181443. lajstromszámú szabadalom • Kétkomponensű szinergetikus hatású herbicid készítmény
3 181443 4 (Bj) jelentése bentazon, B2) jelentése fenmedifam vagy B3) jelentése dezmedifam vagy (B4) jelentése metamitron. Az (I) általános képletü vegyületek racém keveréke helyett alkalmazhatjuk az (I) általános képletü vegyületek optikai antipodjait is, célszerűen a D—( + )-alakot. Az A : B vegyületek aránya 1 : 1 és 1 : 10 határok között változhat. A keverék-arányt a gyomnövényektől a gyomnövény fejlődésének stádiumától és a keverékben lévő partnerektől függően választjuk meg. A keverési arány célszerűen 1 : 1 és 1 : 6 között van. A találmány szerinti herbicid kombinációkat vagy a permetező tankban közvetlenül a felhasználás előtt keverjük össze, vagy kész készítmény formájában állítjuk elő. Készítményként előállíthatunk nedvesíthető port, emulgeálható koncentrátumot, permetezhető oldatokat, porozószert vagy granulátumot. A készítményekhez szokásos segédanyagokat, így diszpergáló-, kötő-, nedvesítőanyagokat, szilárd vagy folyékony töltőanyagot mint például őrölt segédanyagokat vagy oldószert használhatunk. A nedvesíthető porok közül megemlítjük a vízben egyenletesen diszpergálható készítményeket, amelyek a hatóanyag mellett egy hígítószert vagy közömbös anyagot, továbbá nedvesítő anyagot, például poli(oxi-etil)-ezett alkil-fenolt, poli(oxi-etil)-ezett oleil-, sztearil-amint, alkíl- vagy alkil-fenil-szulfonátot, továbbá valamely diszpergálószert, így ligninszulfonsavas-nátriumot, 2,2'-dinaftil-metán-6,6'diszulfonsavas nátriumot vagy oleil-metil-taurinsavas-nátriumot tartalmaznak. Az emulgeálható koncentrátumokat oly módon állítjuk elő, hogy a hatóanyagot valamely szerves oldószerben így például butanolban, ciklohexanonban, dimetil-formamidban, xilolban vagy magas forráspontú aromás vegyületekben oldjuk, és ehhez az oldathoz valamely nem ionos nedvesítőszert, például poli(oxi-etil)-ezett alkil-fenolt, vagy polioxi-etil)-ezett oleil- vagy sztearil-amint adunk. A porozószert oly módon állítjuk elő, hogy a megőrölt hatóanyagot valamely finom eloszlású szilárd anyaggal, így például talkummal, természetes agyaggal, kaolinnal, bentonittal, pirrofilittel vagy diatomafölddel keverjük össze. A granulátumot oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot valamely, abszorpcióra képes granulált közömbös anyagra fújjuk fel, vagy a hatóanyagkoncentrátumot valamely ragasztóanyag segítségével, például poli(viniI-alkohollal, poliakrilsav-nátriumsóval vagy ásványolajjal visszük fel egy hordozóanyagra. Erre a célra az alábbi hordozóanyagok alkalmazhatók: homok, kaolinit vagy valamely granulált közömbös anyag. A műtrágya granulátumhoz hasonló módon készíthetünk növényvédőszer granulátumot is, kívánt esetben a műtrágyát valamely találmány szerinti hatóanyaggal elegyítve. A herbicid szerek koncentrációja a kereskedelmi készítményekben eltérő lehet. A nedvesíthető porok esetében a hatóanyag-koncentráció például 10 és 95% között változhat. A maradék százalék a fent nevezett adalékanyagokból tevődik ki. Az emulgeálható koncentrátumok esetében a hatóanyag koncentráció 10 és 80% között van. A poralakú készítmények legalább 5—20% hatóanyagot tartalmaznak, a permetező oldatok mintegy 2—20%-osak. A granulátumok hatóanyag-tartalma részben attól függ, hogy az alkalmazott hatásos vegyületek folyékony vagy szilárd halmazállapotúak, továbbá milyen granuláló segédanyagot, töltőanyagot stb. alkalmazunk. A kereskedelmi készítményeket felhasználás előtt szokásos módon hígítjuk, például a nedvesíthető porokhoz és emulgeálható koncentrátumokhoz hígítószerként vizet alkalmazunk. A poralakú és granulált készítményeket a használat előtt nem hígítjuk. A külső körülmények, így például a hőmérséklet, nedvesség stb. befolyásolják a felhasznált anyag mennyiségét, amely széles határok között változhat (0,1-10 kg/ha). A találmány szerinti szereket más herbicidekkel, inszekticidekkel vagy fungicidekkel kombinálhatjuk, és a gyomnövénytől függően további herbicid hatóanyagot adhatunk a készítményekhez. Példák ï (A példák szerinti készítményekhez bármely hatóanyag alkalmazható az igénypont szerinti értéktartományban.) A )példa Emulgeálható koncentrátumot az alábbi módon állíthatunk elő: 15 súlyrész hatóanyag (A + B), 75 súlyrész ciklohexanon (oldószer), 10 súlyrész oxetilezett nonil-fenol (10 EtO) (emulgeátor). B) példa+ Vízben könnyen diszpergálható nedvesíthető port kapunk az alábbi összetétel szerint: 25 súlyrész hatóanyag (A + B), 64 súlyrész kaolin tartalmú kvart (közömbös anyag), 10 súlyrész ligninszulfonsav-kálium, 1 súlyrész oleil-metil-taurinsavas-nátrium (diszpergáló és nedvesíthető anyag). A fent megadott anyagokat malomban keverjük és porítjuk. C) példa+ Porzószert kapunk az alábbiak szerint: 10 súlyrész hatóanyag (A + B), 90 súlyrész talkum (közömbös anyag). A fenti összetevőket kalapácsos malomban diszpergáljuk. D) példa+ Granulátumot az alábbi összetétel szerint állíthatunk elő: 2—15 súlyrész hatóanyag (A + B), 98—85 súlyrész közömbös töltőanyag, mint például attapulgit, habkő, kvarchomok. + A kereszttel jelzett példákban (B, C és D) az egyes hatóanyagokat egymástól elkülönítve készítjük el, majd végül ezeket összekeverjük. Biológiai példák 1. példa Utólagos permetezéssel az I. táblázatban megadott hatóanyagokat külön-külön vagy összekeverve 18 napos növé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
