181154. lajstromszámú szabadalom • Profilos építőelem és belőle készült térhatároló vagy térosztó szerkezet, valamint eljárás a profilos építőelem előállítására
181154 4 got, és ezáltal megkönnyíti az alakváltozás létrehozását. A hajlítást megakadályozó részek eltávolítása után végrehajtják a szükséges formázást, majd az új alakot ragasztással rögzítik. Ez az ún. ,,folding system” egyelőre csak a bútoriparban vált be, alkalmazása ott is meglehetősen szűk körű, a technológia költséges volta miatt pedig az építőiparban való elterjedésére számítani nem lehet. Ugyancsak az utóbbi időben fejlesztették ki az Egyesült Államokban a bordás építőlemezek előállítására azt a módszert, amelyet a 3 298 888 lajstromszámú USA szabadalmi leírás tartalmaz. Lényege olyan „kettőzött” formázási művelet, melynek egyik lépésében a burkolati héjat, második lépésében pedig a héjjal kapcsolatba hozott utószilárduló magréteget alakítják ki. A módszer jó gondolatokat tartalmaz, sz'éles körű elterjedése azonban bonyolultsága és költségessége miatt valószínűtlen. A fejlett módszerek között említést érdemel az az eljárás, amelyet a 172 014 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás mutat be. Könnyű építőelemek belső magrétegének előállítására ajánl jó módszert. Sajnálatos azonban, hogy síktól eltérő alakzatot a magbetét rétegfelépítése és a kötött szabástechnológia miatt nem lehet gyártani. Még a kéreganyag közvetett megmunkálásával sem. Termelékeny sorozatgyártást tesz lehetővé az az eljárás is, amelyet a 176 090 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban találhatunk meg. A csoportzsalus módszer palló vagy panel jellegű építőelem előállítására alkalmas csupán, héjszerkezetű vagy profilos elemek ezzel sem állíthatók elő. Hátránya az is, hogy a sablonban bizonytalan a burkolati réteg elhelyezkedése. Más elgondolást valósít meg a 340 645 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírás, amely lehetővé teszi ragasztással és kasírozással többrétegű szerkezetek előállítását. Ezek is csak sík lapok lehetnek, és gyakorlatilag csak padozatnak használhatók. Sajátságos termékek állíthatók elő a 329 827 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírás szerinti eljárással is. A hagyományosnak nevezhető gipszkarton lemezek magrétegét rostos anyagok bejuttatásával erősítik meg, és így a magréteg, valamint a határoló lapok között fokozott tapadás jön létre. Ugyancsak különleges megfontolásokat juttat érvényre az a módszer is, amely az 1 784 657 lajstromszámú NSZK közzétételi iratban szerepel. Ennek segítségével olyan papírrost erősítésű elemeket lehet előállítani, melyeknél az erősítés nem csak a belső rétegekben, hanem a felületen is elhelyezhető, és az elemeknek igen jó akusztikai tulajdonságokat kölcsönöz. A termék ezúttal is csak sík kiterjedésű lehet, profilos azomban nem. Ugyanez mondható el a 2 207 799 lajstromszámú NSZK közzétételi iratban ismertetett módszerről is, amely gipsz kötőanyagú építőelemeket előállító berendezések szerkezeti felépítésére vonatkozóan ad hasznos eligazításokat. Ezek segítségével kedvezően lehet az alapanyagokat előkészíteni, összekeverni, habosítani, a termék vastagságát beállítani, méretre szabását megvalósítani stb. Sajnálatos módon ez is csak sík elemek gyártására alkalmas. 3 Jó minőségű gipszbázisú építőelemek gyárthatók a 173 325 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetett elvek szerint. Az ott leírt építőelemek különösen csoportzsalus technológiával állíthatók elő termelékenyen. Sajnálatos módon azonban síktól eltérő elemekre ez a módszer sem adaptálható. A találmány célja olyan profilos építőelem és az annak előállítására irányuló eljárás kifejlesztése, amely lehetővé teszi síktól eltérő alakzatú, de alapjában véve mégis lemezszerű, gipszbázisú építőelemek előállítását. Cél az is, hogy az építőelem ne kívánja meg külön teherviselő vázszerkezet alkalmazását, hanem segítségével közvetlenül önhordó válaszfalakat lehessen előállítani. A találmány feladata ezen belül az, hogy a síktól eltérő alakzatú építőelemeket a sík elemek gyártásához hasonló módon nagy termelékenységű ún. szalagtechnológiával lehessen létrehozni, és így hatékony módon váljék lehetővé a sík lemezekénél kedvezőbb szilárdsági, illetve teherbírási tulajdonságokkal bíró építőelemek előállítása. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a világszerte már évtizedek óta széles körben alkalmazott gipszkarton építőelemeket az eddigi gyártástechnológia kis mértékű megváltoztatásával alkalmassá lehet tenni arra, hogy síktól eltérő alakzatok is előállíthatóvá váljanak. A felismeréshez tartozik az is, hogy a síktól eltérő alakzatot a már kész síklemezekből is egyszerű módon elő lehet állítani. A találmányi gondolat értelmében a sík lemezek felületei mentén elhelyezkedő burkolati héjat egyszerű úton rovátkolni lehet a későbbi hajlítási iránynak megfelelő helyen és módon. Ennek megtörténte után lehet azt kapcsolatba hozni az utószilárduló magbetéttel, majd a megszilárdulás előtt a rovátkolissal kijelölt „hajlítási élek” mentén végre lehet hajtani a tervezett alakra való megformálást. Az építőelemek előállítása — a találmányi gondolat egy másik lehetséges variánsa értelmében — úgy történhet, hogy marással vagy fűrészeléssel eltávolítjuk azokat a részeket, amelyek megakadályoznák, hogy a burkolati héjból és magbetétből álló lemezt a kívánt alakra lehessen hozni. Ebben az esetben az egyik burkolati héj megmarad, míg a másikból és a magbetétből annyit távolítunk el, amennyi éppen szükséges. A marás és fűrészelés után, majd a kivágott részek eltávolítását követően a legcélszerűbben ragasztással lehet az idomot a kívánt alakban összeerősíteni, Természetesen a megmaradó burkolati héjnak hajlékonynak kell lennie ahhoz, hogy a hajlítással végrehajtott alakítást károsodás nélkül el tudja viselni. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti építőelem főleg épületszerkezeteknek külön teherviselő váztól mentes térhatároló és térosztó szerkezeteinek, elsősorban válaszfalainak kialakítására - amely építőelem legalább az egyik határoló felülete mentén burkolati héjat és a burkolati héj által meghatározott felületi alakú vagy belső terű, célszerűen gipszbázisú utószilárduló anyagból levő magbetétet és adott esetben ugyancsak a burkolati héjnak a magbetét felőli oldalán elhelyezkedő egy vagy több távtartót tartalmaz, a magbetét és/vagy a 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
