181325. lajstromszámú szabadalom • Talajba csavarható cölöp

MAGTAB nSpkOztarsasag SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 181325 Bejelentés napja: 1981. V. 08. Közzététel napja: 1982. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. III. 30. (1240/81) Nemzetközi osztályozás: NSZOj : E 02 D 5/48 Szabadalmi Tár -Zí^JDONA *> Feltalálók: Szabadalmas: Varga László okleveles építészmérnök 30%, Gilyén Elemér okleveles mérnök Földmunkát Gépesítő Vállalat, 25%, Zorkóczy Zoltánná okleveles mérnök 25%, Haág István okleveles mérnök Budapest 20%, Budapest Talajba csavarható cölöp 1 A találmány talajba csavarható cölöp építmények terheinek a cölöp csúcsa mentén kialakuló csúcs­ellenállás és/vagy a cölöp palástfelületének a cölöpcsúcs és a talaj felszíne közötti talajrészekkel való érintkezése következtében létrejövő köpeny- 5 súrlódás útján a teherbíró altalajra való továbbítá­sára. A cölöpnek az építménnyel való erőátadó kap­csolat létesítésére alkalmas cölöpfeje, valamint a cölöptest palástfelülete mentén elhelyezett egy vagy több bekezdésű spirális bordázata van. A cölöpnek a 10 talajba való beépítése a cölöpnél kisebb vastagsági méretű előfúrt lyukba való becsavarozás útján végre­hajtott talajkiszorítás segítségével történik. Az építmények terheit a teherbíró talajra az ala- 15 pozások továbbítják. Amikor a teherbíró talajréteg a felszín közelében helyezkedik el, akkor ún. sík ala­pozásokat, amikor mélyebben található, akkor ún. mély alapozásokat alkalmaznak. Osztályozzák az ala­pozási módokat aszerint is, hogy a teherátadás nagy- 20 kiterjedésű felületek mentén vagy más esetben loká­lisan történik. Az utóbbi csoportba tartoznak a cölöp alapozások. A cölöpök a terheket részben a talajfelszíntől legtávolabb eső végükön, ún. „csúcsellenállás” útján, 25 részben palástfelületük mentén, ún. „köpenysúrló­dás” útján adják át. A cölöpalapozások maguk is két fő családba tartozhatnak. Ezek egyikét a talaj ki­­emeléses, a másikát a talaj kiszorításos eljárással készülő cölöpök közé tartoznak azok, amelyek le- 30 2 mélyítése fúrással, öblítéssel vagy más különleges módon történik. A talajkiszorításos módszernél a kívánt mélységre való eljuttatás általában veréssel, sajtolással, vibrálás­sal vagy ezek kombinációjával hajtható végre. Klasz­­szikus és megbízható módszer a cölöpöknek vala­milyen verő berendezéssel való lehajtása. A módszer hátránya a zajártalom, a környezetben keltett dina­mikus hatások és általában a nagy helyigény. A talajkiszorításos cölöpök továbbfejlesztésére születtek azok a megoldások, amelyeknél a talaj­kiszorításos módszerrel előállított lyukban helyszíni betonozással készítenek cölöpöket. A helyszínen gyártott cölöpökkel szemben előnyben részesítik az előregyártott cölöpöket, amelyek tartósság és kor­rózióállóság szempontjából kedvezőbbek, nagyobb azonban a súlyuk, költségesebb az előállításuk és nehézkesebb a talajba való behajtásuk. A különböző módokon készült cölöpalapozások előnyeinek egyesítésére fejlesztették ki azt az előre­gyártóit cölöpfajtát, amelyet a 4 027 491 lajstrom­számú USA szabadalmi leírás ismertet. Ennél a cölöp egyenes körhenger alakú palástfelülete rajta elhelyezett spirális bordákkal van ellátva, amelyek mentén — mint csavarmenet mentén — a cölöp le­mélyíthető a talajba. A lehajtás előtt a cölöpénél valamivel kisebb átmérőjű fúróval lyukat kell készíteni, és ebbe az előre befúrt lyukba történik a menetes palástfelületű cölöp becsavarása. Az ilyen cölöp a spirális bordára 181325

Next

/
Thumbnails
Contents