181329. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés érintést érzékelő mező integrális programsávval való kialakítására
3 181329 4 létrehozzuk, ami esetenként tetemes anyagi károkhoz vezethet a téves, (véletlen) rendelkezések hatására. Nagymértékben csökkenthető a tévedés valószínűsége, ha az (egy ujjal) kiválasztott funkció végrehajtását a másik kézzel működtetett érvényesítő funkció meglététől tesszük függővé; ez az eljárás elterjedt az iparban, balesetveszélyes műveletek kiváltásánál, stb. Az ismert megoldások ezt az érvényesítő funkciót minden esetben további külön input-eszköz segítségével (keyboard opciális funkciógombja, külön érvényesítő nyomógomb, v. kapcsoló stb.) valósítják meg. Ez viszont két hátrányt jelent: a) ergonómiai - ui. az érvényesítő eszközt rendszerint nem lehet a kezelő szűkebb látóterében eh helyezni — az ui. a kiválasztáskor a kiválasztó ujj környezetére korlátozódik - ezáltal arra késztetve a kezelőt, hogy tekintetével egy újabb keresés után válassza ki az érvényesítő eszközt, majd csak azután működtesse. A kiszemelt „célpontok” ilyen váltogatása gyorsabban fárasztja a kezelőt, ezáltal növelve a figyelmetlenségből eredő hibákat, és ez az eredeti célkitűzés ellen hat. b) technikai: az érvényesítő eszköznek a kiválasztó eszköztől elkülönített kiképzése mind csatlakozási, mind programozási szempontból többletet jelent a számítógéphez vagy kommunikációs csatornához való csatlakozás szempontjából. A találmány célja megszüntetni az a) illetve b) pontokban ismertetett hátrányokat, megtartva a kiválasztó-érvényesítő funkciók adta biztonságnövekedést a vezérlésekben. Ennek megfelelően a találmánnyal megoldandó feladatot egy olyan eljárás és berendezés kialakításában jelölhetjük meg, amely a fenti célkitűzést maradéktalanul megvalósítja. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az érintésre érzékeny felületen a kettős vagy többszörös érintés hasznos és szükséges információt hordozhat. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a kiválasztó és érvényesítő funkciókat közös érzékelő felületen alakítjuk ki a kezelő szűk látóterén belül és ezzel egyben megteremtjük annak lehetőségét, hogy a számítógép (kommunikációs csatorna) csatlakozás egyszeres (mindkét funkciójú eszközre nézve közös) legyen. A találmány szerinti elrendezésben alkalmazásra kerülő mikroprocesszor lehetővé teszi, hogy az érzékelő felület előbbiek szerinti megoszlása tetszőleges, a mindenkori alkalmazáshoz optimálisan illeszkedő legyen, miközben a hardware változatlan kialakítású maradhat. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, melyen a találmány szerinti eljárás és elrendezés néhány, példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eljárás lényege; a 2. ábra a találmány szerinti elrendezés néhány példakénti kiviteli alakja. 2 A rajzokon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Az 1. ábrán az érintést érzékelő teljes felületet kiválasztó 11, valamint érvényesítő 12A és/vagy 12B mezőrészekre osztjuk fel. Mindkét funkciójú mezőrészek tovább osztottak 14 elemekre, melyek bármelyike külön-külön azonosítható. A 14 elemek alakjára, méretére és méretazonosságára nézve semmilyen megkötést nem teszünk. A felosztás módja (hogy t.i. hardware, vagy software útján különböztetjük meg a funkciókat) is közömbös. Az eljárás lényege, hogy all mezőrész 14 eleméhez kiválasztó, míg a 12A és/vagy 12B mezőrész(ek) 14 eleméhez érvényesítő funkciókat rendelünk hozzá oly képpen, hogy bizonyos - a felhasználástól függően értelmezett — és a kiválasztó 11 mezőrész valamelyik 14 elemének megérintéséhez rendelt hatás csak akkor jön létre, ha egyidejűleg az érvényesítő 12A és/vagy 12B mezőrész valamelyik 14 elemét is megérintjük. A 2. ábra a találmány szerinti elrendezés egy példakénti kiviteli alakját mutatja. Ennél a közös felületen kiképzett kiválasztó 11 és érvényesítő 12 mezőrészek az érzékelő és vezérlő 16 egységgel egyrészt az A első, másrészt a B második vezetékköteg útján vannak összekötve. Ennél a megoldásnál a kiválasztó 11 mezőrész bármelyik mező 14 elemét kijelölve egyetlen érvényesítő 12 mezőrésszel érvényesítjük, mely jelzéseket az érzékelő és vezérlő 16 egység detektál. Amennyiben a kiválasztó 11 mezó'résznek egyszerre két mező 14 elemét jelöljük ki az érzékelő és vezérlő 16 egység az érvényesítő jelet nem fogadja el, - kettős kiválasztás tiltása -. A találmány szerinti érzékelő és vezérlő 16 egység egy példakénti kiviteli alakját ugyancsak a 2. ábra mutatja. Az érzékelő és vezérlő 16 egységnek első és második 17, 19 érzékelője és vezérlő 18 egysége van. A 17, 19 érzékelők detektálják az első és második érzékelő A, B vezetékkötegeken érkező jeleket, és digitális alakban adják tovább a 18 vezérlő egységnek. A vezérlő 18 egység dönt a jel érvényességéről. A találmány szerinti érzékelő és vezérlő 16 egység egy további példakénti kiviteli alakjában mikroprocesszoros egységgel látjuk el az érzékelő és vezérlő funkciókat. A találmány egy további példakénti kiviteli alakját ugyancsak a 2. ábra alapján ismertetjük. Ez a megoldás a korábbitól abban tér el, hogy az érzékelő és vezérlő 16 egység illetve a 18 vezérlő egység kimenetére egy információs E csatornán keresztül vezérlő 20 számítógép vagy kommunikációs csatorna csatlakozik. A találmány egy további példakénti kiviteli alakja abban tér el a 2. ábrán ismertetett megoldásoktól, hogy az érvényesítő 12 mezőrész egynél több mező 14 elemet tartalmaz. Az érzékelő és vezérlő 16 egység - mely magában foglalja az első 17 érzékelőt, a második 19 érzékelőt, a 18 vezérlőegységet, valamint ezek összekötésére szolgáló C és D vezetékkötegeket, a vezérlő 20 számítógéphez vagy kommunikációs csatornához az E információs csatornán keresztül van hozzákapcsolva. A 18 vezérlőegység 5 10 15 20 2S 30 35 40 45 50 55 60 65
