181165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termoplasztikus méretkialakítással és hőkezeléssel szcintillátor tetszőleges konfigurációjának előállítására
MAGVAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181165 jgÉlk Nemzetközi osztályozta: Bejelentés napja: 1980. VIII. 05. (1946/80) NSZ03: C 30 B 33/00; G Öl T 1/202 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1982. Vili. 30 A&* Ta! HIVATAL Megjelent: 1984. XII. 31. ( . Szabadalmi Tér ' S V^ujdonaJS-1 eltalálok: Szabadalmas: Ádám Gyula gépészmérnök, dr. Keszthelyi Lajosné fizikus, Németi János villa- GAMMA MŰVEK, Budapest mosmérnök, Stéger Ferenc vegyészmérnök, Tóth Istvánná fizikus, Varga János technikus, Budapest Eljárás termoplasztikus méretkialakítással és hőkezeléssel szcintillátor tetszőleges konfigurációjának előállítására 1 A találmány tárgya eljárás termupiasztikus méretkialakítással és hőkezeléssel szcintillátor tetszőleges konfigurációjának előállítására. Egykristályszcintillátorok, így pl. Nal(Tl). CsI(Tl). CsI(Na). LiI(Eu) stb. felhasználási lehetősége a magfizikai kutatás és az alkalmazott magfizika területén igen elterjedt. (Birks: Theory and Practice of Scintillation Counting. Pergamon Press. London 1967). A felmerülő méretigények igen sokrétűek. adott esetben extrém méretek is lehetnek. A geofizikai alkalmazás területén általában kis átmérő mellett (0 10—40 mm) hosszú szcintillátorra tartanak igényt, míg a szcintillációs gamma-kamera technikában extrém nagy átmérő (350-400 mm) mellett kis vastagságú (8—13 mm) szcintillátort alkalmazunk. A nukleáris tomográfiában használt szcintillátorok hasáb alakúak. Ezek mérete például 3 x 4 x 25 mm-től 10 x 40 x 100 mm-ig. a konstrukciótól függően változik, nűg a nagyenergiájú magfizikai alkalmazásokban a szcintillátorhasábok mérete 100 x 100 x 400 mm, illetve hexagonális keresztmetszetű hasábok hasonló méretekben [Nucl. Instr. Metli. 162. (1979) p. 431-450], Egykristályszcintillátorok előállítása ipari méretekben jelenleg — főbb vonalakban — az alábbi módon történik: Nal(Tl), CsI(Tl). CsI(Na) egykristályt pl. a Bridgemen-Stockbarger módszerrel növesztenek (Tarján I. - Mátrai M.: Laboratory Manual of Crystal Growth. Akadémiai Kiadó Budapest 1972. p. 171.) Az ily módon megnövesztett egykristály méretét az alkalmazott tégely méretei (átmérő, magasság) szabják meg. 5 Az egykristálynövesztinényt ezután mechanikai úton. forgácsolással alakítják ki az igényeknek megfelelő méretűre. Az adott méretre esztergált egykristalynövesztmény ezután higroszkópos tulajdonsága miatt szárazkamrába kerül, ahol a felületek megfe- 10 lelő további megmunkálása után fényzáró és légmentes foglalatba szerelik. A mechanikailag felülvizsgált foglalatba szerelt szcintillátor nukleáris ellenőrzésre kerül. A szcintil- 15 lator ugyanis a növesztéskor alkalmazott szennyező (aktivátor) eloszlása, továbbá a szerelés és a növesztés számos paraméterétől függően azonos energiájú sugárzással besugározva változó fényhozamú lehet. A fenyhozam nagysága határozza meg a szcintillátor 20 energiafelbontását, amely a nukleáris minősítés a'apja. Az eddigiekből látható, hogy a jelen előállítási módszereknek korlátái vannak, mégpedig: 25 l.A végtermék előállítható méretét az egykristálynövesztmény. illetve a növesztő tégely méretei korlátozzák. 2. Az ezen mérettartományon belüli extrém méretek előállítása csak nagy forgácsolási veszteség- 30 gél és munkaráfordítással történhet. 181165
