181385. lajstromszámú szabadalom • Keret rúdszerű alkotórészekből, főleg ablakkeret
3 181385 4 összekapcsolva, ahol a rögzítőegységeknek a csatlakoztatott alkotórészek csatlakozósikjából kiinduló furataiban elrendezett összekötőrúdja van, ez legalább az egyik alkotórésszel az összekötőrid keresztirányú furatában elrendezett feszítőcsapon át van kapcsolatban, amely beépített állapotában az az alkotórészeket az összekötőrúd irányában összefeszid. Célszerű az olyan kivitel, amelynél a rögzítőegység összekötőrúdjának két keresztirányú furata és ebben két feszítőcsapja van, ahol a csatlakozó alkotórészek feszítőcsapokat befogadó furatainak távolsága nagyobb, mint az ősszekötőrúd feszítőcsapokat befogadó furatainak távolsága. A találmány szerint olyan megoldás is lehetséges, amelynél az ősszekötőrúd fejes csapként van kialakítva, de ellátható a feszítőcsap excentercsapos résszel is. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti keret néhány példakénti kiviteli alakját tűntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti keret első példakénti kiviteli alakjának sarokkötése oldalnézetben; a 2. ábra az 1. ábrán II—II vonal mentén vett metszet; a 3. ábra a találmány szerinti keret második példakénti kiviteli alakjának részlete oldalnézetben; a 4. ábra a 3. ábrán IV—IV vonal mentén vett metszet; az 5. ábrán az 1. ábra szerinti megoldás változata látható; a 6. ábra a találmány szerinti keret részletének további példakénti kiviteli alakja oldalnézetben, részben kitörve; a 7. ábra újabb kiviteli alak részletének oldalnézete; a 8. ábra a 6. ábrán VIII VIII vonal mentén vett metszet; a 9. ábrán a találmány szerinti keret részletének további változata nézetben, részben metszve; a 10. ábra a 9. ábrán X—X vonal mentén vett metszet; all. ábrán a 9. és 10. ábra szerinti megoldás zárt állapotban látható; a 12. ábra a találmány szerinti keret ismét további példakénti kiviteli alakjának részlete oldalnézetben, részben kitörve; a 13. ábra a 12. ábrán XIII—XIII vonal mentén vett metszet. A rajzon hasonló részleteket azonos hivatkozási számmal jelöltünk. Az 1. és 2. ábrán a találmány szerinti ablaktok-keret sarokrészlete látható, ahol téglalap-keresztmetszetű indákból kialakított vízszintes és függőleges 1, ill. 2 alkotórészek derékszögben levágott végei csatlakoznak egymáshoz. A találmány szerint az 1 és 2 alkotórészek egymással 3 rögzítőegységen át vannak összekapcsolva. A 3 rögzítőegységnek 4 összekötőrúdja van, amely az 1 és 2 alkotórészek 5 csatlakozósíkból kiinduló 6 és 7 furatában helyezkedik el. A 6 és 7 furatok a jelen esetben egytengelyű zsákfuratok és az 5 csatlakozósíkra merőlegesek. A 4 ősszekötőrúd keresztirányú 8 és 9 furattal van ellátva, amelyek távolságát Lt-el jelöltük. A 2. ábrán látható, hogy az 1 és 2 alkotórésznek is van egy-egy keresztirányú 10, ill. 11 furata, amelyek áthaladnak a 6, ül. 7 furatokon, L2 távolságuk pedig valamivel nagyobb, mint az L, távköz. A Lz—L, értéket faalkotórészek esetében 0,75 mm-re, műanyagból készült alkotórészeknél 0,5 mm-re, fémalkotórészeknél viszont 0,1 mm-re előnyös választani A találmány szerint a 3 rögzítőegységnél az 1 és 2 alkotórészek összekötése a 4 ősszekötőrúd 8 és 9 furatain és az alkotórészek 10 és 11 furatán átvezetett 12 és 13 feszítőcsapokkal történik. Az 1. és 2. ábrán a 12 és 13 feszítőcsapok a behelyezés kezdetén láthatók. Ilyenkor a 10, 11 és a 8, 9 furatok között kismértékű átfedés van. A12 és 13 feszítőcsapok a jelen esetben fémcsapok, például acélcsapok, de lehetnek bármely más megfelelő anyagból, például műanyagból is, amelyek a bevezetéshez mellső végükön csonkakúposan vannak kialakítva. A 40 és 11 furatok átmérője itt úgy van megválasztva, hogy ezekben a 12 és 13 feszítőcsapok szorosan illeszkedjenek. A 12,13 feszítőcsapok besajtolásuk közben a 8 és 9 furatok elérése után a furatok átfedése miatt hajlítást szenvednek, majd tovább kényszerítve a 10 és 11 furatok alsó részébe ellenkező értelmű hajlításnak vannak kitéve. A 12,13 feszítőcsapokban ennek hatására fellépő deformáció a 4 összekötőrúd irányában összeszorító húzóerőt fejt ki az 1 és 2 alkotórészekre, így azokat szorosan, megbízhatóan, de egyúttal (például valamelyik alkotórész esetleges későbbi cseréjéhez) oldhatóan kapcsolja össze. A 3. és 4. ábrán a találmány szerinti ablakkeret olyan változata látható, amelynél az 1 és 2 alkotórészek 45 fokban levágott végei csatlakoznak egymáshoz az 5 csatlakozósík mentén. Az 1 és 2 alkotórészek önmagában ismert módon egymásba tolható 14 ékfogazattal vannak ellátva az 5 csatlakozósíkban. A 3 rögzítőegység azonos az 1. és 2. ábra szerintivel. A 14 ékfogazat alkalmazása a keret síkban tartásán túlmenően azzal az előnnyel is jár, hogy például fából készült 1 és 2 alkotórészek nedvesség hatására bekövetkező méretváltozásakor a csatlakozófelületek egymáson kismértékben elcsúszhatnak (tekintve, hogy a csatlakozófelületen semmiféle ragasztószert nem alkalmazunk), így az összeépített ablakkeretben káros deformációkhoz vezető feszültségek a tartós használat során sem lépnek fel. Az 5. ábrán látható változat az 1. és 2. ábra szerinti megoldástól csupán abban tér el, hogy a 12 és 13 rögzítőcsapok 90*-kal eltoitan helyezkednek el. Ehhez a 10 és 11, valamint a 8 és 9 furatok szintén 90*-os szögben vannak kialakítva. A 6. ábrán látható példakénti kiviteli alaknál a 4 összekötőrúd fejescsapként van kialakítva, amelynek 15 feje a 2 alkotórész 7 furatának folytatását képező 16 bemélyedés 17 homlokfelületén fekszik fel. A 4 összekötőrúddal itt egyetlen 12 feszítőcsap van kapcsolatban. Értelemszerűen csak az 1 alkotórész van ellátva keresztirányú 10 furattal, a 4 összekötőrúdnak pedig csak egy keresztirányú 8 furata van. Itt az Lt és L2 távolság a 17 homlokfelülettől értendő. Ezzel a kivitellel még egyszerűbb gyártást és szerelést teszünk lehetővé. A 7. és 8. ábrán látható további kivitel abban különbözik a 3. és 4. ábra szerinti megoldástól, hogy az 1 és 2 alkotórészek 18 műanyagbevonattal vannak ellátva, továbbá a 12 és 13 feszítőcsapok fejescsapként, a 10 és 11 furatok pedig zsákfuratként vannak kialakítva. A 12 és 13 feszítőcsapok fejei egyúttal lezáiják a furattal megszakított 18 műanyagbevonatot. A 9—11. ábrákon látható további példakénti kiviteli alaknál csupán a 12 és 13 feszitőcsapok kialakításában van eltérés. A 9. és 10. ábrán a találmány szerinti 3 rögzítőegységet nyitott, a 10. ábrán pedig zárt helyzetben tüntettük fel. A10 és 11 furatok a 8. ábrához hasonlóan itt is zsákfuratként vannak kialakítva. A 12 és 13 feszítőcsap a jelen esetben 4 összekötőrúd 8 és 9 furataival összefeszítéskor együttműködő 19 részén excentercsapként van kialakítva, amelynek excentrídtását „e”-vel jelöltük (9. ábra). A12 és 13 feszítöcsapok itt a felső végükön az elfordítószerszám számára 20 horonnyal vannak ellátva. All. ábrán a 3 rögzítőegység zárt, összeszorított állapota látható. Ehhez a 12 és 13 feszítőcsapokat közel 180e-kal elfordítottuk. Az összefeszített helyzetben a 10 és 11 furatok egymástól való távolsága mintegy az „e” érték kétszeresével kisebb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
