a kiömlést. Mivel a pneumatikus körbe szállított levegő nyomása állandó, a 14 hüvely és a 13 test közéjutó levegő nyomása csökken, a 14 hüvely kitágul, a kifolyó mennyiség megnő, az M keverő gyorsabban kiürül és így helyreállítja az egyensúlyt. Ellenkező esetben, ha a súly csökken, akkor a szelep záródik és az M keverőben nagyobb mennyiségű anyag marad, ami ugyancsak helyreállítja az egyensúlyt. Az 5 turbina által létrehozott rezgések következtében a mérlegkar állandóan oszcillál és a 14 hüvely állandóan változtatja alakját. A 6' túlfolyóba bevezetett víz egyenletesen oszlik el az egész kerületen és lecsurog a 6 tartály belső felületén. A 4e leágazáson elvezetett víz öntözi az 5 turbina tengelyét. Az 1 tölcsérben lévő gipsz az állandó súlyú 2 szőnyegmérlegen szétfolyik. Miután a szőnyegmérleg Po mennyiségre van beszabályozva, minden pillanatnyi túltáplálás, vagy altáplálás az egyensúly megbontásához vezet, amely a szállított gipszréteg vastagságának változását eredményezi, amely változás ismét az egyensúly helyreállítását célozza. A 2 szőnyegmérleg végénél a gipsz a 3' szitára esik, amely a rezgő 3 vibrációs csúszdát fedi, a halmok széttörnek és a finomra szétoszlott gipsz a fémfolyosóban szétfolyik. Ez a rezgések révén az időben kimutatja a gipszbetáplálás hibáit, amelyek a beomlás következményei, majd a gipszet egyetlen érré egyesíti és ezt az 5 turbinára ejti, amely nagy sebességgel forog a keverő 6 tartályának belsejében. A 6 tartály falán képzett vízfüggöny és a turbina tengelyén képződő vízfelesleg megakadályozzák, hogy a poralakú gipsz lerakódjék és a 6 tartály falán, vagy a turbina tengelyén nem kívánatos lerakódást képezzen. A nagy sebességgel forgó 5 turbina a tartályban lévő anyagokat forgásba hozza. A turbina sebességét úgy határozzuk meg, hogy stabil függőleges tengelyű örvény képződjék benne, azaz egy üreges örvény, amely a tartály falait belülről beborítja. A keverék felülete ekkor kúpos alakot ölt, amelynek tengelye a turbina tengelyével egybeesik. Az örvény mélysége az M keverő tartályának geometriai méreteitől és a turbina forgási sebességétől függ, amelyet úgy választunk meg, hogy az örvény alja a turbinát érintse. Ez az optimális sebesség a keverék fluiditásától függ, amely viszont Eo . , az — viszony es a Jo függvényé. To Ha a sebesség nem elég nagy, akkor a turbinát túlságosan befedi a keverék és.a keverék felülete túl sík lesz, amelyen a vízben szét nem szóródott szilárd halmok fenn tudnak maradni. Ellenkező esetben, ha a sebesség túl nagy, akkor túlságosan kimélyíti az örvényt, úgy, hogy az egész 5 turbina szabadon marad és a keverék túl magasra emelkedik a 6 tartály fala mentén és periodikusan hull vissza a turbinára, ezáltal szabály tálán forgómozgást von maga után. A rezgő fémfolyosóba jutó poralakú gipsz visszaesik a nagy sebességgel forgó 5 turbina közepére. Itt azonnal szétszóródik és a 6 tartályban lévő keverékbe jut. Az anyagok forgása a folyadék felületének homogenizálását biztosítja és a folyadékfelszín lejtése a szilárd anyagok halmokban való maradását kiküszöböli. Az M keverő közbenső feneke, amelyet a 7 belső test felső felülete képez, és amely az 5 turbina áramvonalait, azaz a keverék keringésének vonalait veszi fel, és például sík és a turbina közvetlen közelében helyezkedik el, megakadályozza, hogy bármilyen lerakódás képződjék. A víz—gipsz keverék szabályosan folyik a 7 belső test és a keverő alsó részének összetartó falai között maradó résben. A 7 belső test helyzete a keverő alsó részének összetartó falaihoz képest meghatározza ennek a gyűrűs térnek a méreteit és ily módon egy bizonyos átfolyási határt képez. A keverék ebben a térben folyik olyan sebességgel, amely nem engedi meg, hogy összetömőrüljön. Abban az esetben, ha a 7 belső test egy kúp és ha a keverő alsó részének összetartó része is kúpos, akkor a gipsz—víz keverék sebessége a 7 belső test alkotója mentén legalább 30 cm/ sec és általában 1 m/sec nagyságrendű. A lejjebb elhelyezett elvezetőcsövek keresztmetszeteit is úgy választjuk meg, hogy bennük ezt a minimális sebességet kapjuk, úgy, hogy azokban se képződjön lerakódás, vagy eltömődés. A keverék a keverő alsó része felé halad. A még mindig forgómozgásban lévő keverék belép a 8 berendezésbe, amely fordított ciklon alakú. A keverék a 8 berendezés kúpos falai mentén feltapadva marad és a falak mentén egészen a berendezés 10 fenekéig süllyed, spirál alakot leírva. Ily módon nem képződik nem ellenőrizhető örvény, amely holt térnek adhatna helyet, vagy pedig a megkeményedés veszélyét jelentené. A forgómozgást végző keveréket ezután 11 felfogócsővezeték fogja fel és így egy tömör hengeres tér képződik, amelynek mennyisége a 12 pneumatikus szelep segítségével pontosan szabályozható, amint azt már az előzőekben leírtuk. Mind ez ideig a gipsz és víz keverésének folyamatát írtuk le, de az eljárás ugyanaz marad és a berendezés ugyanúgy működik, hogyha a keverés különböző szakaszaiba bármilyen adalékot vezetünk be, amikor is adalékanyag alatt értjük a folyékony, vagy szilárd, reakcióképes, vagy semleges anyagokat, amelyeket ha szilárd állapotúak, előnyösen finoman elosztva vezetünk be. így be lehet vezetni szilárd adalékanyagokat a poralakú gipsszel együtt akár úgy, hogy a hozzáadás előzőleg történt a gipsz gyártása során, vagy pedig az adalékot az 1 tölcsérben, vagy a 2 szönyegmérlegen osztjuk szét. Bevezethetők a szilárd, vagy folyékony adalékanyagok a vízbe is, vagy közvetlenül a keverőbe. Az adalékanyagok állhatnak kémiai anyagokból, vagy a gipszet erősítő elemekből, mint például vágott szálakból, vagy finoman elosztott szálakból. A poralakú gipszet vagy vizet általános értelemben kell érteni és előnyösebb, ha szilárd fázisról, vagy szilárd anyagról beszélünk, amely magába foglalja a poralakú gipszet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
