181241. lajstromszámú szabadalom • Kultúrnövények hidegtűrő képességét fokozó készítmény és eljárás a készítmény alkalmazására
181241 8 1. táblázat * 10 Keze- F oszfolipidek aránya % lések --------------------------------------------mM PA PC Pl PE+PG DPG 5 28,4 28,1 9,2 25,6 7,6 15 27,6 29,9 10,3 24,7 7,5 30 24,0 31,4 9,9 28,1 6,5 60 19,6 42,4 9,3 21,3 7,4 kontroll 30,6 24,2 9,2 27,6 8,3 A táblázatból kitűnik, hogy a kolin-klorid beépüléssel párhuzamosan a membránalkotó foszfolipidek között a PC szintje fokozatosan nő, 60 mM-os kezelésnél közel megduplázódik a kezeletlen szinthez képest. A beépült kolin-klorid nagy valószínűséggel a PA-val addícióba lépve ad PC-t, erre utal a PA szint fokozatos csökkenése. Más foszfolipidekben nem figyelhető meg szignifikáns változás. 8. példa Az előző példában leírtak szerinti búza csíranövényen kísérleteket végeztünk arra, hogy a találmány szerinti készítménnyel történő kezelés hogyan befolyásolja a membránlipidek fázisváltozási hőmérséklet tartományát, a folyadék-kristályos szilárd-gél állapotok hőmérséklet-függését. A fázisváltozási hőmérséklet vizsgálatára Fey és munkatársai [Fey, R. L., Warkman, M., Marcsilos. H., Burke, M. J.: Plant Physiol, 63 1220-1222 (1970)] ESR módszert dolgoztak ki az egész levélen történő méréssel. Az általunk továbbfejlesztett módszer szerint az előző példában ismertetett technikával növesztett búza csíranövény 1 cm hosszú, pengével felhasogatott darabjait 3 ml lOmM koncentrációjú TEMPO (2,2,6,6-tetrametil-piperidin-oxi) vizes oldatába helyeztük, majd a kémcsövet vákuum alá helyeztük. 10 perc infiltrálás után a levelek telítődtek a szabad gyökös oldattal, s a szívatást megszüntettük. A levelek felületét desztillált vízzel lemostuk, majd 5 perces vákuum kezelés után 30 percig szabadlevegőn hagytuk száradni. A paraffin fóliába csomagolt levélszeleteket az elektronspinrezonancia-spektroszkóp (ESR) mintatartó csövébe helyeztük és -20 °C - +25 °C hőmérséklettartományban felvettük a spektrumot. A spektrumból számítható lipid-víz megoszlási állandó hőmérséklet függéséből - itt nem részletezett módon — kiszámítottuk a kezeletlen és a találmány szerinti készítménnyel kezelt levelek lipidjei fázisváltozási hőmérsékletének kezdő és befejező értékeit. 4 A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a találmány szerinti készítménnyel kezelt növényeknél a lipidek tranziciós hőmérséklete drasztikusan csökken, amely legfontosabb előfeltétele a hidegtűrő képesség javításának. 2. táblázat Kezelések A fázisváltozási hőmérséklet mM kezdete °C befejezése °C 5 + 20,3-2,5 15 + 7,3-8,5 30 + 2,0-9,0 60- 5,0-9,0 kezeletlen kontroll + 23,5 0,0 9. példa Kísérleteket folytattunk arra, hogy a találmány szerinti készítménnyel végzett kezelés milyen mértékben befolyásolja egy fagyérzékeny (Short Mexican) és egy fagy tűrő (Miranovszkaja 808) búza hidegtűrő képességét. A kétféle búza magjait 48 óráig 5 °C hőmérsékleten, fénytől elzárva nedves szűrőpapíron csíráztattuk. A kicsírázott magokat ezután 25 x 50 x 10 cm-es nagyságú faládákba ültettük (föld; homok arány: 2:1)10 cm-es sortávolságra. A kiültetett növényeket ezt követően egy „télállósítási” programnak vetettük alá, amelynek kezelési jellemzőit a következő 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat A program Hőmérséklet °C A nappal Fényidőtartama nappal éjjel hossza intenzitás hét óra lux 1 + 10,0 + 5,0 9,5 14,0 2 + 8,0 + 4,0 9,0 11,0 3 + 6,0 + 3,0 9,0 10,0 4 + 4,5 + 1,5 8,75 9,0 5 + 3,5 + 0,5 8,75 8,0 6 + 3,0-3,0 21,00 15,0 Kísérleteink azt mutatták, hogy a „télállósítási” program után a növények elérik a genetikailag determinált maximális fagytűrő képességüket. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
