181180. lajstromszámú szabadalom • Épületszerkezet és eljárás annak előállítására, valamint építőelemek és eljárás azok előállítására
181180 10 ben a pillérüregen és a keresztirányú üregen kívül pl. súlycsökkentést szolgáló járulékos üregek is vannak. A találmány szerinti építőelemek előállítására irányuló eljárás azon alapul, hogy a nyers betonkeveréket befogadó keverő térbe a készítendő nyers beton teljes térfogatának legalább 50%-át, előnyösen 60—70%-át kitevő, 2—4 mm szemcseméretű polisztirol gyöngyöt teszünk, ezután állandó keverés közben a polisztirol gyöngyöt vízzel vagy adott esetben a homok nedvességtartalmával benedvesítjük, és ezáltal a cement szemcséi számára tapadóképessé teszszük, ezt követően a keverő térbe a cementet is beadagoljuk, majd a teljes keveréket legalább két percig homogenizáljuk, a homogenizált keveréket önmagában ismert módon a készítendő építőelem alakjához igazodó sablonba töltjük, és előnyösen vibrosajtolással tömörítjük, majd természetes vagy mesterséges érleléssel megszilárdítjuk, végül pedig kizsaluzzuk. Az építőelemek előállítására irányuló eljárás további ismérve lehet, hogy a nyers betonkeverék földnedves konzisztenciájú és előnyösen legföljebb 23 súly% vizet tartalmaz. A nyers betonkeverék vibrosajtolását legalább 0,2 percig tartó és 7000 N/cm2 nagyságú nyomóerővel végezzük. A nyers betonkeverékben légszáraz homok alkalmazása esetén a polisztirol gyöngyöt a keverő víz egy részével, célszerűen legalább 30%-ával benedvesítjük, ezután állandó keverés közben a cement egy részét, célszerűen legföljebb 50%-át hozzáadjuk, majd a teljes légszáraz homok mennyiségének és előnyösen vele egyidőben a keverővíz hiányzó részének hozzáadása után a keverőtérbe a cement hiányzó részét is bejuttatjuk, a teljes nyers keveréket pedig legalább két percig homogenizáljuk. Ezzel szemben nedves homok alkalmazása esetén a polisztirol gyöngyöt a nedves homokkal összekeverjük, ezután további állandó keverés közben a cement teljes mennyiségét a keverő térbe juttatjuk, végül adott esetben a keverő víz hiányzó mennyiségét is hozzáadjuk, és azzal együtt a teljes keveréket legalább két percig homogenizáljuk. A találmány szerinti építőelemek és a belőlük készülő épületszerkezet előnye, hogy jó hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező homlokzatot, tetőt és födémet lehet egyszerű eszközökkel gyakorlatilag „egyrétegű” szérkezetként elkészíteni. Az egész épületszerkezet iparosított módszerekkel állítható elő, a helyszíni építkezés. kevés élőmunkát kíván, az előregyártott elemek monolitikusán kapcsolódnak, a monolit részek elkészítéséhez pedig nincs szükség külön zsaluzatokra, mert az előregyártóit elemek egyúttal betöltik a zsaluzat szerepét is. Előny az is, hogy a falelemek, a falazó elemek, a válaszfalak, valamint valamennyi a bentmaradó zsaluzat szerepét betöltő elem ugyanabból a — polisztirol gyöngyöt tartalmazó — könnyűbetonból készül. Sőt flyen jellegűek a habarcsok is, ami az épület hőháztartása szempontjából igen kedvező. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a polisztirol gyöngyöt tartalmazó könnyűbeton és a teherviselésre alkalmas nagyobb szilárdságú kavicsbeton egymással való kombinációja számos szempontból kedvező szerkezetet eredményez. A poliszti9 rol gyöngyöt tartalmazó könnyűbeton igen jó hőszigetelő tulajdonságú, e tulajdonságát jól ki lehet használni, továbbá azt is, hogy segítségével egyszerű módon lehet olyan bentmaradó zsaluzatot képezni, amely a kavicsbeton számára formateret alkot. A könnyűbetón bentmaradó zsaluzó elemek kisebb szilárdságuk ellenére statikailag is együttműködnek a monolit kavicsbeton részekkel, kiküszöbölik a hőhidak keletkezését és amellett, hogy szükségtelenné teszik a hagyományos zsaluzatok alkalmazását, a szerkezet egészének kedvező tűzállóságot is kölcsönöznek. Szerkezetileg kedvező, hogy az építőelemek segítségével az adottságokhoz nagymértékben és könnyen lehet alkalmazkodni, és belőlük a nyílás nélküli falfelületek mellett ablakot vagy ajtót tartalmazó falfelületek vagy adott esetben csupán pillérvázak egyaránt jól kialakíthatók. Mód van arra, hogy a nagyméretű falelemeket a velük azonos anyagból készülő kisméretű kézi falazó elemekkel kombináljuk. Mind a nagyméretű falelemek mind a kézi falazó elemek erre alkalmas részei könnyen és egyszerűen teszik lehetővé a monolit váz pillérjei számára a formaterek kialakítását. Hasonlóképpen egyszerű módon és azon belül kevés helyszíni élőmunkával, — tehát iparosított módszerekkel — tudunk födémeket, továbbá a födémek és a falak kapcsolatát szolgáló koszorúkat előállítani. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti épületszerkezet két pillér közötti szakaszának homloknézete, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt II—II sík mentén vett vízszintes metszet, a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt III-III sík mentén, a 4. ábra az 1. ábrán bejelölt IV-IV sík mentén vett vízszintes metszet, az 5. ábra nagyméretű falelemekből összeállított térhatároló fal axonometrikus képe és vízszintes metszete, a 6. ábra monolit födém axonometrikus képe és függőleges metszete, a 7. ábra kisméretű kézi falazó elemekkel előállított térhatároló fal axonometrikus képe és vízszintes metszete, a 8. ábra monolit födém és pillér kapcsolata függőleges metszetben és alaprajzban a 9. ábra födémzsaluzó elem perspektivikus képe, peremének részlete és fölfüggesztési módja, a 10. ábra előregyártott födém és annak falhoz való kapcsolata, a 11. ábra nagyméretű falazó elemek metszetben és nézetben, a 12. ábra kézifalazó elemek és pillérfalazó elemek fölülnézetben és metszetben, a 13. ábra pillérzsaluzó elem alaprajzban és függőleges metszetben, a 14. ábra koszorúzsaluzó elemek metszetben. Az 1. ábrán látható az épületszerkezet két darab 5 pillér közötti olyan falszakasza, amely az ablak formában kialakított 6 nyílást tartalmazza. A 2., 3. és 4. ábrán ennek különböző síkokban fölvett vízszintes metszeteit láthatjuk. Ezekből könnyen ért5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
