181361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőanyag felhordására fémmunkafelületekre

7 181361 elmaradnak az ezzel járó nehézségek. A találmány szerinti eljárás során a viszonylag kis nyomással durva 24 permetet állítunk elő és ennek következménye­képpen egyenletesebb kenőanyag bevonat állítható elő a fém munkafelületeken mint a korábbi pneuma­tikus vagy nagynyomású hidraulikus porlasztással. A találmány szerinti eljárás segítségével több kötő­anyag juttatható rövidebb idő alatt és ezzel a ková­csolás ciklus ideje megrövidül. A találmány szerinti eljárással előállítható durva permet jobban, egyene­sebben irányítható a fém munkafelületre, mint a sűrített levegővel porlasztott finom permet, amely könnyen elkerüli a fém felületet és ezzel környezet szennyezést okoz. A találmány szerinti befúvó 20 pisztoly az egyik végén ellátható egy sorozat 22 fúvókával. A talál­mány szerinti eljárás során a 20 befúvó pisztolyt kézzel állíthatjuk egy előre meghatározott helyzetbe a préskovács szerszám 30 és 32 fűtött bélyegje közé. Ezt a helyzetet a kezelőnek a 62 pozicionáló pecek vagy ehhez hasonló szerkezet mutathatja meg (jelez heti). A megfelelő pozícióban az 58 kioldó media nizmus működésbe lép és megindítja a permetezést A permetezés időtartamát vagy a 16 vezérlő egy­ségbe helyezett időtartam szabályozó vagy a kézzel irányított 58 kioldó mechanizmus határozza meg. A 4 kenőanyagot egy olyan előre meghatározott pont­­-forrásból fúvatjuk a fém munkafelületre, amely egyenletes bevonat előállítását teszi lehetővé. A ke­nőanyag vastagságát az alkalmazott fúvóka fej hatá­rozza meg. A permetezési idő is befolyásolja a vas­tagságot, mivel a kenőanyag térfogatát az idő és nyomás határozza meg. A találmány szerinti eljá­rásban a nyomás viszonylag állandó. A kenőanyaggal bevont felület nagysága a fúvókának a bélyeg fölött elfoglalt helyzetétől függ, amely utóbbi minden spe ciális esetben meghatározandó és jelölhető. A második 34 hőelemhez előnyösen kapcsolódik egy mérő-jelző eszköz is, amely a permetezett ke­nőanyag hőmérsékletét mutatja. Ezt a második 34 hőelemet egy második hőmérséklet 35 mérőhöz kap­csoljuk és ez hasonlóan működik mint az első 15 hőelem, és az ahhoz kapcsolódó ellenőrző 16 mű­szer. A második 34 hőelemet azért használjuk, hogy a rendszerben fellépő hőveszteséget meghatároz­hassuk. Ha jelentős hőveszteség lép fel, akkor a 14 fűtő hőmérsékletét automatikusan növelni kell, hogy amennyire lehetséges, a hőveszteséget kompenzáljuk. A legnagyobb hőveszteséget akkor tapasztaljuk, ha a permetezési idő és a gyakoriság növekszik, továbbá ha igen nagy viszkozitású kenőanyagot kell a 2 tank­ból a 6 keringtető rendszerbe benyomni, hogy a zárt hurokban állandó térfogatot tartsunk fent. A préskovács szerszám bélyegjeit általában 260-370 “C-ra (500-700 F°) fűtik. Várható, hogy ezen az üzemi hőmérsékleten a kenőanyag egy része elég. Ha a kenőanyagot pneumatikusan porlasztják, az azt jelenti, hogy nagy nyomású levegő is jelen van, ezért az égés fokozottabb mértékben zajlik le, és így a fém megmunkáló művelet során több köd képződik. A találmány szerinti elváráshoz többlet le­vegőt nem használunk, így a hidraulikus porlasztás kevesebb ködképződést eredményez a fém megmun­kálási művelet során. Továbbá sok korábbi kenő esz­közzel szemben a találmány szerint nem használunk vizet, ezért a nem kívánatos gőz képződés elmarad. A találmány szerinti eljárás során alumínium ke­rekeket kovácsolnak 8 000 000 kg (8000 to) hidrau­likus nyomással és a bélyegeket petróleum alapú grafitot és ólom adalékot tartalmazó 40 °C-on 1,0—1,6 Pa s (1000-1600 centipoise) viszkozitású folyékony kenőanyaggal kenik kísérletképpen. A kísérlet során a kocsi vagy busz kerekek kovácsolá­sánál használt kikészítő szerszám alsó szerszám üre­gén levő 0,3 m belső és 0,66 m külső (12 inch, 26 inch) átmérőjű gyűrű mintát látunk el kenőanyaggal. Egy második kenőanyag réteget viszünk föl a szer­szám üregében levő alumínium tömb tetejére. A hid­raulikus porlasztással előállított permetes vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy 228 kereket készítettünk el selejt nélkül. Az ismert, szokásos pneumatikus porlasztással készülő permet esetében 5%-os selejttel számolnak. Ez a selejt-mentes gyártás az egyenletesebb kenőanyag bevonatnak köszönhető. A kenőanyag bevonat egyenletességet egyrészt a ko­vácsolt kerekek alsó, felső pereménél mutatkozó négyzetes fémfolyás (square metal flow) jelzi, más­részt a kovácsolt kerekek üregből való eltávolítása so­rán kevesebbszer előforduló beragadás. A legjobb ered­ményeket akkor kaptuk ezzel a speciális viszkozitású kenőanyaggal, ha a művelet alatt a kenőanyag hőmérsékletét 121-138 °C (250—280 F°) között tartottuk. Egy másik kiviteli mód esetén a 20 befúvó pisz­tolyt egy automatikusan pozicionáló eszközbe építjük be. A pozicionáló eszköz tartalmazhat egy penumatikusan működő dugattyút vagy fogas hajtó­lécet. Az eszköz gombnyomásra lép működésbe és automatikusan elvezeti a 22 permetező fúvókát a céltárgy fölé, előírt ideig permetez, majd visszahú­zódik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás préskovács szerszámokban levő fűtött bélyegek megmunkáló fém felületeinek különösen nagy viszkozitású, nem vizes, szilárd adalékanyagot tartalmazó kenőanyaggal történő bepermetezésére, azzal jellemezve, hogy a kenőanyag viszkozitásának csökkentése érdeké­ben a kenőanyagot 77-166 °C-ra melegítjük fel; a kenőanyagnak egy lényegében állandó térfoga­tát közelítőleg 206290—475380 Pa nyomáson ke­ringtetjük folytonosan a hőforrás és a permetező fúvóka között; a keringtetett kötőanyagot hidraulikusan por­­lasztjuk az említett nyomáson az említett fúvókán való szelektív átvezetésével; és a porlasztott kenőanyagot az említett fém mun­kafelületekre irányítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kenőanyagot 121—138 °C-ra melegítjük fel. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, azzal jellemezve, hogy petróleum alapú, 40 °C-on 0,3-2 Pas viszkozitású kenőanyagot használunk. 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents