181197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés előerősítővel ellátott piezoelektromos jelvevő elrendezés jeladó elrendezéssé történő vezérelt átalakítására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1980. X. 15. (2497/80) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1984. XII. 31. 181197 Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : H 01 L 41/08-T^sTalálm ányí^>s- Szabadalmi Tár . " tulajdona. Feltalálók: Szabadalmas: Pallagi Dezső villamosmérnök 15%, Pellionisz Péter villamosmérnök 15%, Péter MTA Központi Fizikai Attila villamosmérnök 70%, Budapest Kutató Intézet, Budapest Eljárás és kapcsolási elrendezés előerősítővel ellátott piezoelektromos jelvevő elrendezés jeladó elrendezéssé történő vezérelt átalakítására 1 2 A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés előerősítővel ellátott piezoelektromos jelvevő elrendezés jeladó elrendezéssé történő vezérelt átalakítására, amely átalakítás lehetővé teszi a jelvevő elrendezések olcsó, távolból is vezérelhető teljes ellenőrzését. A piezoelektromos hatás lényege, hogy az ilyen tulajdonsággal rendelkező eszközök reciprok működtethetők: mechanikai nyomás, erő hatására elektromosan polarizálódnak, illetve a rájuk kapcsolt elektromos feszültség hatására az eszközök mechanikusan deformálódnak. A továbbiakban a piezoelektromos tulajdonsággal rendelkező eszközöket (piezoelektromos) érzékelőnek nevezzük. Amikor a 'piezoelektromos érzékelő feladata a mechanikai nyomás, erő, gyorsulás érzékelése, tehát az előbbi mechanikai jellemzőkkel arányos elektromos jel előállítása, akkor jelvevőnek nevezzük az érzékelőt. Amikor az érzékelő feladata az, hogy a rákapcsolt elektromos feszültséggel arányos mechanikai elmozdulást állítson elő, akkor jeladónak nevezzük az érzékelőt. Az előbbiekből következik, hogy egy piezoelektromos érzékelő jeladóként és jelvevőként egyaránt használható. Jelvevőként történő alkalmazások döntő többségében előerősítőt alkalmaznak az érzékelő által szolgáltatott elektromos töltés, feszültség kondicionálására (töltésfeszültség átalakítás, jelerősítés, frekvenciaszűrés), valamint az előerősítő-jelfeldolgozó közötti vezeték kisimpedanciás — kevéssé zavarérzékeny — meghajtására. A gyakorlatban az érzékelő-előerősítő távolság több tíz, esetleg száz méter is lehet. 5 A műszaki életben igen gyakori a piezoelektromos érzékelők különböző célokra történő felhasználása jelvevő elrendezésekben (gyorsulás, erő, elmozdulás, nyomás mérése, akusztikus emissziós hullámok detektálása). Egy ilyen jelvevő-elrendezés a gya-10 korlatban a következő elemekből áll: — a vizsgált szerkezet és a jelvevő közötti kapcsolat — a jelvevő 15 - a jelvevő és az előerősítő közötti vezeték — az előerősítő — az előerősítő és a jelfeldolgozó közötti vezeték. 20 Jeladó-elrendezésnek nevezzük az alábbi elemekből álló összeállítást: — a vizsgált szerkezet és a jeladó közötti kapcsolat 25 - a jeladó — a jeladó és a jeladó számára elektromos jelet szolgáltató generátor közötti vezeték. Nagy szerkezetek vizsgálatánál több jelvevőt is 30 alkalmaznak egyszerre, így például rezgés mérések-181197
