181361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőanyag felhordására fémmunkafelületekre
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181361 Bejelentés napja: 1981. VII. 06. Közzététel napja: 1982. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. V. 31. (1966/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : B 21 J 3/00 Feltaláló: Kole Richard Paul mérnök, Murrysville, Pennsylvania, Államok Szabadalmas: Amerikai Egyesült Aluminium Company Of America, Pittsburgh, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok Eljárás kenőanyag felhordására fém munkafelületekre 1 A találmány tárgya javított eljárás fém munkafelületeknek például préskovács szerszám bélyegjének, görgős malom görgőinek és hasonlóknak kenőanyaggal történő egyenletes bepermetezésére. Számos okból kell bevonni kenőanyaggal a fém 5 munkafelületeket például a fűtött préskovács szerszámok bélyegjeinek felületét. Az egyenletesen felhordott bevonat megakadályozza, hogy a kovácsolt fém a bélyeghez tapadjon, biztosítja a kovácsolt fémtárgy fényes felületét, csökkenti a kopást és elő- 10 segíti a fém folyását a kovácsolás folyamán. A fém munkafelületeket leggyakrabban túlnyomásos porlasztás segítségével vonják be a kenőanyaggal. Ekkor nagy sebességű levegővel keverik össze a 15 kenőanyagot, mielőtt az a fúvókákon át a bélyeg vagy a görgő felületéhez jut. A túlnyomásos porlasztáshoz sűrített levegőt használnak, amelynek nyomása 206290 - 687610 Pa (30psi - 100 psi) és ekkor finom kenőanyag permetet állítanak elő, amely 20 5-100 u átmérőjű részecskékből áll. A jelenleg ismert túlnyomásos porlasztással történő kenőanyag felvitelnek van néhány hátránya. Először is a nagy sebességű levegő-kenőanyag együttes pontos irányítása és a kenőanyagnak a teljes fém 25 munkafelületen való egyenletes eloszlatása nehéz, különösen a sarkok és a préskovács bélyeg bonyolultan bordázott helyei jelentenek problémát. Másodszor a kenőanyagok különösen a leggyakrabban alkalmazott nagyviszkozitású kenőanyagok könnyen 30 2 eltömik a kamrákat, csöveket, illetve a fúvókák szájnyílását. Harmadszor maga a túlnyomásos technológia hordozza azt a hátrányt, hogy a fűtött munka felületekre sok levegő jut és az ott a kenőanyagot elégetheti. A levegő az elégett kenőanyag arányát és mennyiségét növeli és ezzel nagy mennyiségű ködöt is termel. Ez a köd a területen dolgozók légzőszerveit illetve szemét károsíthatja. Végül finom permettel egyenletes kenőanyag bevonatot kialakítani időigényes, ezért költséges. Ha a permetezési idő nő, altkor egy adott időtartam alatt a gyártmányok száma csökken, és ez az energiatakarékosság szempontjából hátrányos. A technika állásából így például a 3 709 012 számú és a 3 605 473 számú USA szabadalmi leírásból ismertté vált a lehetőség görgős malmok munkagörgőinek javított hűtésére és kenésére, úgy, hogy a kenőanyagot nagy mennyiségű 50-99,999%-nyi hűtővízzel összekeverik és az előállított diszperziót permetezik a munkagörgőkre viszonylag nagy hidraulikus és víz nyomást alkalmazva. A korábban ismert olaj/víz diszperzió keverését sokkal alacsonyabb hőmérsékleten és a vele való bevonást sokkal nagyobb nyomáson végzik, mint a találmány szerinti melegített kenőanyag esetén. Ezenkívül a korábbi diszperzió hűtő hatása kedvezőtlen a préskovács szerszámok fűtött bélyegjeire vagy más hasonlókra nézve. összefoglalva szükség lenne egy új módszerre fém munkafelületek kenőanyaggal történő bevonására, 181361
