181365. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szennyezett vizek levegőztetésére
181365 6 Általában célszerű az, ha hosszabb időn keresztül a tisztítandó vízben meghatározott helyen marad a berendezés. Azért, hogy ez például meghatározott áramlási sebességgel mozgó vízben is biztosítható legyen, a felső csőkeret egyik oldalán kihorgonyzó fülek vannak, amelyek segítségével a berendezés a parthoz, vagy horgonyok, illetve súlyok segítségével a víz fenekéhez horgonyozható kötelek segítségével minden egyéb hasonló felszerelés nélkül. A berendezés különösen azáltal tűnik ki, hogy a vízsugárszivattyúnak, a hozzá csatlakozó kettősfalú vezetékkel együtt az előnyös hatását, nagymértékben tisztítatlan és eliszapolódott vízben is, hosszú használati időn keresztül biztosítani tudja és emellett a szükséges meghajtómű és az egyébként zajt okozó gépelemek a környezetre nem hátrányos módon vannak elhelyezve, illetve kiképezve. Ezen felül a berendezés előnyösen tartható karban és nehézség nélkül lehet változó feltételekhez is illeszteni. A találmány tárgyának további részleteit és tulajdonságait a következő leírás és a rajzok szolgáltatják, amelyeken egy előnyös kiviteli példa van feltüntetve a hozzá tartozó szükséges részletekkel és alkotórészekkel. A rajzok a következők: 1. ábra: hosszmetszet, 2. ábra: részlet a meghajtóművel, 3. ábra: a meghajtómű szakaszának homlokné zete, 4. ábra: keresztmetszet, 5. ábra: az 1. ábra szerinti metszetrész felülné zete, 6. ábra: a szívóállomás hosszmetszetben és a 7. ábra: a szívóállomás felülnézetben. Az úszó levegőztető berendezést általában az 1. ábrán 1-el jelöljük. Az 1 levegőztető berendezés a 2 tartóvázból áll, ami a 3 vízsugárszivattyút, valamint a 4 kettősfalú vezetéket tartja és, amely az 5 szívóállomással van összekötve, ami a 6 víz fenekén áll. A 2 tartóváznak a 7 felső csőkeretét és a 8 alsó csőkeretét azonos átmérőjű üres csövek alkotják. Emellett a 7 felső csőkeret és a 8 alsó csőkeret csöveit a 9 keresztcsövek kötik össze egymással. A 7 és a 8 csőkeret összefüggő légkamra kialakítása céljából a 10 függőleges csövekkel van összekötve. Amíg a 8 alsó csőkeret, amint ez egyebek között a 2. és a 3. ábrából kitűnik, két egymással párhuzamosan haladó olyan csőből áll, amelyeket a 9 keresztcsövek kötnek össze, addig a 7 felső csőkeret két párhuzamosan haladó csövét all keresztösszekötők kötik egymással össze, úgyhogy az egész 1 berendezés egyensúlyban van. A 7 és a 8 csőkeret körülbelül középen a 14 összekötési hellyel van szétválasztva, úgyhogy a 15 és a 16 szakaszok képződnek. A 15 és a 16 szakasznak egyenként 12 és 12’ légtelenítő szelepe, illetve 13 és 13’ fenékszelepe van, úgyhogy a 15 és a 16 szakasz vagy egyidejűleg, vagy különböző időpontban légteleníthető, vagy kiüríthető. A 7 felső csőkeretre a 17 állványlábak vannak például felhegesztve azért, hogy a 18 járórács felfekvési pontjait alkossák. A 18 járórácson lehet, amint 5 ezt az 1. és az 5. ábra mutatja, a 14 összekötési helyet és a 12, 12’, 13, illetve 13’ szelepet jól elérni, amennyiben a szelepeket működtetni kell, vagy esetleg karbantartási munkák szükségesek. A 3 vízsugárszivattyú, amint a 2. ábra bemutatja, a tényleges 20 szivattyúból, az előnyös módon elektromos üzemű 21 motorból és a 22 kompreszszorból tevődik össze. A 22 kompresszor és a 20 szivattyú közé torkoll be a 23 légbeszívó cső, amelyen keresztül a szükséges oxigén, illetve levegő szívódik be és jut a vízsugárba. A 23 légbeszívó cső szabad 25 végére a 24 hangtompító van ráillesztve, hogy a levegő beszívásánál képződő zajt nagymértékben csökkentsük. A 20 szivattyú, a 21 motor és a 22. kompresszor egymás mögött van elhelyezve, úgyhogy kedvező súlyelosztás adódik. Hogy a súlyelosztás, illetve ennek kiegyenlítése megvalósuljon, a 3 vízsugárszivattyúnak megfelelő szakaszon több 9’, 9” és 9’” keresztcső van elhelyezve. Az 1 berendezést az előre meghatározott helyzetben egyszerűen le lehet horgonyozni, amennyiben a parthoz rögzített, vagy a nehezékkel ellátott köteleket, amint ezt a 3. ábra bemutatja, a 27 kihorgonyzó fülekhez rögzítjük. A 4 kettősfalú vezeték a 28 belső vezetékrészből és a 32 külső vezetékrészből áll. A 28 belső vezetékrész a 30 müanyagszövettel van bevonva, úgyhogy a 22 kompresszorral bejuttatott légbuborékok bizonyos késleltetéssel juthatnak át a 28 belső vezetékrészen és gyűlhetnek össze a hullámosra kiképzett 32 külső vezetékrésznél. A 32 vezetékrész hullámos kiképzése következtében meg van akadályozva a nagy és a 34 vízfelszínre gyorsan felemelkedő léghólyagok képződése. A 3. és a 4. ábra összevetése mutatja, hogy a 32 külső vezetékrész által alkotott keresztmetszet a 33 végződés irányában növekszik, azaz a 32 külső vezetékrésznek emelkedése van a 34 vízfelszín irányában. A 32 külső vezetékrész 33 végződése billenthető kiképzésű, hogy az ide érkező légbuborékokat esetleg még egyszer feltartóztassa és a vízbe lenyomja. A 28 belső vezetékrész 29 első része ugyancsak billenthető kiképzésű azért, hogy a víz-áramnak meghatározott irányt adjon. Amint az 1. ábrából kitűnik, a 29 első rész a víz feneke felé irányul, úgyhogy az oxigénnel dúsított vízáram a víz feneke mentén való áramlásra van kényszerítve és akkor az oxigénnel még nem dúsított vízréteget kiszorítja, illetve ezzel elkeveredik. Ezáltal a biológiai tisztítóhatás tovább tökéletesedik. A 36 beszívóvég a 35 tömlővezeték segítségével van az 5 szívóállomással összekötve. A 6. és a 7. ábrán a 37-el jelölt szívóállomás alapvetően egyezik az 1. ábrán jelölt 5 szívóállomással. Ez olyan doboz alakú 40 házból áll, amelyben a 35 tömlővezetékhez csatlakozó 38 beömlő tölcsér van úgy elhelyezve, hogy nyílása a 34 vízfelszín felé mutat. A 39 alap segítségével a 6 víz fenekére telepített 40 ház a 38 beömlő tölcsér körül zárt, úgyhogy a beömlő víz arra van kényszerítve, hogy a 39 alap felett először a 41 durva szűrőn, majd ezután a 42 finom szűrőn keresztül áramoljon át a dobozszerű 40 házba. A 41 durva szűrőt ez esetben a 43 tárnok bizonyos távolságban tartják a 40 dobozszerű háztól. A 6. és a 7. ábra szerinti ábrázolás összességében mutatja azt, 3 5 10 15 20 25 30 35 to 45 50 55 60 65
