181411. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés folyadékmérő gyors beszabályozásához

5 181411 6 jelek a fordulatszámmal arányos időtartamon át nyitják a 27 ill. a 28 kapcsoló tranzisztorokat. Ily módon a 29 ellenállás valóságos vezetőképessége a 7 etalon vízmérő, a 30 ellenállá­sé a 9 vizsgált vízmérő főtengelyének fordulatszámával ará­nyos. A 29 és a 30 ellenállásokból képzett feszültségosztó osztási pontjához csatlakoztatott, kis szivárgási áramú, az adott esetben 220 pF kapacitású 31 kondenzátor a feszült­ségosztó áramforgalmát folyamatosan fedezi. Az egységesített jel szélességét oly módon kell beállítani, hogy a vízmérők teljes működési tartományának megfelel­jen. A 29 és a 30 ellenállások értékét úgy kell megválasztani, hogy ha a 9 vizsgált vízmérő hibája megegyező a 7 etalon vízmérő hibájával, vagyis a hiba különbsége zérus, akkor a 31 kondenzátoron a tápfeszültség fele lépjen fel, míg véges hiba esetén a fellépő feszültség ettől eltérő. A 31 kondenzáto­ron fellépő feszültséget a 32 térvezérlésű tranzisztoros fe­szültségmérő méri. A 32 térvezérlésű tranzisztoros feszültségmérő hőmérsék­leti hibájának kiküszöbölésére differenciál-erősítős kapcso­lást alkalmazunk, amelyben az egymással egyenlő 33 és 34 ellenállások állítják elő a tápfeszültség felének megfelelő állandó feszültséget a 35 térvezérlésű tranzisztor számára. A 32 és a 35 térvezérlésű tranzisztorok közös 36 drain-elle­­nállása linearizálja a kapcsolást. A 37 és a 38 source-ellenállásokon fellépő feszültségesések különbsége áramot indít a 39 és 40 ellenállásokon; ennek az áramnak az erőssége arányos a 31 kondenzátor feszültségé­nek, valamint a 33 és a 34 ellenállások közös pontján fellépő fél tápfeszültségnek a különbségével és értékét ± 5% hibának megfelelő értékek között, előjelhelyesen a középnullás 41 villamos mérőműszer kitérése mutatja, amely a hiba százalé­kos értékeiben van kalibrálva. A 41 villamos mérőműszer csillapítására a 42 és 43 elektrolit-kondenzátorok szolgál­nak. A vizsgálat során a 9 vizsgált vízmérőt gyorsbefogó készü­lékkel az 5 csővezetékbe iktatjuk, kilevegőztetjük, majd zár­juk a 8 és nyitjuk a 12 csőelzáró szervet. A víz áramlása a megkerülő 11 csővezetéken és a 13 fúvókán át indul meg a névleges terhelés 1 vagy 2%-ának megfelelő térfogatáram­mal. Ha a 9 vizsgált vízmérő eléggé érzékeny és járni kezd, ezt a váltakozva világító 22 és 23 diódák jelzik. A további vizsgálathoz ismét nyitjuk a 8 és zárjuk a 12 csőelzáró szervet, a 10 csőelzáró szerv és a 25 villamos mérő­műszer segítségével beállítjuk a 100% terhelést, majd a 9 vizsgált vízmérő szabályozó szerve és a 39 villamos mérőmű­szer segítségével a hiba értékét 0%-ra állítjuk be. Ezután a 10 csőelzáró szerv fokozatos zárásával a terhelést 100%-ról 10%-ra csökkentjük és a 9 vizsgált vízmérő szabályozó szer­vének megfelelő beállításával elérjük, hogy a hiba abszolút értéke a terhelési tartományon belül sehol ne haladja meg az 1,5%-ot. Ezután a 8 csőelzáró szervet elzárjuk, a 9 vizsgált vízmérőt a gyorsbefogóból kivesszük és másikat teszünk a helyébe. Ha a hiba a fenti értéket meghaladja, a 9 vizsgált vízmérőt javításra vissza kell adni. Ha a 39 villamos mérőműszer kiugróan nagy negatív hibát mutat, vagy nem állítható be a 0% közelébe, vagy a mutató leng, akkor a vizsgált vízmérő csapágyazása hibás, vagy egyéb rendellenes súrlódást okozó hiba áll fent. Az ilyen vízmérő is javításra szorul. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés fő előnyei a kővetkezőkben foglalhatók össze: A vizsgált vízmérő működésének helyességéről folyamatos információ áll rendelkezésre mind a terhelhetőség százaléká­ban kifejezett pillanatnyi terhelés, mind a hit» előjele és százalékos értéke szempontjából. A két információ pillanat­értéke a vizsgált vízmérő beszabályozása közben azonnal rendelkezésre áll és követi a beavatkozás hatását; így a be­szabályozás optimuma könnyen megtalálható. Hibás impulzusok érkezését a műszer a mutató lengésével azonnal jelzi, ami lehetőséget ad arra, hogy a hibás jeleket a mérésből kírekesszük. A világító diódák azonnal információt adnak arról, hogy a mágneses térerősség esetleg nem kielégítő, valamint arról is, hogy a vizsgált vízmérő esetleg nem eléggé érzékeny. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés működése gyors, pontos, megbízható és gazdaságos, vízigénye és hely­igénye csekély; számolásos kiértékelést nem igényel. Végül bármilyen rendszerű vízmérő esetében, jelentéktelen beavat­kozással — a forgórészen mágneses tér kialakításával — alkalmazható. Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés folyadékmérő, főként háztartási vízmérő (a továbbiakban összefoglalóan: vízmérő) pontos­ságának gyors ellenőrzéséhez és beszabályozásához, közös csővezetékbe iktatott etalon vízmérővel és vizsgált vízmérő­vel, amelyek mindegyikének a forgórész fordulatszámával arányos frekvenciájú villamos jelet adó érzékelője és a kétféle fordulatszámot összehasonlító számítóegysége van, azzal jel­lemezve, hogy az érzékelők (14,15) kimenetéhez soros kap­csolásban első jelformák) (16,17) és további jelformáié (18, í 9) csatlakozik, mimellett az etalon vízmérő (7) érzékelőjé­nek (14) jelformálója (18) egyrészt áramgenerátoron (24) át villamos mérőműszer (25) bemenetéhez, másrészt számító­egység (26) egyik bemenetéhez, továbbá a vizsgált vízmérő (9) érzékelőjének (15) jelformálója (19) a számítóegység (26) másik bemenetéhez csatlakozik, amely számítóegység (26) két bemenetén a vízmérők (7,9) főtengelyeinek szögsebessé­gét érzékelő kapcsoló tranzisztorok (27, 28) és ezek között ellenállások (29, 30) vannak, amelyek közös kivezetéséhez kondenzátor (31) és térvezérlésű tranzisztor (32) csatlakozik, továbbá a tápfeszültséget leosztó ellenállások (33,34) közös kivezetéséhez az előbbi térvezérlésű tranzisztorból (32), egy további térvezérlésű tranzisztorból (35) és — előnyösen kö­zépállású—villamos mérőműszerből (41) álló áramkör csat­lakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vizsgált vízmérő (9) főtenge­lyén permanens mágnes és az érzékelőben (15) nyílt vasma­gos érzékelő tekercs van. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiv iteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csővezetéknek (5) ;fojtással, előnyösen fúvókával (13) ellátott megkerülő cső­vezetéke (11) van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 2 db rajz, 3 db ábra A kiadásért fele! a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 84.5132.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents