181377. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet és eljárás talajfelszín alatti műtárgyak talajvíz elleni védelmére

3 181377 4 hőtűrő képességgel rendelkező műanyag- és mű­­gumi-fóliák alkalmazásával. A tapasztalatok nem voltak egyértelműen kedvezőek. Elsősorban azért, mert az így készült szigetelések munkaigényesek és költségesek. Ezért ezek a megoldások nem tudtak széles körben elterjedni. A nagy hőmérsékletű közegek szállítására szolgáló ún. haszoncsövek megbízható szigetelésére vonatko­zóan a legfejlettebb megoldást egy osztrák találmány ajánlja. Ennek értelmében a fémből készült haszon­csövek átmérőjüket erőteljesen meghaladó átmérőjű műanyag védőcsőbe vannak üzemi előregyártással beépítve, a két cső között szabadon maradó tér pe­dig hőszigetelő anyaggal, célszerűen poliuretán hab­bal van kitöltve. Szellemes az előregyártott vezetékszakaszok hely­színi összeillesztése is, amely a csőszakaszok végein „meztelenül hagyott” haszoncsövek összehegeszté­sével, majd az előregyártott és burkolt vezetéksza­kaszra ráhelyezett karmantyúnak az illesztési szakasz fölé való tolásával, végül pedig a meztelen illesztési rész és a karmantyú közötti tér helyszíni behabosítá­­sával történik. Mód van arra is, hogy a karmantyúknak az előre­gyártott szakaszokra rálapoló széleit zsugorfóliából készült ún. mandzsettákkal lássuk el és ezáltal a kapcsolati helyet megbízhatóan vízszigeteltté tegyük. A módszer egyszerűen kivitelezhető és műszakilag megbízható, hátránya azonban, hogy egyrészt a ha­gyományos módszerekhez viszonyítva alkalmazása jelentős beruházási költségtöbbletet kíván, másrészt hőtágulási és statikai okokból gyakorlatilag a 400 mm-t meghaladó átmérőjű haszoncsövek eseté­ben már nem használható. Az ennél nagyobb átmérőjű és városi belterületen vezetett műtárgyak esetében nem marad más hátra, mint a különböző fóliás szigetelések alkalmazása, amely azonban még a leggondosabb munkavégzés mellett sem teszi lehe­tővé ún. porszáraz állapotú vezetékhálózatok meg­építését. A találmány célja olyan szerkezet és eljárás kifej­lesztése, amely beton vagy vasbeton alagútba tele­pített vezetékeknek a talajvíztől való tartós megvé­désére alkalmas, mégpedig a gyakorlatban használa­tos nagyobb vezetékátmérők esetén is. A találmány feladata ezen belül olyan módszer kifejlesztése, amely nagymértékben képes a talaj-, valamint a ta­lajvíz adottságaihoz alkalmazkodni, a szerkezet ki­alakítása pedig egyszerű eszközökkel és kevés hely­színi munkával megvalósítható. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a védőcsatomába vagy közműalagútba helye­zett vezetékek víztől való védelme hatásosan megva­lósítható az önmagában ismert „szivárgó elv” alkal­mazásával, amennyiben a hagyományos szivárgó építési módszerekkel ellentétben azokat úgy készítjük el, hogy megvédjük őket az eliszapoló­­dástól, és ezáltal lehetővé tesszük időben korlá­tozatlan működőképességüket. A talajvíznek ilyen szivárgó elven történő távoltartása jól alkalmazható olyan esetekben is, amikor a vezetékrendszer megha­tározott távolságokban kezelő aknákkal is rendelke­zik. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti szerkezet talajfelszín alatti műtárgyak talajvíz 2 elleni védelmére, pl.védőcsatomák, közműalagutak stb. esetében a bennük elhelyezett anyagoktól, ve­zetékektől, szerelvényektől a talajvíz távoltartására - amely szerkezet a műtárgy, pl. a megvédendő ve­zetékeket magában foglaló védőcsatoma, közmű­alagút stb. nyomvonalának irányában egymás mellé illesztett előregyártott vagy monolit szakaszok soro­zatából van összeállítva, a szakaszok általában ke­­resztmetszetileg is több részt, pl. csatornaelemet és azt fölülről lezáró fedőlapot tartalmaznak, a részek egymáshoz vízzáró módon, pl. fugakitöltő tömítő anyag közbeiktatásával csatlakoznak, a szakaszok célszerűen kiegyenlítő réteg, pl.. homokterítés útján teherelosztó felületre, pl. aljzatbetonra vannak fek­tetve, az aljzatbeton alatt pedig kavicságyazatot és vízátbocsátásra alkalmas palástfelületű és/vagy vízát­eresztő illesztési helyekkel rendelkező alagcsöveket tartalmazó szivárgó helyezkedik el, - oly módon van kialakítva, hogy a szivárgó az aljzatbetont alul­ról és a monolit szakaszokat vagy az előregyártott csatornaelemeket két oldalról U-alakban körülölelő ágyazat, amely kavicsból vagy homokos kavicsból áll, a műtárggyal ellentett, a környező talajjal érint­kező külső oldalán pedig az ágyazatot a talajvíz kis szemnagyságú hordalékától és ezáltal az egész szivár­gót az eliszapolódástól megvédő szűrőtextília van el­helyezve. A találmány szerinti szerkezet további ismérve le­het, hogy a szivárgó a talaj vízáteresztési tényező­jéhez igazodó méretű és szemszerkezetű, pl. homo­kos agyag esetén 8 és 32 mm közötti szemnagyságú osztályozott kavicsból van, amelynek előnyösen a fele a 8 és 16 mm közötti frakcióba, a másik fele pedig a 16 és 32 mm közötti frakcióba tartozik, a szivárgó U-alakú ágyazatának vastagsága pedig a 20 cm-t előnyösen mindenhol meghaladja. A szűrőtextília nedvességálló, célszerűen szinte­tikus alapú szitaszövet, melynek a szivárgóval ellen­tett külső oldalán adott esetben a szűrőtextília pó­rusait lezáró tömítő anyag, pl. bentonit réteg van el­helyezve. A szűrőtextília darabokból van összeál­lítva, a szomszédos darabok szélei pedig a talajvíz áramlásához igazodó módon egymáson célszerűen legalább 10 cm-es átfedéssel át vannak lapolva. A szűrőtextília a szivárgónak a csatorna elemeket körülölelő oldalsó részét fölülről lefedő visszahajtás­sal rendelkezik, a visszahajtás pedig, pl. fölülről ráhelyezett homokterítéssel van leszorítva. A csatornaelemek vagy azok fedőlapjai vízzáró le­mezzel, pl. hajlékony fóliával vannak letakarva, a vízzáró lemez és a műtárgy fölé visszatöltött talaj közé pedig védőréteg, pl. homokterítés van beik­tatva. Az utóbbi esetben a vízzáró lemeznek a műtárgy nyomvonala irányában futó szélei a szűrőtextília visszahajtását fölülről átlapoltan leta­karják. A találmány tárgyát képező eljárás - melynél a műtárgyakat ismert módon, általában a talajfelszín­ről kiemelt munkaárokba fektetjük - azon alapul, hogy a munkaárkot a műtárgy tervezett fenékszint­jénél legalább 20 cm-rel mélyebbre és a műtárgy nyomvonalának irányához képest keresztirányú 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents