181280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények növekedésének szabályozására

3 181280 4 értjük. A csírázási erély növelése viszont nemcsak a gyökér és a szár gyorsabb fejlődését biztosítja, ha­nem a csírázási hőmérséklet minimumának csökken­tését is lehetővé teszi, azaz mód nyílik a korábbi ve­tésre, amely a korábbi betakarítást vonja maga után. Ezen felismerésünk igen nagy haladást jelent a talál­mány szerinti növényi növekedésszabályozó sók me­zőgazdasági eljárásban való alkalmazása területén. A mezőgazdasági eljárást találmányunkban a leg­szélesebben értelmezzük, amelybe a szántóföldi, az erdészeti-, a zöldség-, a gyümölcstermesztési-, a fólia­­-vetési- és a maggranulálási stb. eljárások tartoznak. A találmány szerinti anionokból és kationokból képzett növényi növekedésszabályozó sók közül kiemelkedő hatást mutatnak a nátriumhidrogénszulfát, előnyösen a monohid­­rátja, a káliumhidrogénszulfát, a nátriumhidrogénszulfit és a nátriumszulfát. A találmány szerinti növényi növekedéssza­bályozó sók előnye, hogy az emlősökre csak igen kismértékben mérgezőek. A találmány szerinti növényi növekedéssza­bályozó sókat önmagukban vagy készítményekké történő feldolgozás után a mezőgazdaságban növényi növekedésszabályozó szerként alkalmazhatjuk. A találmány szerinti növényi növekedéssza­bályozó sókat a szokásos módszerekkel dolgozzuk fel készítményekké. Ezekben a készítményekben a növényi növekedésszabályozó sókat szilárd vagy fo­lyékony inert hordozóanyagokkal vagy hígító sze­rekkel és adott esetben egyéb segédanyagokkal vagy vivőanyagokkal keverjük. Ilyen segédanyagok lehetnek például a felületak­tív szerek, mint amilyenek a nedvesítő, emulgeáló és diszpergáló anyagok, az összetapadást gátló anyagok, kenőanyagok, adhézív anyagok, tapadást elősegítő sze­rek, színezőanyagok, korróziót gátló anyagok, szusz­­pendáló anyagok, a kezelt területen esővel szemben mutatott ellenállást vagy behatoló képességet javító anyagok stb., illetve más biológiailag aktív anyagok ésfvagy a biológiai aktivitást fenntartó vagy fokozó vagy módosító anyagok. Alkalmas szilárd hordozóanyagok vagy hígítósze­rek az inaktív ásványi anyagok, műit például az alu­­míniumszilikát, talkum, kalcinált nagnéziumoxid, kovaföld, trikalciumfoszfát, parafapor, korom, az agyagok, mint amilyen a kaolin és a bentonit, mont­­morillonit, diatomaföld, attapulgit, kalciumfoszfát, kalciumkarbonát, csillámpala, pirofillit, dolomit, gipsz, kolloidális sziliciumdioxid, Fuller-föld, Hewitt­­-föld, porcellán-föld stb. Alkalmas folyékony hordozóanyagok vagy hí­gítószerek például a vizes, szerves és/vagy vizes­­-szerves oldószerek, mint amilyenek a víz, a keto­nok, mint például az acetofenon, ciklohexanon, izo­­foron, aromás szénhidrogének, műit például a ben­zol, toluol, xilol, alkilnaftalinok, tetrahidronaftalin, klórozott szénhidrogének, mint például a klórben­zolok, etiléndiklorid, triklóretilén, tetraklóretán, al­koholok, mint például a metanol, butanol, izopro­­pilalkohol, propilénglikol, diacetonalkohol, kerozén, ásványi, állati és növényi olajok, alifás ásványolaj frakciók, magas aromás petróleumdesztiUátumok, például nafta és a desztillált kátrányolaj, poláros szerves oldószerek, mint például dimetilszulfoxid, di­­metilformamid, valamint a fenti folyadékok elegyei. Alkalmas vivőanyagok például a fent említett szi­lárd és folyékony hordozóanyagok és az inert gázok, mint amilyenek a freon-típusúak, a metán és etán különféle klór- vagy fluor-származékai, mint például fluordiklórmetán vagy a difluordiklórmetán stb. Az alkalmazott nedvesítő, diszpergáló és emul­geáló felületaktív szerek ionos vagy nem-ionos tí­pusúak lehetnek. Nem-ionos szerek például az etilénoxid 10—20 szénatomos zsíralkoholokkal, mint amilyen az oleil­­alkohol, cetilalkohol, oktadecilalkohol, vagy alkilfe­­nolokkal, mint amilyen az oktilfenol, monilfenol, oktilkrezol, vagy amionokkal, műit amilyen az olein­­amin, merkaptánokkal, mint amilyen a dodecilmer­­kaptán, vagy karbonsavakkal képezett kondenzációs termékei, valamint a hosszú szénláncú zsírsavak és hexitanhidridek részleges észterei, a fenti részleges észterek etilénoxiddal képezett kondenzációs ter­mékei, a lecitinek, polialkoholok zsírsavészterei stb. Az ionos szerek kationos és anionos szerek le­hetnek. Alkalmas kationos szerek például a kvaterner am­monium-vegyületek, mint amilyen a cetil-trimetil­­-ammóniumbromid, cetil-piridiniumbromid, dioxo­­etilbenzil-dodecilammóniumklorid stb. Alkalmas anionos szerek például a szappanok, a kénsav alifás monoésztereinek sói, mint amilyen a nátriumlaurilszulfát, a dodecilalkohol-kénsavészter nátrium sója, a szulfonált aromás vegyületek sói, mint amilyen a nátrium-dodecil-benzoszulfonát, nátrium-, kalcium-, vagy ammónium-lignoszulfonát, butilnaftalinszulfonát, valamint diizopropil- és triizo­­propil-naftalinszulfonsavak nátriumsóinak keverékei, valamely petróleumszulfonsav nátriumsója, vagy az olajsav vagy az abietinsav kálium- vagy trietanol­­aminsója stb. Alkalmas szuszpendálószerek például a hidrofil kolloidok, mint amilyen a polivinilpirrolidon, nát­­riumkarboximetilcellulóz, valamint a növényi gumik, mint amilyen az akácia gumi, tragant gumi, le­hetnek. Alkalmas tapadás fokozó anyagok, például a ke­nőanyagok, mint amilyen a kalcium- vagy magné­­ziumsztearát, az adhezív anyagok, mint amilyenek a polivinilalkohol, cellulóz-származékok vagy más kol­loidális anyag, például a kasszin, vagy ásványolajok lehetnek. Alkalmas diszpergálószerek például a metilcellu­­lóz, ligninszulfonátok, alkilnaftalinszulfonátok stb. Alkalmas eloszlatást, tapadást, az esővel szembeni ellenállóképességet vagy a behatolóképességet javító adalékanyagok például a zsírsavak, gyanták, enyv, kazein vagy az alginátok. A találmány szerűi ti növényi növekedésszabá­lyozó sókat a fentiekben említett hordozóanya­gokkal, hígítószerekkel, vivőanyagokkal és segéd­anyagokkal különféle szilárd, folyékony vagy gáz­nemű mezőgazdasági vagy kertészeti készítményekké alakíthatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents