181234. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elendezés zárlat hatására ideiglenesen lekapsolt egyenáramú áramforrásnál a zárlat további fennállásának, illetve fenn nem állásának megállapítására
181234 Az alapjeíképző 12 egység - melynek példakénti kiviteli alakját mutatja a 4. ábra - a bemenetére adott stabilizált UT feszültséget a méretezésből folyó meredekséggel integrálja olyan értékig, amely az alapjelképző 12 egység átviteli függvényének megfelel. Ez az átviteli függvény időfüggetlen arányos érték, az áramirányítós hajtásoknál szokásos ún. lágy inditásnak felel meg. Mint már említetiük, a kétféle - üzemi, illetve vizsgáló - alapjel felfutásának menete egymástól eltérő is lehet. A példakénti kivitelben a felfutás a 131 és 132 fokozat tekintetében hasonló, a kimenő feszültségszint arányosan eltérő. Amikor a zárlatvédelmi 18 szerv először érzékel zárlatot, a logikai 101 áramkör 101c kimenetén impulzus jelenik meg, mely a szabályozó és vizsgáló folyamatot megindítja. Minthogy ekkor még nincs előkészítő szint az első késleltető 1022 fokozat kimeneti állapotát tükröző második 102e kimeneten, a 19 áramkörnél nem teljesül az ÉS-feltétel és a 18 szerv 18c kimenetén megjelenő impulzus nem juthat a 161 főkapcsoló működtető szervére, az áramirányító 16 egység még össze van kötve a hálózattal. A negyedik 102b kimenet azonban r, időtartamig működteti a 11 kapcsolószervet, az alapjelképző 12 egységre nem jut bemenő szint, a 102c kimenet jele a 133 átkapcsolót + r2 időtartamig vizsgáló állapotba helyezi, mikor is az álló C érintkezőn át a vizsgáló alapjeladó 132 fokozat kapcsolódik - az illesztő 14 fokozaton át - a vezérlő 15 egység 15a alapjelbemenetére. A 102d kimenet tiltójelet ad a vezérlő 15 egység 15b bemenetére. így a t( időtartam alatt semmiképpen nem adható ki gyújtóimpulzus a 16 egység felé. Mielőtt a zárlatvédelmi 18 szerv megszólalt volna, az üzemi U)5aü alapjel vezérelte az áramforrás üzemét és az üzemi Ukj. kapocsfeszültség jutott a 17 terhelésre. A r, időtartamon át az alapjeladó 13 egység kimenő szintje és a terhelésre jutó kapocsfeszültség egyaránt zérus értékű. A r, időtartamú üzemszünet után a 11 kapcsolószerven át ismét U., feszültség jut az alapjelképző 12 egység bemenetére és az integrálási folyamat révén az alapjel és megfelelően a kapocsfeszültség is monoton nő. a példa szerint lineárisan nő. Amikor az alapjeladó 13 egység kimenő szintje eléri a vizsgáló U1Sav alapjelnek megfelelő értéket és így a 17 terhelésre Ukjv kapocsfeszültség jut, az állapot állandósul a r2 időtartam végéig. Ez a feszültségszint ugyan alacsonyabb, mint a példakénti üzemi feszültségszint, de minthogy áramérzékelés esetén a vezérlő 15 egység erre az időtartamra hatástalanná tette az áramkorlátozó szervet, a kimenő áram értéke ilyenkor pl. az üzemi áramértéknek mintegy 1.05-1,3-szorosát teheti ki. Ha a r2 időtartam végéig nem jelenik meg újabb hibajel a 101 áramkör 101c kimenetén, a 133 átkapcsoló visszatér üzemi helyzetébe, vagyis az álló B érintkezőn át az üzemi alapjeladó 131 fokozat szintje jut a vezérlő 15 egység 15a alapjelbemenetére. Az alapjel ismét monoton nő az üzemi értékig és ez az érték állandósul (a technológiai fázison belül). így a 17 terhelésre jutó kapocsfeszültség is az üzemi előírásnak megfelelő. A 3. ábrán látható a logikai 102 hálózat egy példaképpeni kiviteli alakja. A logikai 102 hálózat 102a bemenete és a negyedik 102b kimenete közé láncba első 301 VAGY-kapu, első 302 ÉS-kapu, első 303 inverter és második 312 ÉS-kapu van kapcsolva. Az első 302 ÉS-kapu kimenete vissza van csatolva az első 301 VAGY-kapu egyik bemenetére is. A második 312 ÉS-kapu kimenete második 313 inverteren át a logikai 102 hálózat harmadik 102d kimenetére van köt\8. Az első 302 ÉS-kapu kimenete második 304 VAGY-kapu, harmadik 305 ÉS-kapu, első késleltető 306 fokozat és negyedik 307 ÈS-kapu lánckapcsolásán át csatlakozik a logikai 102 hálózat második 102e kimenetére. A harmadik 305 ÉS-kapu kimenete csatlakozik a második 304 VAGY-kapu és a negyedik 307 ÉS-kapu egy-egy bemenetére is és ez a kimenet alkotja egyben a logikai 102 hálózat első 102c kimenetét is. A negyedik 307 ÉS-kapu kimenete második 308 inverteren át vissza van csatolva az első 302 ÉS-kapu egy bemenetére. A negyedik 307 ÉS-kapu kimenete közvetlenül és második késleltető 309 fokozaton át csatlakozik 310 NEM—ÉS kapu egy-egy bemenetére, mely utóbbinak kimenete a harmadik 305 ÉS-kapu egy bemenetére csatlakozik. Végül a negyedik 307 ÉS-kapu kimenete harmadik 311 VAGY-kapu egy bemenetére is csatlakozik, melynek kimenete a második 312 ÉS-kapu egy bemenetére csatlakozik, míg másik bemenetére a második 312 ÉS-kapu kimenete van visszacsatolva. A harmadik 311 VAGY-kapu és a második 312 ÉS-kapu egy-egy további bemenetére olyan további jelek csatolhatok, melyek a találmány szerinti működésmóddal közvetlenül nincsenek összefüggésben, de egyéb követelményekből adódó feltételek teljesülése esetén befolyásolhatják a negyedik 102b kimenet, és a harmadik 102d kimenet állapotát. Az eddigiekből szakember e példakénti logikai 102 hálózat működésmódját követheti. Eddig a 2. ábrán mutatott logikai 19 áramkör működését úgy tárgyaltuk, hogy mind a logikai 102 hálózat második 102e kimenetén megjelenő jel. mind a zárlatvédelmi 18 szerv kimenőjele közvetlenül kerül a 19 áramkör egy-egy bemenetére. Célszerű lehet a logikai 102 hálózat kimenőjelét r} időtartammal késleltetve a logikai 19 áramkör megfelelő bemenetére csatolni. Ekkor a negyedik 307 ÉS-kapu nem közvetlenül alkotja a második 102e kimenetet, hanem további kapuáramkörök láncán át. mely láncba harmadik késleltető fokozat van beiktatva (lásd a 3. ábrán szaggatott jellel mutatott kiegészítő láncot). Már említettük, hogy a késleltetési időtartamokat a mindenkori adott körülményeknek megfelelően kell megválasztani, azokra általános érvényű megszorítás nincs. Alapvetően bizonyos, hogy T1 >0, 72>0. r3^0. de t3<t2■ Egy példakénti kivitelnél rt = t2 = 30 mp; e két időtartam szokásos tartománya - azonosan vagy egymástól eltérően - 20—60 mp közötti. A 4. ábrán az alapjelek előállítását szemléltetjük az alapjelképző 12 egység és az alapjeladó 13 egység példaképpeni kiviteli alakjának kapcsolási vázlatával. A stabilizált Ut feszültség az ábrán nem mutatott stabilizált tápforrás kapcsáról a 11 kapcsolószerv üzemi helyzetében a 12 egység bemenetére jut. A 12 egység aktív eleme műveleti 123 erősítő, melynek kimenetét és inverz bemenetét 126 kondenzátor hidalja át. A 12 egység bemenete és a 123 erősítő inverz bemenete közé sorosan két 121 és 124 ellen-8 5 10 15 10 15 80 35 40 45 Î0 55 60 65 4
