181159. lajstromszámú szabadalom • Burkolat földművek rézsüinek - különösen vizet határoló rézsük, például tározók, csatornák, vízfolyások, tavak, rézsüinek - védelmére
3 181159 4 a mechanikai igénybevételekkel szemben ellenállóképességet és a hidrosztatikai igénybevételeket befolyásoló vízáteresztőképességet. Ha ugyanis az egyrétegű burkolat a mechanikai szilárdságot kielégíti, nem alakítható ki elegendő vízáteresztő képességgel, ha viszont az utóbbi követelménynek (vízáteresztő képesség) felel meg, nem eléggé ellenálló a mechanikai hatásokkal (jég nyomó- és ütőigénybevétel, uszadékok ütközése, stb.) szemben. További hátránya az egyrétegű vízáteresztő aszfaltburkolatnak az, hogy a víz felöli oldalról jelentkező szennyeződés a burkolatot eliszapolhatja, a pórusok, illetve hézagok eltömődhetnek. A találmány feladata az, hogy olyan burkolatot szolgáltasson földművek rézsűinek, - különösen ■«izet határoló rézsűk, például tározók, csatornák, vízfolyások, tavak — védelmére, amely egyidejűleg képes kielégíteni a burkolattal szemben támasztott ellentétes - egyrészt a szükséges vízáteresztőképességgel, másrészt a megfelelő mechanikai védelemmel kapcsolatos - követelményeket, s ugyanakkor tartós és korszerű építéstechnológiai módszerekkel kivitelezhető legyen. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben olyan két- vagy többrétegű aszfaltburkolatot alkalmazunk, amelyben a rétegek vízáteresztő képessége és adalékanyagának átlagos szemnagysága különböző, a rézsű védelme kifogástalanul biztosítható. A burkolat felső, vízzel érintkező rétege — anyagösszetételéből következően — megfelelő mechanikai szilárdságú, illetve kielégítő mechanikai védelmet biztosít és ugyanakkor meghatározott vízáteresztő képességgel rendelkezik, szűrő és szivárgó feladatot lát el. A felső réteg finomabb szemszerkezetű adalékanyagból készül. A burkolat alsó rétege viszont a felső rétegnél nagyobb mértékben vízáteresztő, szivárgó feladatot lát el. Az alsó réteg nagyobb vízáteresztő képessége folytán a burkolatban belül olyan vízmozgás alakul ki, hogy a víz átvezetése nagyobb felületen megy végbe, a vízmozgás a felületre merőlegesen és azzal párhuzamosan alakul ki. Az alsó réteg nagyobb szemszerkezetű adalékanyagból készül, mint a felső réteg. A burkolat a vízszintingadozásokkal járó, vízmagasságból adódó hidrosztatikus nyomás felvételére alkalmas; vízáteresztő képessége összhangban van a földmű talajanyagának vízáteresztő képességével. A burkolat összedolgozás után egységes egészet alkot, szűrő és szivárgó feladatot lát el. A rézsűburkolat gyorsan, gazdaságosan, maximális gépesítéssel kivitelezhető. A fentiekben vázolt felismerés alapján a kitűzött feladatot aszfaltburkolattal oldottuk meg. Az a lényege, hogy több aszfaltrétege van, amelyek vízáteresztő képessége egymástól eltérő. Az így kialakított burkolat egyidejűleg képes kiegyenlíteni a két ellentétes követelményt. A mechanikai védelem biztosítása mellett elegendő vízáteresztő képességgel rendelkezik. Ezen túlmenően a hidrosztatikus nyomás felvételére alkalmas. A vízáteresztő képesség, a mechanikai védelem és a hidrosztatikus nyomással szembeni ellenállóképesség követelmények teljesítését az összetétel változtatásával, az egyes rétegek vastagságának arányával, valamint a teljes burkolat vastagítása által — az önsúly növelésével *- biztosít- 2 hatjuk. A követelmények kielégítése a burkolat időállóságát eredményezi. A különböző vízáteresztőképességű rétegek összedolgozása azt is jelenti, hogy az ágyazatot építjük be a burkolatba. Építéstechnológiai szempontból is előnyös a többrétegű burkolat, mert az alsó réteg alapot ad a pontosabb kivitelezést igénylő felsőréteg bedolgozásához, stabilitás szempontjából a rétegek összedolgozás után egységes egészet alkotnak. A rétegek vízáteresztő képessége a rézsű mögötti talajanyag vízáteresztő képességével összhangban van. A rétegek vízáteresztő képességét a rézsű védelmét meghatározó feltételek, körülmények, így a burkolattal szemben támasztott vízáteresztőképességi követelmény a földmű talajanyagának vízáteresztőképessége, a vízszintingadozás várható időtartama, a talajvíz jelenléte stb. figyelembevételével határozzuk meg annak biztosításával, hogy a vízmozgás által a talajanyag finom szemcséinek mozgása ne jöjjön létre. Célszerűen a burkolatnak két aszfaltrétege van, amelyek közül az alsó réteg vízáteresztőképessége a felső — vízoldali — réteg vízáteresztő képességét meghaladja. A két réteg vízáteresztő képessége úgy szabályozható, hogy a burkolaton keresztül áramló víz nem ér el olyan kritikus sebesség értéket, amely a burkolatot megbonthatja, ugyanakkor a burkolat belsejében lerakódás nem keletkezik, a burkolatban levő ásványi adalékanyag szemcséi nem mosódnak ki. A mindenkori talajadottságoktól és vízviszonyoktól függően az alsó réteg vízáteresztőképessége a minimális határig csökkenthető, a felső rétegé pedig a vízzárósági követelményeknek megfelelő lehet. Egy további találmányi ismérv szerint a felső réteg szemcsés adalékanyagának átlagos szemnagysága kisebb, mint az alsó réteg adalékanyagának átlagos szemnagysága. A finomabb szemcséjű adalékanyaggal készült felső réteg ellenáll a víz, szél, jég eróziós hatásának; a hullámverésnek, az álló és zajló jégnek, az áramló víznek és egyéb mechanikus igénybevételeknek, ezzel kiküszöböli azoknak a rézsűre gyakorolt káros hatását. A burkolat felülete sima, a felszíni jéggel nem fagy össze. A felső réteg finomabb szemszerkezetű, kiszűri a nagyobb szemcséjű szennyeződéseket és így a burkolat alsó rétege - nagyobb vízáteresztőképességének is köszönhetően - nem tud eliszapolódni. Az alsó réteg tehát állandóan tiszta (áteresztő) marad. Az alsó réteg durvább adalékanyagával a burkolatban olyan hézagtartalmat és áteresztő képességet hozunk létre, amely által a burkolaton belül olyan vízmozgás alakul ki, hogy a vízszint ingadozáskor a víz átvezetése nagyobb felületen megy végbe, a vizet könnyen képes felvenni, tárolni és nagyobb felületen átbocsátani. Az alsó réteg összetételénél fogva olyan víznyomás kialakítását idézi elő, amelynek eredményeként a vízátadás az alsóbb felülettartományban is végbemegy, a burkolat a vizet lefelé is el tudja vezetni. A vízmozgás a felületre merőlegesen és azzal párhuzamosan alakul ki. Célszerű, ha a felső réteg szemcsés adalékanyagának szemnagysága 5—15 mm között van, míg az alsó réteg szemcsés adalékanyagának szemnagysága 15—35 mm között van. Az egyes rétegek 60-85 súly% szemcsés adalékanyagot és 40—15 súly% 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
