181382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízépítési műtárgy, különösen szivattyúakna építésére
3 181382 4 A műtárgyat az elsődleges alkalmazási területen, vagyis vízrendezésnél nyílt, rézsűs munkaárokban célszerű megépíteni. Mivel nyílt szelvényű csatornarendszerekben az esésnövelő szivattyútelepek vagy drénszivattyúaknák csatlakozásánál rézsűs munkaárkot úgyis ki kell emelni, célszerű a műtárgyat nyitott munkagödörben megépíteni. Egy további találmányi ismérv szerint a fenékelemben, a fenéklemez síkjára merőlegesen elhelyezzük a feszítőrudakat, és ezek függőleges helyzetbe állításával biztosítjuk a fenéklemez vízszintes helyzetét; ezzel a módszerrel a vízalatti építés is biztosítható. Célszerű, ha az aknafalazatot alkotó építőelemeket lépcsős kapcsolatokkal illesztjük egymáshoz, es ha olyan talp- és födémelemeket alkalmazunk, amelyek felülnézetben az oldalfalazaton minden irányban túlnyúlnak. Végül az eljárás egy további előnyös foganatosítási módja szerint — elsősorban szivattyúállás, illetve szivattyútelep építése esetén — a szivattyúaknába torkolló és/vagy abból kilépő csatornát építünk előregyártott és összefeszített — célszerűen azokat az akna-falelemeket, ahol csatorna csatlakozik az aknához, oldalsó nyílással és csatlakoztató tüskékkel alakítjuk ki. A találmány legfontosabb alkalmazási területei a következők: — szivattyúállások létesítése kisvízfolyások esésnövelése céljából; — közbenső torkolati szivattyútelepek létesítése; — mezőgazdasági vízrendezésben esésnövelő szivattyúállások és drén-szivattyúaknák létesítése; — közbenső szivattyútelepek építése a vízhasznosításban; — esőztető öntözésben szivattyúállások építése; — belterületi vízrendezés. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek egy szivattyúakna, illetve egy szivattyútelep előnyös kiviteli példáját tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán egy drén-szivattyúakna látható perspektivikus nézetben; az la. ábrán az 1. ábra szerinti szivattyúakna függőleges^ hosszmetszetben látható; a 2. ábrán egy szivattyútelepet tüntettünk fel, gravitációs átvezetéssel; a 2a. ábrán a 2. ábra szerinti szivattyútelep függőleges hosszmetszetben látható. Az 1. és la. ábrán látható szivattyúaknának egészében 1 hivatkozási számmal jelölt felmenő falazata, 2 fenéklemeze és 3 födémé van. Az 1 felmenő falazatot felülnézetben derékszögű négyszög alakú, zárt szelvényű vasbeton 4 falelemek alkotják, míg a 3 födémet előregyártott vasbeton 5 lemezelem, a 2 fenéklemezt pedig ugyancsak előregyártott vasbeton 6 talpelem képezi, amelyek felülnézetben ugyancsak derékszögű négyszög alakúak, azonban mind az 5 födémlemezelem, mind a 6 talpelem felülnézetben minden irányban a távközzel túlnyúlik az 1 felmenő falazat külső síkján. A 6 talpelemnek lefelé nyúló, körbenfutó 6a felfekvő pereme van, amely felülnézetben az 1 felmenő falazaton kívül, de a 6 lemez peremétől befelé b távközzel húzódik (la. ábra). A keretszerű 4 oldalfalelemek lépcsős 7 kapcsolatokkal illeszkednek egymáshoz. Amint az 1. ábrán látható, a keretelemek sarkaiban belül keresztmetszetben háromszög alakú 4a vasbeton bordák vannak, amelyekben hosszirányú átmenő lyukak—hüvelyek—húzódnak végig, és amelyek sarokmerevítésként is funkcionálnak. E lyukak folytatásában az 5 födémelemben és a 6 talpelemben is átmenő lyukak vannak. Az e lyukakon átvezetett 8 lineáris feszítőelemekkel, például feszítőrudakkal vagy -kábelekkel a 4 falelemek, az 5 födémelem és a 6 talpelem egymáshoz vannak feszítve, miáltal a szivattyúakna statikailag egy egységet képező, merev doboz-szerkezetként funkcionál. Kívül az akna 1 felmenő falazatát 9 geotextília borítja (la. ábra), amely alul a 6 lemez felső felületére van lehajtva; ennek szerepére a későbbiekben még visszatérünk. Az akna 6 fenéklemezében (la. ábra) 10 kibetonozó nyílás van kiképezve, ezen keresztül juttatható a 11 monolitbeton az előregyártott 6 fenékelem alá, és ez a nyílás a fix beépítésű szivattyúk rögzítésére is szolgál. Az 5 előregyártott födémelemben is van egy 12 nyílás, amelyen keresztül az akna belső tere hozzáférhető, és oda gépi berendezések, szerelvények stb. juttathatók, pl. a 13 szivattyú. A 12 nyílás a 12a fedéllel zárható. A szivattyúakna alsó részébe 14 drén-gyűjtőcsövek torkollnak, ezeken át a c nyilaknak megfelelő irányokban jut a víz az aknába, ahol a vízszintet v hivatkozási betűvel jelöltük. Az 1 oldalfalazat előregyártott elemeiben a gyártáskor megfelelő áttöréseket dolgoznak ki a dréncsövek bevezetése céljából. A 13 szivattyú 15 nyomócsöve felül van az aknából kivezetve, és a 16 csővezetékben folytatódik, amely a nyílt szelvényű burkolt 17 befogadó csatornába torkollik. A szivattyúakna 3 födémén 18 kapcsolószekrény van rögzítve. Az 1., la. ábrákon látható akna építése és üzemeltetése a következőképpen történik: a szivattyúaknát nyílt, rézsűs munkaárokban célszerű megépíteni, mivel a csatlakozó 14 dréngyűjtők bevezetését más építési mód esetén is csak munkaárok nyitásával lehetne biztosítani. Ha nincs talajvíz, elhelyezzük a finom tükrön a 6 fenékelemet, az alsó oldalán rögzített 8 feszítőrudakkal, amelyek egyébként az egyes elemek csatlakozásánál toldhatók. A rudak rögzítése a 6 fenékelemhez ráhegesztett sima alátét, illetve alátét és anya felszerelésével biztosítható. Mivel a felszerelésnél követelmény, hogy a feszítőrúd a talpelem síkjára merőleges legyen, nagy átmérőjű alátétet kell alkalmazni, mert — különösen víz alatti szerelésnél — a fenékelem vízszintes síkban történő elhelyezése csak így biztosítható, a fenéklemez vízszintes helyzete a rudak függőleges állásából határozható meg. Ha nincs talajvíz, a 6 talpelem elhelyezése után a fenéklemez alatti, oldalról a 6a felfekvőperemekkel határolt üreg a 10 nyíláson át folyós 11 monolitbetonnal azonnal kitölthető. Ha talajvíz van, a betont az 1 felmenő falazat részbeni vagy teljes elkészültét követően vízalatti betonozással juttatjuk a fenéklemez alatti térbe. Az 1 oldalfalazatot úgy készítjük el, hogy egymásra rakjuk a 4 oldalfalelemeket, ha szükséges, a 8 feszítőrudakat a 7 kapcsolati helyeken toldjuk. Az utolsó (legfelső) 4 oldalfalelemen elhelyezzük az 5 födémelemet; a feszítési műveletet pl. nyomatékmérő kulccsal vagy feszítősajtóval végrehajtjuk, majd a hüvelyeket injektálóanyaggal kitöltjük. Miután az akna a fentiek szerint elkészült, az akna belső tere vízteleníthető. Előnyös, ha az aknafalazat külső felületére az la. ábra szerint szűrőtextíliát (geotextíliát) erősítünk fel, a hordalék-bemosás megakadályozása céljából. A 14 dréngyűjtők, illetve a 16 csővezeték vízzáró bekötése után a munkagödör visszatölthető. A megépült szivattyúaknában a gépészeti és elektromos szerelvények beépíthetők. A13 szivattyút a 19 lánc segítségével bocsátjuk az aknába. A 18 kapcsolószekrény, illetve vezérlőegység segítségével a szivattyú üzeme a vízszintingadozás függvényében szabályozható. A 13 szivattyúval felnyomott vizet a 16 vezetéken átjuttatjuk a 17 recipiensbe. A 2. és 2a. ábrán látható szivattyú-teleppel átemelés és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
