181419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kohászati salakban lévő fémtartalom koncentrált formában történő kinyerésére
11 181419 12 jából a por ugyancsak a 83 csővezetékbe és onnan a 92 ’torzsákon keresztül a 92a tartályba kerül. A 85 leválasztóciklonból a termék a 6. ábrán látható pelletformában jön ki. A pelletek a 88 szitára hullanak, és a poralakú részek a 96 tölcséren át kerülnek az ismert 96a tartályba. Az itt nyert alumíniumpelletek lényegesen tisztábbak mint az 5. ábrán látható pelyhek, amelyeket az eljárás során a 60 verőmalomban kezeltünk. A 81 és 85 leválasztóciklonokban ugyanis az oxidok lényegében eltávoznak a fémszemcsék felületéről az alumíniumporral együtt. Mindezek átesnek a 88 szita nyílásain. A 88 szitáról lejövő pelletek a 98 tölcsérbejutnak, amelyből a késztermék az alul elhelyezett 98a tartályba kerül. A 98a tartályban összegyűlt végtermék természetesen az eljárás során közbülső termékként nyert anyagoknál lényegesen tisztább. Nyilvánvaló az is, hogy a 98a tartályban összegyűjtött végtermék előállítása költségesebb is a korábban említett közbülső termékek előállításánál. Ezeknek viszont a fémtartalma kisebb mint a végterméké. Mindezek alapján az eljárás alkalmazója tetszés szerint döntheti el, hogy a viszonylag kisebb tisztaságú, de olcsóbb közbülső terméket vagy a nagyobb tisztaságú és költségesebb anyagot állítja elő. A döntést számos szempont, például a piaci helyzet vagy műszaki paraméterek befolyásolhatják. Az 1. ábrán látható 60 és 78 verőmalom hagyományos felépítésű és általában tompa verőkések segítségével állítják elő a 6. ábrán látható pelleteket. A jelen találmány szerint azonban a 60 és 78 verőmalmokat speciális módon is ki lehet alakítani, annak érdekében, hogy a 98a tartályban összegyűlt végtermék szintén lapos pehelyszerü formában jelenjék meg. A 8. és 9. ábrán a 60 verőmalom részleteit mutatjuk be. A berendezés 62 házban van elhelyezve és 66 tengelyre erősített 64 agyat tartalmaz. A 66 tengelyt célszerűen villamosmotor hajtja, a 8. ábrán bemutatott megoldásnál az óramutató járásával megegyező irányban. A 66 tengelyre erősített 64 agy 68 vágókésekkel van ellátva. A 68 vágókések csuklósán vannak a 64 agy kerülete mentén rögzítve a 70 rögzítőelemek segítségével. A 7. ábrán a 68 vágókések keresztmetszete látható. Az ábrán jól látszik, hogy a 68 vágókések mindkét irányban éllel vannak ellátva, a koncentrátumdarabkák szeletelésére. Üzemelés közben természetesen a 68 vágókések csupán egyik irányban vágnak, az élek kétirányú kialakítása azonban lehetővé teszi, hogy az élek egyik oldalon történő elkopása után a 68 vágókéseket megfordítva lehessen üzemeltetni. Ezzel lényegesen növelhető a 68 vágókések élettartama. A 68 vágókések 72 furatokkal vannak ellátva. A 72 furatok a 68 vágókések mindkét végén ki vannak alakítva. Ez teszi lehetővé a 68 vágókések különböző módon történő felerősítését. A berendezés felső része 74 bevezetőcsonkkal van ellátva. Ezen át jut be a kezelendő anyag a 60 verőmalomba. A 74 bevezetőcsonkon egyúttal a berendezés jelentős mennyiségű levegőt is beszív. A 62 ház alsó részén 76 nyílások vannak kialakítva. Ezek mérete úgy van megválasztva, hogy a verőmalomban lévő anyag ne tudjon eltávozni, mielőtt a megfelelő vékonyságú szeletekre darabolódnék. Kizárólag a megfelelő méret elérése után juthatnak tovább a részecskék az 1B ábrán látható 78 verőmalomba. A 78 verőmalom konstrukciója teljesen megegyzik a 60 verőmalom konstrukciójával. Ennél a berendezésnél azonban a 76 nyílások kisebb méretűek, azaz az alumíniumkoncentrátum-pelyhek kisebb méretűek lesznek a 78 verőmalomból kikerülve, mint az előző esetben. Az 1B ábrán és a 8. ábrán látható, hogy a 60 verőmalomból a 76 nyílásokon át kijövő alumíniumpelyhek a 62 ház alsó részébe esnek, ahonnan a 80 csővezetéken át távoznak. A 80 csővezeték az anyagot a 81 leválasztóciklonba viszi. A 60 verőmalom a 74 bevezetőcsonkon át — mint mondottuk —jelentős mennyiségű levegőt szív be. Ennek következtében áramlás alakul ki a 60 verőmalom belsejében és a 80 csővezetékben, aminek következtében az anyag külön berendezés alkalmazása nélkül jut el a 80 csővezetéken át a 81 leválasztóciklonba. A 81 leválasztóciklonból az alumíniumpelyhek a 78 verőmalomba jutnak, amelyből a tovább aprózott koncentrátum a 80 csővezetékhez hasonló 84 csővezetéken át halad tovább. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a találmány szerinti eljárással és berendezéssel különböző tisztaságú fémkoncentrátumok állíthatók elő olyan fémtartalmú salakrészekből, amelyeknek a hagyományos eljárások alkalmazása esetén gyakorlati értéke nem volt. Emellett az eljárás különböző fázisaiban összegyűlt porkeveréket, amely részben fémszemcséket, részben oxidszemcséket tartalmaz, ugyancsak értékesíteni lehet, minthogy különböző területeken, például az acélgyártás területén felhasználható. A találmány szerinti eljárás alapvető fontosságú lépése a salakdaraboknak a hengerek között történő átvezetése és a kalapácsos malomban történő széttörése, amelyek következtében a fémkoncentrátumból az oxidos anyagok nagy része eltávozik. Fontos az is, hogy a hengereket lehetőleg rugalmasan ágyazzuk és ezzel tökéletesen megvalósítsuk az összetörés nélküli előpréselést, amelyről a korábbiakban részletesen szóltunk. A kalapácsos malomban az előpréselt darabkák fémes és nemfémes részeinek hatékony szétválasztása, azaz nagyfokú tisztítás történik. így a kalapácsos malomban történő kezelés után előállt anyag gyakorlatilag már jól felhasználható, például tüskök önthetők a fémkoncentrátumból regenerálókemencében történő megolvasztás után. A koncentrátum azonban, mint mondottuk, tovább tisztítható, ha újból hasonló hengerek között vezetjük át. Igen jó minőségű végterméknek tekinthető az 5. ábrán bemutatott fémpehely, amely azonban még mindig tovább finomítható. így nyerhetjük az eljárás végén a 6. ábrán bemutatott pelleteket. Felhasználhatók az eljárás során különböző fémforgácsok is. így például esztergálási műveletből származó alumíniumforgácsot közvetlenül betáplálhatunk a második hengerpár közé, hogy ezekből is darabos fémforgácsot, illetve fémpelyhet nyerjünk. A bevezetett anyag áthalad az 1B ábrán látható fokozatokon és a verőmalmokból megfelelő minőségű és alakú végtermék nyerhető. Az előbbiekben leírt megoldást a gyakorlatban is megvalósítottuk és valóban tapasztaltuk, hogy a fémes salakok feldolgozása az eddigi eljárásoknál lényegesen hatékonyabban elvégezhető. A már korábban említett előnyökön kívül a találmány szerinti eljárás további előnye az is, hogy segítségével különböző fémforgácsok is jól kezelhető termékké alakíthatók át. Maga az eljárás meglehetősen egyszerű és a foganatosítására alkalmazott berendezések könnyen kapcsolhatók össze gépsorrá. Az eljárás foganatosítására használt gépsor tartalmaz ezen túlmenően egy merőben új egységet, nevezetesen a 8. és 9. ábrákon bemutatott verőmalmot, amelynek segítségével a darabkák szabályos lemezekké, illetve pelyhekké darabolhatok. Természetesen mind a bemutatott eljárás, mind a foganatosítására szolgáló berendezés kiviteli példája csupán egy ,5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
