181185. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testek, különösen építőelemek előállítására
5 181185 6 szerűbb felhasználási területnek ez utóbbi tűnik. A tetőszigetelési panelek nagyüzemi körülmények között, magas gépesítettségi fokon előregyárthatok; a panelek szállítása egyszerű; a helyszíni élőmunka-ráfordítás a minimálisra csökkenthető; a panelek alkalmazásával megbízható, jó minőségű tető készíthető. A panelek megkötése után felületükön ragasztott szigetelő lemezzel ellátva készíthetők, így a helyszíni beépítésnél csak az illesztések dolgozandók össze. A fenti tényezőknek köszönhetően a jelenlegi tetőszigetelési munkák „piszkos” jellege megszűnik; a rétegek fektetésére fordítandó idő — beleszámítva a korábban elmaradhatatlan bitumenmelegítést, felszállítást és terítést is - igen jelentősen lecsökken. A bitumenrétegek kihűlésének a veszélye kikapcsolható, így megbízható ragasztás biztosítható. A kivitelezési munka a bitumenes szigeteléshez minimálisan előírt + 5 °C hőmérséklet alatt is végrehajtható. A találmány szerinti eljárás igen nagy előnye, hogy olyan mezőgazdasági hulladékok hasznosítását is lehetővé teszi, amelyek vegyi összetételüknél fogva nem alkalmasak almozásra vagy trágyázásra, pl. rizshéj, rizsszalma, repceszalma, nád stb. A rizshéj és rizsszalma — magas kovasavtartalma miatt — csak 900 °C feletti hőmérsékleten ég el, és elégésük eredményeként nagytömegű szilíciumdioxid-tartalmú hamu keletkezik, amely környezetszennyezést okoz. Ugyanakkor a rizshéj, rizsszalma és repceszalma jellemző tulajdonsága, hogy növényi kártevők nem támadják meg, bogarak és rágcsálók nem pusztítják, így — építőipari alkalmazhatóság szempontjából - kiváló tulajdonságai vannak. Emellett ipari hulladékanyagok (pl. kőzetgyapot — üzemekből származó, fenolformaldehid gyantával szennyezett bazaltgyapot — hulladék) is alkalmazhatók a találmány szerinti eljárásban. A találmányt a továbbiakban példák kapcsán ismertetjük részletesen. 1. példa 100 sűlyrész 1—5 mm szemnagyságú apírott rizshéjrostot és 75 súlyrész 105-150 mm hosszúságú kártolt szálakból álló rizsszalmát függőleges tengelyű kényszerkeverőben szárazon összekeverünk. A fenti kőmponensek nedvességtartalmát a keverés előtt szárítással 15% alá csökkentettük. A száraz — jelen esetben kovasavtartalmú — növényi anyag-keverékhez a hidratációs folyamat meggyorsítása érdekében 10 súly rész folyékony mészkloridot juttatunk felülről lefelé eszközölt permetezéssel, és ezzel a rostokat a zsugorodás és duzzadás meggátlása, valamint a tűzálló-képesség fokozása céljából impregnáljuk. A most már mészkloriddal (CaCl2) nedvesített, illetve impregnált anyaghalmazhoz kötőanyagként 80 súlyrész „Arbocol FK” műgyantát adunk, amelyet előzőleg 30 súlyrész vízben oldottunk fel-. A műgyanta vizes oldatát ugyancsak felülről permetezzük a függőleges tengelyű kényszerkeverőben levő anyagra. A keverésnek ilyen módja meggátolja az anyag szétosztályozódását. Az impregnált alapanyag és kötőanyag keverékéhez a komponensek keverése közben adagolunk kötésindítóként 5 súlyrész nátriumszilikofluoridot (NH4Q), 10%-os koncentrációjú vizes oldatban. Az előkeveréssel együtt a teljes keverési idő mintegy 1,5-2,0 perc. A megkevert anyagot fém- vagy fasablonba helyezzük és előtömörítjük. Az előtömörítést például vibrálással hajtjuk végre, előnyösen mintegy 500/perc rezgésszámú vibrátorral. Különleges gondot kell fordítani arra, hogy az anyag egyenletesen tömörödjék, és a sarkokon is a középrésszel azonos mértékű tömörödés jelentkezzék. Az előtömörített anyagot azután hideg présben tömörítjük, itt kapja meg a végleges formáját. A tömörítést oly mértékben hajtjuk végre, hogy a végtermék térfogata a sablonba töltött anyag laza térfogatának mintegy 90%-ára csökkenjen. A tömörödés mértéke természetesen nagymértékben befolyásolja a végtermék Fizikai és hőtechnikai tulajdonságait. Amennyiben nagyobb mértékben, pl. 80%-ra tömörítjük a laza testet, a végtermék szilárdabb lesz, de a 90%-os tömörítéshez képest hő- és hangszigetelő tulajdonságai romlanak. Ha viszont 90%-osnál kisebb mértékben, pl. a laza térfogat 95%-ára tömörítünk csak, javulnak a hő- és hangtechnikai, de romlanak a szilárdsági paraméterek. A préselést követően a sablonoldalak leoldhatók, és 24 órás pihentetés után az elem kezelhető, manipulálható. Az elem szárítása a sablonfenéken veszi kezdetét. 12 óra eltelte után az elem a sablon fenekéről eltávolítható, élére állítható, és minden oldalról levegőnek kitéve pihentethető. 2. példa 100 súly rész 1-7 mm szemnagyságú aprított rizshéjrostot, 75 súlyrész 105-150 mm hosszúságú kártolt szálakból álló repceszalmát és 40 súlyrész P- 2-es perlitet függőleges tengelyű kényszerkeverőben szárazon összekeverünk. Mindhárom komponens nedvességtartalma 15% alatt van. A száraz keverékhez felülről történő permetezéssel 15 súlyrész folyékony mészkloridot adagolunk. Az impregnált, nedves anyaghalmazhoz kötőanyagként 90 súly rész „Arbocol FK” műgyanta 40 súlyrész vízzel hígított oldatát keverjük. Itt is felülről történik a függőleges tengelyű kényszerkeverőbe a kötőanyag betáplálása, permetezéssel. A keverés közben történik a kötésindító 6 súlyrész nátriumszilikofluorid hozzáadása. A megkevert anyagot sablonba töltjük, vibrálással előtömörítjük, majd meleg présben véglegesen tömörítjük. A meleg tömörítés a szilárdulási folyamatot nagymértékben meggyorsítja. A kész panelek pihentetése az 1. példában leírtak szerint történik. 3. példa Az 1. példában megadottak szerint készítünk mészkloriddal impregnált keveréket. Kötőanyagként 20 súlyrész cementet és 45 súlyrész erőművi pernyét használunk, 35 súlyrész vizet adva e kötőanyagokhoz. E folyékony halmazállapotú kötőanyagot is felülről lefelé permetezzük a kényszerkeverőbe. A megkevert anyagot a már leírtak szerint formázzuk, hidegen préseljük és a szükséges ideig pihentetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
