181373. lajstromszámú szabadalom • Épület üzemelésük során hőt fejlesztő berendezésekhez
3 181373 4 épület tetője alatt alakítják ki a másik, az alsóval együttműködő felső szellőzőnyílást. E megoldás hátránya, hogy a levegő beömlését biztosító rácshoz külön alapozásra van szükség; a szemét és hő a beömlőnyílást betemetheti, elzárhatja; a kiömlőnyílás méreteit az épület egyik falmérete szabja meg, kiterjedése tehát limitált. További hátrányt jelent ennél a megoldásnál, hogy a tetőszerkezet közel van az épületben levő berendezéshez, amelybe a napsütéstől felmelegedett tetőről a hő sugárzás útján átáramlik a berendezésbe. Ez ellen csak vastag és költséges hőszigeteléssel lehet védekezni. A fent említett második csoportba tartozó, mesterséges szellőztetésű épületek kis méretűek, esztétikusán alakíthatók ki, elterjedésüket azonban gátolja, hogy a mesterséges szellőzés zajártalmai alkalmazásukat a lakott-, területeken kizárják. További hátrányt jelent,' ftögy a szellőzés kimaradásától átkapcsoló automatikával tartalékegységgel kell megvédeni a berendezést, ami az épület kis méreteiből adódó, költségcsökkenésben jelentkező előnyt lerontja. A találmány feladata, hogy olyan épületet szolgáltasson üzemelésük során hőt fejlesztő berendezések elhelyezéséhez, amely minimális alapterületen, minimális térfogattal természetes (thermoszifon-elven alapuló) átszellőzéssel oldja meg a hő elvezetését, az épületben levő berendezés előírt hőmérsékleten tartását, valamint az illetéktelen behatolással szembeni védelmet. Emellett az épületnek gyorsan és racionálisan kivitelezhetőnek és magas esztétikai színvonalúnak kell lennie. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben az épület három alapvetőegységét — az alaptestet, a vázszerkezetet és a tetőt - oly módon alakítjuk ki és csatlakoztatjuk egymáshoz, hogy az alaptest és vázszerkezet, illetve a tető és vázszerkezet között szellőzési labirintjáratokat alkotó hézagok legyenek, az átszellőzés járulékos szellőző berendezések (pl. ventillátor) nélkül, pusztán az épület megfelelő szerkezeti kialakításával tökéletesen biztosítható. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy amennyiben az oldalsó és felső térelhatároló szerkezetek üreges kiképzésűek, és peremeik mentén nyitottak, az átszellőzés hatékonysága fokozható, és a külső sugárzó hőtől (napsugárzástól) az épület belső tere nagymértékben mentesíthető. A felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan épület segítségével oldottuk meg, amelynek alapteste, alsó és felső keretet, és e keretet összekötő elemeket tartalmazó vázszerkezete, tetőszerkezete, valamint oldalsó térelhatároló szerkezete van, és a belső tér átszellőztetését lehetővé tevő nyílásokkal rendelkezik, és amelynek az a lényege, hogy a szellőzőnyílások az alaptest és a vázszerkezet alsó kerete, valamint a tetőszerkezet és a vázszerkezet felső kerete, vagy/és a tetőszerkezet és az oldalsó térelhatároló szerkezet felső pereme között vannak labirintjárat-szerűen kialakítva. Célszerű, ha a szellőzőnyílások átáramlási keresztmetszetének változtatására (szabályozására) szolgáló szerkezetei vannak. Egy további találmányi ismérv szerint az alaptest alaplemezzel, valamint annak a kerületmenti tartományában körbenfutó, felfelé nyúló bordával rendelkezik, és az alsó szellőzőnyílás e borda és a vázszer2 kezet alsó kerete között - célszerűen az alaptest teljes, illetve lényegében teljes kerületmenti tartományában végighúzódó résként van kialakítva. A „lényegében teljes” kifejezésen azt kell érteni, hogy azok az elemek, amelyek közvetítésével az alsó keret az alaptest bordáján feltámaszkodik, az átáramlási keresztmetszetbe esnek ugyan, helyfoglalásuk azonban olyan csekély, hogy az áramlást gyakorlatilag nem gátolják. Előnyös, ha az alaptest tálcaszerű, az épületbe kerülő berendezések) számára raklapként szolgáló előregyártott vasbetonelemként van kialakítva. Az alaptest a külső oldalaiból kinyúló emelőfülekkel rendelkezhet, amelyekhez darukötél csatlakoztatható, és e fülek segítségével az alaptest - mint említettük, a rajta levő berendezéssel együtt mintegy raklapként — emelhető. Ilyen felfelé nyúló bordákkal merevített, megfelelő vasszereléssel ellátott alaptest alkalmazásával egyébként minden helyszíni alapozási munka kiküszöbölhető, az alaptestet egyszerűen a talajra kell helyezni, és a felszerkezet rászerelhető. Egy további találmányi ismérv szerint az alsó keret az alaptesten kívül, felülnézetben attól oldalsó távközzel húzódik, és/vagy alsó pereme távközzel az alaptest felső pereme alá nyúlik, a felső keret pedig a tetőszerkezet alsó síkjától függőleges távközzel, a tetőszerkezet lenyúló, belső peremétől pedig oldalsó távközzel húzódik. Ez a kialakítás, illetve az épület szerkezetrészeinek ily módon történő egymáshoz csatlakoztatása - járulékos szerkezetek alkalmazása nélkül is - labirint]áratszerű szellőzőrések kialakulását eredményezi. » : Az épület egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy az alsó keret járulékos támasztószervekkel, például egymásra merőleges keret-szárak találkozásának tartományában a keretszárakhoz rögzített ferde támasztórudakkal van az alaptesthez - célszerűen annak megvastagított részeihez - csatlakoztatva. Alkalmazhatók ;természetesen másféle kialakítású, másutt elrendezett támasztószervek, pl. a kerület mentén elosztott, a kerettől befelé nyúló támasztónyelvek is. A tetőszerkezet és a felső keret közötti hézag biztosításához hasonló távtartó-támasztószerkezetek alkalmazhatók. Egy további találmányi ismérv szerint a szellőzőnyílások keresztmetszetének változtatására (szabályozására) szolgáló szerkezet V-alakú, vagy lényegében V-ajakú, előnyösen lemezanyagból készült csappantyú, amelynek egyik szára áttörésekkel van ellátva, a másik szára tömör; és a csappantyú tengely körül két véghelyzet között elfordíthatóan van kialakítva, mimellett egyik véghelyzetben a csappantyú az átáramlási keresztmetszetet célszerűen teljesen lezárja. A találmány egy további kiviteli alakjánál a szellőzőnyílások keresztmetszetének változtatására szolgáló szerkezet csavarorsós mechanizmus, amely a tetőszerkezettel összekötött felső keretnek az oldalfal felső peremétől való eltávolítására, illetve ahhoz közelítésére alkalmasan yan kiképezve. Előnyösen az épület vázszerkezetéhez tartozó körszelvényű oszlopokban, az oszlopok felső vége alatt rögzített, menetes furatot tartalmazó tuskója; a tuskó felett elhelyezkedő, hengeres tartótestje, valamint a felső kereten és a tetőszerkezeten átvezetett, a tuskó menetes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
