181182. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés műveleti erősítőkkel felépített differencia erősítő szimmetria erősítése felső frekvenciahatárának növelésére

3 181182 4 nyire van visszacsatolással beállítva, gondoskodni kell a megfelelő stabilitásról. Ennek egyik ismert módja az, hogy a műveleti erősítő első, legalacso­nyabb frekvenciájú pólusát külső áramköri elemmel olyan frekvenciára csökkentik, hogy a következő, második pólus frekvenciáján az erősítés megfelelő biztonsággal 1-nél kisebb legyen. A 2. ábrán a szag­gatott vonal jelzi a kompenzálás előtti nyílthurkú erősítés frekvenciamenetét a pi és p2 pólusokkal. A kompenzálás után a pi pólus a p\ frekvenciára to­lódik, míg a pj pólus frekvenciáján az erősítés az egységnyi erősítés, vagyis a 0 dB-hez tartozó vonal alá kerül. Ezzel azonban az a hátrány is jelentkezik, hogy a szimmetrikus erősítés felső frekvenciahatára a pj pólus frekvenciájának lecsökkentése következ­tében szintén lecsökken. A 2. ábrán a műveleti erő­sítő nyilthurkú, kompenzálatlan Ad erősítésre vissza­csatolt erősítésének frekvenciahatára fi, míg a kom­penzálás után f2 értékre csökken. A találmányunk elé célul tűztük ki a bevezetőben leírt erősítő szimmetrikus erősítésére vonatkozó felső frekvenciahatárának a nyilthurkú, kompenzá­latlan erősítőre vonatkozó frekvenciahatárig történő növelését oly módon, hogy eközben megőrizzük a megfelelő zavarelnyomást biztosító aszimmetrikus erősítést. Találmányunk azon a felismerésen alapszik, hogy az aszimmetrikus jelként jelentkező zavarok frekven­ciája az átviteli tartomány alsó részén, a hálózati frekvencia nagyságrendjébe esnek, ezért nem szük­séges az aszimmetrikus erősítést a teljes frekven­ciatartományban egységnyi értéken tartani. A felső frekvenciahatár közelében az aszimmetrikus erősítést meg lehet növelni úgy, hogy a szimmetrikus erősítés kompenzálatlan frekvenciamenetét az aszimmetrikus erősítés frekvenciamenete a pi és p2 pólusok közötti szakaszon messe. Ekkor biztosítható az, hogy a p2 pólus frekvenciáján a szimmetrikus erősítés kisebb legyen, mint az aszimmetrikus erősítés, így geijedés már nem jön létre, az erősítő stabil lesz. A kitűzött célt a bevezetőben ismertetett diffe­rencia erősítőnél a találmány szerint úgy értük el, hogy az osztólánc szimmetriapontjában osztáspont van kiképezve és ezen osztáspont, valamint egy ál­landó feszültségű pont közé kondenzátor van kötve. A találmány szerinti reaktáns áramköri elem beik­tatásával azt értük el, hogy magasabb frekvenciákon aszimmetrikus jel esetén az osztólánc nem lesz áram­­mentes, hanem a kondenzátoron keresztül az ál­landó feszültségű pont, például földpont, vagy vala­milyen tápfeszültségű pont felé áram folyik és az aszimmetrikus jel is leosztással jut a műveleti erősí­tők invertáló bemenetére. A leosztott visszacsatolás következtében pedig az erősítés az egységnyi érték fölé nő a frekvencia függvényében. A kondenzátor beiktatásával keletkezett pólus­frekvenciát úgy kell megválasztani, hogy a 6 dB/ok­­táv meredekséggel növekvő aszimmetrikus erősítés egyenese a műveleti erősítő nyílthurkú, kompenzá­latlan erősítésének frekvenciamenetét biztonsággal a második p2 pólus előtt, de az első pi pólus után messe. A kondenzátornak az osztólánc szimmetriapontjá­ban történő beiktatásával a szimmetrikus erősítésnek sem a nagysága, sem a frekvenciamenete nem válto­zik meg, viszont elhagyható a pj pólusnak a p'i frekvenciára történő kompenzálása és ezért az Ad erősítésre visszacsatolt szimmetrikus erősítés felső frekvenciahatára az f2 frekvencia helyett a magasabb fi frekvencia lehet. A találmány ‘szerinti kapcsolási elrendezést az alábbiakban egy kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra a bevezetőben leírt ismert differenciaerő­sítő kapcsolási vázlata, a 2. ábra a szimmetrikus és az aszimmetrikus erősí­tést mutatja a frekvencia függvényében, a 3. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja. Az 1. ábrán látható ismert differencia erősítő első és második Ej és E2 műveleti erősítőket tartalmaz, amelyeknek a nem-invertáló Bei és Be2 bemenete a differencia erősítő bemenetei. Az Ei és E2 műveleti erősítők kimenete közé R!, R2 és R3 ellenállások­ból álló osztólánc van beiktatva. Az Rj és R2 ellen­állások azonos értékűek és az Rj ellenállás értéké­hez való viszonyuk határozza meg a szimmetrikus erősítésre vonatkozó negatív visszacsatolás illetve gyakorlatilag az erősítés mértékét. Ennek megfele­lően az Rí és R3, illetve R2 és R3 ellenállások közötti szimmetrikus osztáspontok az Ei illetve E2 műveleti erősítők invertáló bemenetével vannak összekötve. Az Ej és E2 műveleti erősítők kime­nete, továbbá egy harmadik E3 műveleti erősítő bemenetéivel is össze vannak kötve. Az E3 műveleti erősítő kimenete alkotja a differencia erősítő kime­netét. A 3. ábrán látható találmány szerinti kapcsolási elrendezés abban tér el az 1. ábra szerinti ismert dif­ferencia erősítőtői, hogy a szimmetrikus osztólánc középső R3 ellenállása helyett két, egymással egyenlő R4 és R5 ellenállás van. így az ezek közötti osztáspont az osztólánc szimmetriapontja. Ebben az osztáspontban a differencia erősítő szimmetrikus ve­zérlése esetén feszültség nem jelenik meg, ezért az erre kapcsolt áramköri elem a szimmetrikus erősí­tésre nincs befolyással. Aszimmetrikus vezérlés ese­tén az E! és E2 műveleti erősítők kimenetén megje­lenő feszültség megjelenik az osztólánc szimmetria­­pontjában, ezért a bekapcsolt áramköri elem az aszimmetrikus erősítést befolyásolja. Az osztólánc szimmetriapontjában levő osztás­pont valamint egy állandó feszültségű pont közé C kondenzátor van kapcsolva. Az állandó feszültségű pont előnyösen a készülék földpontja, de köthető a C kondenzátor bármilyen más pontra is, amely azonban váltakozó feszültség szemponljából földpo­tenciálúnak tekinthető. A C kondenzátor kapacitását úgy kell megválasz­tani, hogy az osztólánc Rí, R2, R4 és R5 ellenállá­saival alkotott időállandó az egységnyi erősítésű, vagy 0 dB-es erősítésű egyenesen (2. ábra) egy olyan frekvenciájú p3 pólus jöjjön létre, amelyből kiinduló 6 dB/oktáv meredekségű egyenes az Ei illetve E2 műveleti erősítő nyilthurkú erősítésének szaggatott vonallal rajzolt görbéjét a pi és p2 pólusok között messe. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents