181264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berenezés gabonafélék vetésére
5 181264 6 A rajzok a találmányhoz tartozó vetőgép kiviteli alakját szemléltetik, ahol az 1. ábra a vetőgép oldalnézete, a 2. ábra a vetőgép elölnézete, a 3. ábra ugyanannak hátulnézete, a 4/a. ábra a szórótárcsa metszete, a 4/b. ábra a szórótárcsa felülnézete, az 5. ábra kapcsolási rajz. A vetőgép főbb elemei 1 alvázra szerelt 3 magtartályból, kihordó 30 adagoló csigából, hidraulikus hajtású 18 magszóróbój állnak. A 3 magtartály töltésére és ellenőrzésére 5 védőkorláttal ellátott 4 kezelő pódium van, ahová 2 felhajtható hágcsón lehet biztonságosan fellépni. A gép tárolásakor a lehajtható 27 támasztó lábon áll. A vetés művelete a következő: A 3 magtartályból a gabona 6 tolózárral ellátott nyíláson át a 7 csigaházban elrendezett 30 adagoló csigába jut. Ennek megfelelő fordulatszámát, - amely az adott munkasebességhez igazodó vetési teljesítmény (kg/ha) ismeretéből számítható nomogram segítségével - a 25 fordulatszám-szabályozóval beállított 20 hidromotor fordulatszámával és a 14 csiga hajtásához megfelelő áttételének megválasztásával lehet szabályozni. A szállított vetőmag folyam 8 magelosztó dobozban felezés után két 13 magvezető csövön át, 17 magszóró hajtásához képest a haladás irányában és arra merőlegesen állítható 12 magsurrantó csövekbe jut. Ezek helyzete határozza meg a 18 szóró tárcsákra való magfeladás helyét, ami az egyenletes szóráskép kialakítása miatt fontos. A megfelelő munkaszélesség a 18 szórótárcsák fordulatszámának szabályozásával állítható elő. Ezt az egy-egy 19 szórólapát meghajtómotor 26 fordulatszabályozó szelep beállításával lehet elérni. A 17 magszóró hajtásházat - a traktor vonószemének magassága, illetve a 16 rögzítő keret méretszóródásából adódó hibák kiküszöbölésére - 15 állító orsóval lehet a szóró vetés síkjának befolyásolására szabályozni. A 30 csiga törés elleni biztosítása a 13 magvezető csövek eldugulása esetén a 11 rugóval terhelt 10 torlaszoló lappal van megoldva, ugyanis a túl töltődő csigaházban a mag nyomására összenyomódó 11 rugó a 10 torlaszoló lapot a 28 túlfolyó nyílás fölé tolja, így a mag kihull és a túlterhelés elkerülhető. A vetés befejezésekor, illetve a 3 magtartály egyéb okból történő leürítésére a 30 csiga 9 leeresztő fedél kinyitásával van mód. A gép a hajtását a traktorra kapcsolás után 21 tengelycsonkon keresztül kapja. A 22 hajtásházra szerelt 23 hidraulika szivattyú állílja elő a működéshez szükséges olajáramot. A 24 olajtartályból szívott olajat a 25 illetve a 26 fordulatszám szabályozó szelepeken át a 19 illetve 20 hajtómotorokhoz továbbítja, ahonnan a szűrőkön át jut az olaj vissza a 24 olajtartályba. A fölöslegesen szállított olajat, illetve a túlterhelésből adódó túlnyomást a 29 biztonsági szelep vezeti le. A mag egyenletes kijuttatására szolgáló 18 szórótárcsák 18 a felsőlapból, 18b alsólapból, a kettőt összefogó, ívelten kiképzett 18c szórólapátból állnak és 18d tárcsaagyra vannak felfogva. A kísérletek és nagyüzemi termelési tapasztalatok azt mutatták, hogy a rajzok kapcsán ismertetett szórvavetőgép a találmány szerinti eljárás igen fontos gépegysége. A találmány előnye abban van, hogy az optimális vetési idő betartható, mert a vetőgép teljesítménye többszöröse az ismert és elterjedt nagyteljesítményű vetőgépekének, így a vetés időben elvégezhető; ha a vetési időt betartjuk, akkor a kelési idő is előbbrejön és a magágyba jutott magok kellően megerősödve, a fagyokat és a téli időjárás viszontagságait minden károsodás nélkül átvészelik. Előnyként kell felsorolni, hogy a növények jobban fedik a talajt, így a talaj termőereje jobban érvényesül, mint a sűrű térközű, ritka sorú állomány esetén. A napfény is egyenletesen éri a növényeket, fejlődésük egészséges lesz, és mivel nem sűrűsödnek a vetési sor szerint, sem a megdőlésnek, sem a párás meleg idő esetén gombabetegségek kártételének nincs az állomány kitéve. Mivel a tábla egészét befedik az elvetett magok és a táperő felvétele egyenletes, a talaj táperőkihasználási mutatója is kedvezőbben alakul a találmány szerint. További előny, hogy a szórvavetőgép sokkal kisebb beruházást jelent, mint az egyéb hagyományos nagyteljesítményű gépek beruházása, ugyanakkor a teljesítménye az elterjedt gépeket többszörösen - a tapasztalat szerint öt-hatszorosan - felül is múlja. Agromechanikai előnye a találmánynak abban foglalható össze, hogy a mintegy 12m-nyi fogásszélességen egyszer kell végighaladni a vetőgéppel, így a magágy nincs tömörítve, a talrqszerkezet nincs károsítva. Mivel a vetőgép haladási sebessége jóval meghaladja az ismert vetőgépekét és mert a fogásszélesség nagy, az erőgép igénybevételének időtartama lecsökken és az energiamérleg is kedvezően alakul. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás gabonafélék, mint pl. búza, árpa, stb. vetésére, melynek során a vetőmagot szórva juttatjuk ki a vetési területre, azzal jellemezve, hogy a vetési területről az előveteményt, pl. szár maradványokat letakarítjuk, vagy elégetjük, vagy zúzzuk, alapműtrágyázást végzünk, ezt követően szükség szerint tárcsázást végzünk, adott esetben gyűrűshengert, vagy gyűrűshengert és fogast járatunk, az így előkészített talajt simítózzuk, vagy kombinátorozzuk, majd szórógéppel szórótárcsákról a magot a jól előkészített, porhanyós magágyra szóljuk, ezt követően a kiszórt magot tárcsázással a magágyba bemunkáljuk és gyűrűshengerrel zárjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vetőmag kiszórására egymással szembeforgatott, két szórótárcsát használunk és a vetőgépet olyan módon járatjuk, hogy az egy hektárra kiszórt csíraszám 3-7 millió közötti. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
