181297. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rugalmas síkalakzatok szétválasztásához
3 181297 4 belül levő anyagpályát pedig nyomással veszik igénybe, aminek következtében az anyag eme területén fellépő deformációnak köszönhetően a tűk a leválasztandó rétegbe jobban behatolnak, ezután következik a leválasztás felemelés útján. Itt azonban csak szűkén behatárolt területen éri hatás a felső anyagréteget, úgyhogy itt is fennáll az a veszély, hogy alatta fekvő rétegek is feltapadnak, ráadásul az ilyen elválasztó berendezés nagyon bonyolult felépítésű. Végezetül ismeretes a szétválasztandó rétegeket a felületen pontformában megfogni. Ez a 108 708 számú NDK szabadalmi leírás esetében tolóhimbán rögzített két tű segítségével történik, úgy, hogy az anyagfelületére való helyezése után ránc keletkezik, amTt~á~tű5t?k__ezután következő kérész t ez ésével be - szorítanak, amikor a tűk hegye majdnem vízszintes kifutású csatológörbét ír le. Itt már az is mutatja, hogy nem lehet az elválasztást biztonságosan elvégezni, hogy pótlólag szükség van levegő fúvókákon keresztül odavezetett léglökésre is. A 2 401 737 számú szabadalmi leírás esetében ezzel szemben az anyag megragadása két fogópofa segítségével történik, amelyek közül az egyik háromszögalakú hegyben végződik, a másik pedig ezzel egyszintben levő v-alakú kivágással rendelkezik. A fent említett műszaki megoldásoknak egyike sem alkalmas arra, hogy halomba rendezett anyagrétegeket biztonságosan válasszon szét, különösen arra nem, hogy a szétválasztást olyan segédeszközök nélkül valósítsa meg, amelyek a feltapadó további rétegek tapadási erejének feloldásához szükségesek. Ezek a kiegészítő intézkedések ugyanis jelentős költséget jelentenek és többnyire hozzájárulnak a halom alakjának vagy helyzetének a megváltoztatásához. A találmány célja a szétválasztási folyamat olyan műszaki megvalósítása, amelyhez minimális műszaki felhasználás társul és minden olyan pótberendezés nélkül biztosítja a mindenkor legfelső síkalakzat leválasztását a halomról anélkül, hogy az alakot és a helyzetet megváltoztatná, és amely önműködő folyamatot és adott esetben a szétválasztott síkalakzat önműködő továbbfeldolgozását teszi lehetővé. A találmánnyal megoldandó feladat eszerint olyan műszaki megoldás kidolgozása, amely alkalmas, műszakilag egyszerű berendezéssel győzi le a síkalakzatok egymáshoz tapadásakor keletkező tapadóerőket és így közöttük relatív mozgást tesz lehetővé az egyes alakzatok teljes felületén, úgy, hogy a legfelső résznek felületszerűen való szétválasztása történik meg. A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány abban van, hogy függőlegesen menő szerkezet alatt vízszintes, két egymáshoz képest eltolható és hajtással összekötött részből álló összekötő szerkezet van elrendezve, az összekötő szerkezet végei egy-egy keresztirányban elrendezett rögzített tűtartóval van ellátva, a tűtartók hosszuk mentén elosztott, lefelé mutató és enyhe dőlésszögű tűkkel, valamint nagyobb távolságra két-két vezetőelemmel rendelkeznek, a szilárdan rögzített tűtartók egy-egy hajtás útján egy-egy mozgatható tűtartóval vannak csuklósán összekötve, ezek a tűtartók is hosszuk mentén elosztott, lefelé mutató és enyhe dőlésszögü tűkkel rendelkeznek, amelyeknek hegye a szilárdan rögzített tűtartó tűjével hegyesszöget zár be, a mozgatható tűtartónál legalább két, konvex horonygörbével ellátott hosszanti nyílás van, amikhez a rögzített tűtartó vezetőelemei kapcsolódnak, a rögzített tűtartók alatt távtartók közbeiktatásával nyomólapok, ezeken pedig hasítékok vannak, amelyekbe a rögzített tűtartó tűi belenyúlnak, illetve kismértékben i túlnyúlnak rajta. Ennek a megoldásnak a jelentősége J abban van, hogy segítségével a legfelső síkalakzat a ' halomban egybefüggő felületként mozdul el, az alatta levőhöz képesti relatív elmozdulás tehát felületek közötti mozgás gyanánt jön létre. A biztosabb kapcsolódás érdekében célszerű, ha a mozgatható tűtartóban levő tűk dőlésszöge nagyobb, mint a rögzített tűtartóban levőké. Célszerű az a kiviteli alak is, amelyben a mozgatható és a rögzített tűtartó tűi közös függőleges síkban vannak. A találmány szerint eljárhatunk úgy is, hogy a híd alatt további, a tűkkel együtt mozgó tűágy van hajtásával együtt elhelyezve. Az összekötő szerkezet esetében célszerű, ha több tagból áll és a híd útján van összekapcsolva. A távtartókkal kapcsolatban eljárhatunk úgy is, hogy oldhatóan és/vagy eltolhatóan vannak rögzítve. Az emelő szerkezet lökete a találmány szerint célszerűen a halom magasságából és a szétválasztáshoz szükséges emelés magasságából tevődik össze. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a csatolt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elölnézeti vázlatos képe működési helyzetben, a 2. ábra a tűágy oldalnézete középső munkaállásban, a 3. ábra az 1. ábra szerinti berendezés felülnézete munkahelyzetben, végül a 4. ábra a 2. ábra részlete nagyobb léptékben. Pneumatikus henger alakjában kivitelezett és 2a, 2b levegőcsatlakozásokkal rendelkező 1 emelőszerkezet 3 hídon keresztül függőleges irányban két tagból álló, vízszintesen elrendezett 4 összekötő szerkezettel van összekapcsolva. A 4 összekötő szerkezet két tagja, 4a és 4b szegmens pneumatikus henger alakjában kivitelezett és 6a, 6b levegőcsatlakozásokkal rendelkező 5 hajtás segítségével egymáshoz képest eltolhatóan van elrendezve, úgy, hogy a 4 összekötő szerkezetet meg lehet hosszabbítani (munkahelyzet) és ismét meg lehet rövidíteni (kündulási helyzet). A 4 összekötő szerkezet 4a, 4b szegmensei oldaluknál egy-egy hozzájuk rögzített, mozdulatlan belső 7 tűtartóval vannak ellátva, amelyek tűkkel együtt mozgó tűágy részei. A 7 tütartók hossza mentén 8 tűk vannak elosztva. A belső mozdulatlan 7 tű tartókon egy-egy 9 csatlakozódarab van rögzítve, amelyekben penumatikus henger alakjában kivitelezett és 11a, 11b levegőcsatlakozásokkal ellátott 10 hajtás van forgathatóan ágyazva. A 10 hajtás 12 csatlakozódarabok útján egy-egy külső mozgatható 13 tűtartóval van összekapcsolva, amelyeken szintén van hosszuk mentén elosztott 14 tű. A 8 és 14 tűk a 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
