181281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények növekedésének szabályozására
7 181281 8 nek a kielégítő hatáshoz szükséges dózisa igen soit tényezőtől függ, így a kezelendő kultúrnövény fajtáitól, állapotától, a kezelendő növény környezetében növekedő egyéb növényektől, a felhasználás területétől, a különböző találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sóktól, az évszaktól, az éghajlati viszonyoktól, továbbá attól, hogy a kezelést a növények kikelése előtt vagy azután vagy a talajba bedolgozva végezzük, és a készítmény felhasználási módjától. Ezeknek megfelelően az optimális dózist minden esetben empirikusan állapítjuk meg. Általában azonban 0,5-50 kg, előnyösen 0,5-25 kg aktív anyagmennyiséget alkalmazunk hektáronként. Az alkalmazott növényi növekedésszábályozó só(k) mennyiségén (dózisán) túlmenően a találmány szerinti eljárásban a felhasználási területektől (például magkezelés, lombkezelés, talajba vagy talajra juttatás, stb.) függően a találmány szerinti készítmény - koncentrátumokat különböző hígításban alkalmazzuk. így például a magkezeléshez, a csírázási erély növeléséhez, a lombkezeléshez 0. 5.10,000 ppm, előnyösen 1-1000 ppm hatóanyagtartalmú hígított készítményeket, a preemergens vagy postemergens permetezéshez 0,1—5,0 előnyösen 0,3—2 súly% hatóanyagtartalmú hígított készítményeket (például permetleveket) használunk. A talajba dolgozásnál, a magvak kezelésénél vagy a fólia ültetésnél minden formálás nélkül önmagukban is felhasználhatjuk a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t. A találmány szerinti mezőgazdasági eljárást az alábbi példák szemléltetik. 1. példa Az alábbi komponensekből nedvesíthető port készítünk: 25 g nátriumszulfát 65 g kaolin 10 g Citowett (alkali-aril-poliglikoléter). A nátriumszulfátból tömény vizes oldatot készítünk, majd keverés közben hozzáadjuk a Citowett-et. Az oldatot a kaolinra permetezzük és keverőberendezésben homogenizáljuk, ezt követően a kívánt szemcsenagyságra őröljük, üy módon 25% hatóanyagtartalmú nedvesíthető porkészítményt kapunk, amelyet vízzel tetszés szerinti koncentrációra hígíthatunk. 2. példa Ebben a példában emulzió-koncentrátum előállítását ismertetjük. Az alábbi komponenseket a megadott arányban összekeverjük és a keveréket a komponensek diszpergálódásáig keverjük: 20 g káliumszulfát 17 g Nonit (40 súly% dioktil-szulfoszukcinát-nátrium) 3 g kálciumdodecilszulfonát 45 g etiléndiklorid 15 g alkilbenzol oldószer elegy („AROMASOL” H). 3. példa Magvak kezelésére felhasználható készítményt az alábbi komponensek összekeverésével és őrlésével állítunk elő: 80 g nátriumszulfát 2 g ásványolaj 10 g kaolin. 4. példa a) 80 g RHODOVIOL 4/125 P típusú polivinil-alkoholt (4%-os vizes oldatának viszkozitása 20 °C-on 4 cP, 89 mól%-ban hidrolizált típus) keverés közben 615 g 60 °C-os vízhez adagolunk. Oldódás után 20 g RHODOVIOL 30/20 m típusú polivinil-alkoholt (4%-os vizes oldatának viszkozitása 20°C-on 30 cP, 98 mól%-ban hidrolizált típus) és 20 g glicerint adunk az oldathoz és intenzíven keverjük, amíg homogén oldatot nem kapunk. 24 óra állás után, amelynek során az oldatban levő buborékok eltávoznak, az oldatot lehúzókéses öntözéssel 0,50 mm vastagon üveglapra kenjük és szobahőmérsékleten megszárítjuk. Az így kapott fólia leválik az üveglapról, vastagsága 0,05-0,06 mm, a fólia könynyen kezelhető, szívós (kontroll fólia). b) Az a) pontban leírtakhoz hasonlóan eljárva azonos összetételben elkészítjük a fólia öntésére alkalmas oldatot, amelyhez 5 ml vízben oldott 0,120 g nátriumszulfátot keverünk. Buborékmentesítés után fóliát öntünk, amely száradás után az a) példa szerinti fóliához hasonló, de 1000 ppm nátriumszulfátot tartalmaz. c) A b) pontban leírtakhoz hasonlóan eljárva az öntőoldathoz 5 ml vízben oldott 0,0120 g nátriumszulfátot keverünk. A kapott fólia 100 ppm nátriumszulfátot tartalmaz. d) A fenti módon készíthetünk a találmány szerinti bármely sóból tetszés szerinti hatóanyagtartalmú fóliát. 5. példa Ezen példában a csírázási készséget vizsgáljuk. A kísérleteket Szokolov módszerével háromszoros ismétlésben a következő módon végezzük: 10 cm átmérőjű Petri-csészéket színültig mosott homokkal töltünk meg, majd átlót (barázda) húzunk a homok felületén. Az átló mentén (a barázdába) 5—5 db Brassica napus (repce) magot helyezünk el, ezt követően egy-egy Petri-csészét 30 ml 1, 10, 100, 1000 ppm vizsgálandó anyagot tartalmazó vizes oldattal nedvesítünk. A Petri-csészét lefedjük, élére állítjuk, majd 20—22 °C hőmérsékletű üvegházban helyezzük el. A vetést követő 4. napon megmérjük a gyökér és a szár hosszúságát. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. A számértékeket mm-ben adjuk meg. Az összehasonlító kontroll kísérleteknél a nedvesítést sóoldat helyett 30 ml vízzel végezzük. 5 10 15 20 2'5 30 35 40 45 50 55 60 65 4
