181238. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a di-O-(n-hosszúszénlánú-alkil-vagy-alkenil)-propándiolok amin-származékának előállítására
9 181238 10 A példa száma Rl=R2 Tapasztalati képlet Olvadáspont, °C 2. n- tetrad ecil-csoport C43H8o02N2 x2HCl 140-142 3. n-oktadecil-csoport C5,H,602N2 x 2HC1 115-117 4. n-oktadec-9-enü-csoport C51H9202N2 x 2HC1 118-120 Elemanalízis A példa számított, % mért. % száma C H N C H N 2. 69,46 11,25 3,75 69,45 11.00 3,45 3. 71,95 11,60 3.29 71,67 11,19 3.38 4. 71,17 11,23 3,25 71,06 10,84 3,09 5. példa Az la-[2,3-di-0-(n-hexadecil)-oxi-propil]-4-amino-metil-4-fenil-piperidin-dihidrogénklorid aktivitása in vivo mérve az EMC vírussal szemben A hatóanyag vírusellenes hatását a fertőzést kö vető 10. napon kapott relatív túlélés (Sr) és a kont rollal kapott adat összehasonlításával határozzuk meg. Az Sr-értéket a következő egyenlet szerint ha 25 tározzuk meg: Emulziót állítunk elő oly módon, hogy azonos mennyiségű cím szerinti vegyületet, poliszorbát 80-at és glicerint olvasztunk fel és keverünk össze, majd a keveréket erőteljes keverés közben, forró vízben diszpergáljuk. Ezután 0,14 mól nátriumklorid és 0,01 mól nátriumfoszfát végkoncentrációt és pH = 7 értéket állítunk be. A további hígításokat 0,14 mólos nátriumkloridot és 0,01 mól nátriumfoszfátot tartalmazó 7 pH-jú puffer oldattal végezzük. 20-25 g testsúlyú nőstény albino egerekből 3 csoportot alakítunk ki, egy-egy csoportba 10 állatot osztunk. Az egyes csoportoknak 1,5; 5, illetve 15 mg/testsúlykilogramm hatóanyagot tartalmazó, 0,5 ml térfogatú készítményt adunk intraperitoneális injekcióban. A negyedik csoportba tartozó 10 egérnek nem adunk injekciót. 18-20 órával az injekció adagolása után mind a négy csoportba tartozó állatnak enkefalomiokarditisz (EMC) vírust adagolunk 0,2 ml térfogatú szubkután injekcióval, amely az LDS0 -érték 20-szoros mennyiségét tartalmazza (az LD50-érték jelenti azt a fertőző anyagmennyiséget, amely 10 napon belül elpusztítja a nem védett egerek 50%-át). A túlélési adatokat a következő 10 napon jegyezzük fel, és a relatív túlélési értéket (Sr) kiszámítjuk. Az eredményeket az 1. táblázatban adjuk meg. +2Xj i=l-l 0 -£es i= 1 -10 30 Sr = 100 + 100-2- ci X 100 i= 1 -10 35 ahol: Sr: relatív túlélés S* : a túlélés %-a a kísérleti csoportban a 10. nap után, Xj : a túlélők száma az i. napon a kísérleti 40 csoportban, ej.' a túlélők száma az i. napon a kontroll csoportban. 45 6-8. példa Az 5. példában megadott módon a következők ben megadott vegyületek in vivo hatását határozzul meg az enkefalomiokarditisz vírussal szemben. 2. táblázat 1. táblázat A példa szerinti Sr (hét kísérlet vegyület adagolt mennyisége (mg/kg) átlaga) 15 77 5 58 1,5 26 55 60 A példa Az adott példá-Sr-érték a következő mg/kg-ban száma ban előállított megadott dózisoknál vegyület 15 5 1,5 0,: 6. Z. 76 85 42 7. 3. 52 42 32 8. 4. 79 72 28 65 5
