181139. lajstromszámú szabadalom • Automata bálarendező és gyűjtőlap
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 181139 Bejelentés napja: 1980. VI. 13. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. VII. 28. Megjelent: 1984. XII. 31. (1491/80) Nemzetközi osztályozás: Dúl Udó Endre osztályvezető. Erdőkertes, Vattay Antal főágazatvezető, Gödöllő, Kelemák l.ajos szerelő, Dány Automata bálarendező és gyűjtő gép 1 A találmány tárgya olyan automatikusan működő bálarendező és gyűjtő gép, mely vontatott kivitelben készül és így közvetlenül a bálázógép után kapcsolható, miáltal a bálázógépről lekerült kész bálákat azok méretének és az így kialakult gépcsoport haladási irányának megfelelően azonnal és folyamatosan rendezi, csoportosan összegyűjti és telítődés után önmagát üríti, illetve ezen folyamatot folyamatosan ismétli. A találmány szerinti bálarendező és gyűjtő gép alkalmazásával elérhető, hogy bármilyen, a tarlón renden levő szálasanyagokat egymenetben tudjuk bálázni és rendezetten, csoportosan összegyűjteni, külön erőgép és munkaerő felhasználása nélkül. Ismeretes, hogy a betakarítógépek, pl. kombájnok az úgynevezett mellékterméket, pl. a szalmát a legújabb módszerek szerint nem külön szalmakocsiba gyűjtik, hanem maguk után renden hagyják. A tarlón renden levő szalmát onnan el kell távolítani. Erre vagy a lehúzás, vagy a bálázás technológiája terjedt el, mely technológiák közül ma már a bálázás a gyakoribb. A rendrevágott zöldtakarmányok pl. lucerna, vöröshere stb. betakarításánál is a bálázás technológiája teijedt el, melyhez a találmány szerinti bálarendező és gyűjtő gép szintén felhasználható. Köztudott, hogy a bálázógép a renden levő szálas anyagokból a bálázógépre jellemző méretű bálákat készít, melyeket önmaga után szakaszosan, egyenként hátrahagy. Ennek megfelelően megkülönböztetünk egy- és kétmenetes bálagyűjtési technológiát, de ezek közül bármelyiket is alkalmazzuk, ezek mindegyikének vannak a közismert előnyei mellett közismert hátrányai is. 5 Ismeretes, hogy fontos műszaki követelményeket támasztunk a bálagyűjtés technológiájával szemben. Ilyen például az, hogy a bálák ne omoljanak szét; a szállító jármű térkitöltése optimális legyen, ugyanakkor a technológia minimális kézi- és gépi erőt igé- 10 nyeljen. Az eddig ismert begyűjtési technológiák előnyei és hátrányai a következők: Pl. a bálakidobó szerkezet előnyei: az összegyűjtéshez külön erőgép nem szükséges, mivel a pótkocsi 15 közvetlenül a bálázógép után van kapcsolva, mely telítődés után lekapcsolható. Hátránya ugyanakkor az, hogy a pótkocsi térfogatának gazdaságos kihasználása nem biztosított, mivel a bálák a pótkocsin rendezetlenül helyezkednek el, továbbá, hogy a 20 röpítés következtében a bálázózsineg gyakran szétszakad és így sok a szétrepedt bála. A bálacsúzda előnyei: a bálák lassú csúszása nem okoz bálázózsineg szakadást és a kézi rakodás következtében a szállító jármű jól kihasználható. Hát- 25 rányai ezzel szemben: a bálázógép mellett külön szálh'tójárművet keU üzemeltetni és ezen legalább két fő rakodót keU foglalkoztatni, mely mozgó járművön igen balesetveszélyes. A csúszólapos gyűjtés előnye: közvetlenül a 30 bálázógép után egy vontatott lemezlapon gyűjt-1911/30
