181280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények növekedésének szabályozására
3 181280 4 értjük. A csírázási erély növelése viszont nemcsak a gyökér és a szár gyorsabb fejlődését biztosítja, hanem a csírázási hőmérséklet minimumának csökkentését is lehetővé teszi, azaz mód nyílik a korábbi vetésre, amely a korábbi betakarítást vonja maga után. Ezen felismerésünk igen nagy haladást jelent a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sók mezőgazdasági eljárásban való alkalmazása területén. A mezőgazdasági eljárást találmányunkban a legszélesebben értelmezzük, amelybe a szántóföldi, az erdészeti-, a zöldség-, a gyümölcstermesztési-, a fólia-vetési- és a maggranulálási stb. eljárások tartoznak. A találmány szerinti anionokból és kationokból képzett növényi növekedésszabályozó sók közül kiemelkedő hatást mutatnak a nátriumhidrogénszulfát, előnyösen a monohidrátja, a káliumhidrogénszulfát, a nátriumhidrogénszulfit és a nátriumszulfát. A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sók előnye, hogy az emlősökre csak igen kismértékben mérgezőek. A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sókat önmagukban vagy készítményekké történő feldolgozás után a mezőgazdaságban növényi növekedésszabályozó szerként alkalmazhatjuk. A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sókat a szokásos módszerekkel dolgozzuk fel készítményekké. Ezekben a készítményekben a növényi növekedésszabályozó sókat szilárd vagy folyékony inert hordozóanyagokkal vagy hígító szerekkel és adott esetben egyéb segédanyagokkal vagy vivőanyagokkal keverjük. Ilyen segédanyagok lehetnek például a felületaktív szerek, mint amilyenek a nedvesítő, emulgeáló és diszpergáló anyagok, az összetapadást gátló anyagok, kenőanyagok, adhézív anyagok, tapadást elősegítő szerek, színezőanyagok, korróziót gátló anyagok, szuszpendáló anyagok, a kezelt területen esővel szemben mutatott ellenállást vagy behatoló képességet javító anyagok stb., illetve más biológiailag aktív anyagok ésfvagy a biológiai aktivitást fenntartó vagy fokozó vagy módosító anyagok. Alkalmas szilárd hordozóanyagok vagy hígítószerek az inaktív ásványi anyagok, műit például az alumíniumszilikát, talkum, kalcinált nagnéziumoxid, kovaföld, trikalciumfoszfát, parafapor, korom, az agyagok, mint amilyen a kaolin és a bentonit, montmorillonit, diatomaföld, attapulgit, kalciumfoszfát, kalciumkarbonát, csillámpala, pirofillit, dolomit, gipsz, kolloidális sziliciumdioxid, Fuller-föld, Hewitt-föld, porcellán-föld stb. Alkalmas folyékony hordozóanyagok vagy hígítószerek például a vizes, szerves és/vagy vizes-szerves oldószerek, mint amilyenek a víz, a ketonok, mint például az acetofenon, ciklohexanon, izoforon, aromás szénhidrogének, műit például a benzol, toluol, xilol, alkilnaftalinok, tetrahidronaftalin, klórozott szénhidrogének, mint például a klórbenzolok, etiléndiklorid, triklóretilén, tetraklóretán, alkoholok, mint például a metanol, butanol, izopropilalkohol, propilénglikol, diacetonalkohol, kerozén, ásványi, állati és növényi olajok, alifás ásványolaj frakciók, magas aromás petróleumdesztiUátumok, például nafta és a desztillált kátrányolaj, poláros szerves oldószerek, mint például dimetilszulfoxid, dimetilformamid, valamint a fenti folyadékok elegyei. Alkalmas vivőanyagok például a fent említett szilárd és folyékony hordozóanyagok és az inert gázok, mint amilyenek a freon-típusúak, a metán és etán különféle klór- vagy fluor-származékai, mint például fluordiklórmetán vagy a difluordiklórmetán stb. Az alkalmazott nedvesítő, diszpergáló és emulgeáló felületaktív szerek ionos vagy nem-ionos típusúak lehetnek. Nem-ionos szerek például az etilénoxid 10—20 szénatomos zsíralkoholokkal, mint amilyen az oleilalkohol, cetilalkohol, oktadecilalkohol, vagy alkilfenolokkal, mint amilyen az oktilfenol, monilfenol, oktilkrezol, vagy amionokkal, műit amilyen az oleinamin, merkaptánokkal, mint amilyen a dodecilmerkaptán, vagy karbonsavakkal képezett kondenzációs termékei, valamint a hosszú szénláncú zsírsavak és hexitanhidridek részleges észterei, a fenti részleges észterek etilénoxiddal képezett kondenzációs termékei, a lecitinek, polialkoholok zsírsavészterei stb. Az ionos szerek kationos és anionos szerek lehetnek. Alkalmas kationos szerek például a kvaterner ammonium-vegyületek, mint amilyen a cetil-trimetil-ammóniumbromid, cetil-piridiniumbromid, dioxoetilbenzil-dodecilammóniumklorid stb. Alkalmas anionos szerek például a szappanok, a kénsav alifás monoésztereinek sói, mint amilyen a nátriumlaurilszulfát, a dodecilalkohol-kénsavészter nátrium sója, a szulfonált aromás vegyületek sói, mint amilyen a nátrium-dodecil-benzoszulfonát, nátrium-, kalcium-, vagy ammónium-lignoszulfonát, butilnaftalinszulfonát, valamint diizopropil- és triizopropil-naftalinszulfonsavak nátriumsóinak keverékei, valamely petróleumszulfonsav nátriumsója, vagy az olajsav vagy az abietinsav kálium- vagy trietanolaminsója stb. Alkalmas szuszpendálószerek például a hidrofil kolloidok, mint amilyen a polivinilpirrolidon, nátriumkarboximetilcellulóz, valamint a növényi gumik, mint amilyen az akácia gumi, tragant gumi, lehetnek. Alkalmas tapadás fokozó anyagok, például a kenőanyagok, mint amilyen a kalcium- vagy magnéziumsztearát, az adhezív anyagok, mint amilyenek a polivinilalkohol, cellulóz-származékok vagy más kolloidális anyag, például a kasszin, vagy ásványolajok lehetnek. Alkalmas diszpergálószerek például a metilcellulóz, ligninszulfonátok, alkilnaftalinszulfonátok stb. Alkalmas eloszlatást, tapadást, az esővel szembeni ellenállóképességet vagy a behatolóképességet javító adalékanyagok például a zsírsavak, gyanták, enyv, kazein vagy az alginátok. A találmány szerűi ti növényi növekedésszabályozó sókat a fentiekben említett hordozóanyagokkal, hígítószerekkel, vivőanyagokkal és segédanyagokkal különféle szilárd, folyékony vagy gáznemű mezőgazdasági vagy kertészeti készítményekké alakíthatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
