181389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony hulladékanyag, pl. trágyalé, illetve derítési iszap elválasztására folyékony és szilárd fázisban
3 181389 4 Ezenkívül ez az eljárás azt az előnyt nyújtja, hogy a berendezés kivitelét egyszerűsíteni lehet. Ehhez abból lehet kiindulni, hogy ez a berendezés szűrő lapokkal ellátott beton szűrő medencéből — a rajta lévő átfolyó nyílásokkal —, továbbá az alatta levő — közöttes teret szabadon hagyva elhelyezett — át nem eresztő alaplapból áll, amely a — legalább egy — kifolyó nyílás irányában felületi eséssel van kiképezve. Az egyszerűsítés azáltal lehetséges, hogy a szűrő lap réseit fenéklapként van kiképezve, amelynek a réseit szűrő rácsok fedik. Mivel ez a réseit fenéklap — az új találmány szerinti eljárás alapján — most már csak vízből, illetve a trágyalé folyékony fázisából álló „folyékony dugóval” van elzárva, fedő fólia vagy hasonló többé nem szükséges. Ezenkívül a réseit fenéklap biztosítja a folyékony fázis gyors lefolyását a szűrő lap és az alaplap közötti térbe. Ha maguk a szűrő rács nyílásai a szűrő lapon közlekedő vontató hatására szilárd fázisú részekkel eltömődnének, akkor ezeket a következő töltési folyamat előtt a fenék felső pereméig érő folyadékkal szabadon úszóvá lehet tenni. Ez különösen akkor érvényes, ha a trágyalé betöltése előtt alulról vizet vezetünk a szűrő medence fenekén keresztül legalább a fenék felső pereméig. Egyszerű és különösen hordképes szűrő lapot azáltal lehet létrehozni, hogy a résfenék keresztmetszetében trapéz alakú beton támaszokból van kiképezve, amelyek az alaplap irányában keskenyedő alakúak és a medence belseje felé forduló oldalukon olyan bemélyítések vannak, amelyekbe a szűrő rács — a felső perem felé — tömören van beillesztve. Emellett a betonlábak hosszanti irányukhoz képest keresztben haladó támaszokon nyugszanak, végeikkel pedig a medence falazatának lábazatán támaszkodnak, aminek következtében rendkívül szilárd tartást nyújtanak. Előnyös módon, az alaplap, valamint a közötte, és a medence falai között levő valamennyi rés a korrodáló hatású folyadéknak ellenálló anyaggal van tömítve. Abból a célból, hogy egyrészt a szűrő lap és az alaplap közötti térben a „folyadékdugót” képező víz elfolyását elzárjuk, másrészt pedig az áramlásos szellőztetés megkezdésénél gyorsan ki tudjuk nyitni, a medence falán a szűrő lap és az alaplap között több olyan nyílás van, amelyek kívülről kezelhető dugókkal a medence belsejétől víznyomástömören elzárhatók. Ezek a dugók példaképpen, réssel ellátott, rúddal összekötött, két tányérból állhatnak, amelyek közül az egyik tányér — egy éknek a rúdon levő résbe való betolásakor — tömören a medence falán levő nyüáshoz nyomódik. Azért, hogy az új szűrési műveletet késedelem nélkül, illetve kezelő személyzet igénybevételét elkerülve tudjuk megkezdeni, az alaplapon levő kifolyó nyílásba olyan elfolyó vezeték torkollik be, amelybe — állító motor segítségével — nyitható és zárható szelep, valamint a szelep előtt — az átfolyás irányában — szállító szivattyú van beiktatva. Emellett, előnyös módon, az állító motor és a szállító szivattyú működését olyan szabályozó szerkezet szabja meg, amely szintkapcsolóval és szabályzó csővel vezérelhető. A szintkapcsoló célszerűen, magasság szerint állítható be. Mihelyst ezután a szilárd fázis elválik a folyékony fázistól, a felül úszó szilárd fázisban eijedési folyamat indul meg. Ez az eijedési folyamat a szilárd fázis felszínének emelkedésével párosul. Mihelyt ez a szintemelkedés 4—5 centimétemyit elér, a szilárd fázis alatt a folyékony fázis oly mértékben leszáll, hogy kivezetését meg lehet kezdeni. Ebben az időpontban a szilárd fázis felső rétegének úszó kapcsolója más helyzetbe, például a függőleges helyzetből vízszintes helyzetbe billen, aminek következtében az úszó kapcsoló érintkezői záródnak és a szabályzó szerkezet vezérlő parancsot ad a szelepek megnyitására és a szállító szivattyú bekapcsolására. A találmány szerinti eljárás értelmében azonban a folyékony fázis kifolyását meg kell szakítani, mihelyt a szilárd fázis közelítőleg eléri a szűrő medence fenekét. Ezt a műveletet a szabályzó cső valósítja meg. Ez a szabályzó cső az egyik fenék nyílásra, például az egyik szűrő rácsra rögzítetten elhelyezett, mindkét végén nyitott, és felső végével a lehetséges legmagasabb trágyalé szintjén túlnyúló olyan műanyag cső, amelynek a zárt falába a szűrő lap közelében és e fölött bizonyos távolságban, a csőben szabadon mozgó, vas tartalmú úszó gömbbel működtethető mágneskapcsolók vannak beépítve. Ennek az elrendezésnek a következtében a műanyag cső a szűrő medence többi részével közlekedő edényt alkot. Mivel ennek a műanyag csőnek az alsó vége az egyik fenéknyílás felett van elhelyezve és a felső vége a lehetséges legmagasabb trágyalé szintjén túlnyúlik, ennek a szabályzó csőnek a belső tere csak, és kizárólag alulról, a folyékony fázissal telhet meg. Ez egyidejűleg azt jelenti, hogy a tényleges folyadékoszlop statikus nyomása egyenlő a szűrő medence szilárd és folyékony fázisból álló tartalmának statikus nyomásával. Ha most a találmánynak megfelelően a szelepek kinyitásával és — az elfolyó vezetékben — a szállító szivattyú üzembe helyezésével, a szűrő kádban a folyékony fázis csökken, akkor a szabályzó csőben is kényszerszerűen csökken a folyadékszint és ezzel süllyed a benne úszó vas tartalmú gömb, amely előnyösen korrózióálló külső réteggel van borítva. Mihelyt a szabályzócsőben a folyadékszint a szűrőlap közelébe kerül, a rajta úszó acéllemez gömb működteti az előnyösen a műanyagcső falába mélyített mágneskapcsolót, ami viszont a szabályzóberendezésen keresztül a szállítószivattyút kikapcsolja és az állítómotorokat a szelepek zárására működteti. Ezután a találmánynak megfelelően újból kiváijuk a szilárd fázis fenti és a folyékony fázis lenti elkülönülését. Ez az elválás a szabályzócsőben a folyadékszint emelkedését teszi megfigyelhetővé. A folyadékszinttel emelkedik az úszó acéllemez gömb is. Mihelyt a folyadékszint bizonyos magasságot elér a szűrőlap és ezzel a szűrőmedence feneke felett, az úszó gömb egy másik mágneskapcsolót működtet, ami a szabályzó berendezésen keresztül az állítómotort ismét a szelepek nyitására készteti és ezt követőleg a szállítószivattyút bekapcsolja. Mivel eddig az időpontig a szűrési műveletet kiváltó úszókapcsoló a folyékony fázis csökkent szintje következtében ismét függőleges helyzetben függ és érintkezői meg vannak szakítva, az utóbb leírt mágneskapcsoló vonatkozásában kapcsolási zavar nem léphet fel. Minden esetre lényeges, hogy a trágyalé szintjének feltöltésekor és az elkülönülés kezdetekor a szabályzó berendezésen keresztül az úszókapcsoló a mágneskapcsolókhoz képest elsőbbséget élvezzen a szelepek első kinyitása és a szállítószivattyú első bekapcsolásának kiváltása tekintetében. Azért, hogy a folyékony fázis kieresztésének és elzárásának folyamatát, amit a trágyalé jellegétől függően igen különbözően lehet megszabni, függetlenül lehessen beállítani, a találmány egyik különösen előnyös továbbfejlesztése szerint a mágneskapcsolók távolsága a szűrőlaptól, illetve egymástól állítható. Csak a folyékony fázis utolsó kieresztése után kerül sor úgy a szűrőrácson levő, önmagában ismert szűrőcsövek, mint a medence falában levő, kívülről működtetett dugók kinyitására, hogy a kiindulásul szolgáló szabadalmi bejelentésben leírt, intenzív természetes szellőzés a szűrőmedencében visszamaradó szilárd fázisban megkezdődhessen. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
