181125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálak adott élő+feszültségének beállítására szilárdság-vizgáló berendezéseken és hasonló jellegű készülékeknél

/ 181125 4 kása után az erőmérő szerkezettel összekötött szálbe­fogót összezáijuk és a szálat a szálberakó mechaniz­mus segítségével meghatározott pályán továbbmoz­gatva megfeszítjük, amíg az erőmérő szerkezet az adott elő feszültséget nem jelzi, amelyre a másik szálbefogót is összezárjuk, a szálberakó mechanizmus mozgató szálbefogóját pedig kinyitjuk. A találmány további célszerű foganatosítási módja értelmében az adott előfeszültséget villamos küszöb­értékként állítjuk be, amelynek elérésekor a szál­feszültség mérési értékének kijelzőjét kiindulási hely­zetbe hozzuk. À találmány értelmében ugyancsak előnyös, ha adott előfeszültségről indított mérésnél az erőmeg­nyúlás diagramot olyan tényezővel korrigáljuk, amelyet az eredeti befogási hossz és az adott előfe­­szültség eléréséig beálló befogási hossz arányából számítunk ki. A találmány szerinti eljárásnak az a meggondolás az alapja, hogy a szakítószilárdság-vizsgáló berendezé­sekben felhasznált erőmérő szerkezet precíziós mű­szer. Ennek feladata ezentúl nemcsak a húzó igénybe­vétel meghatározása, hanem a vizsgálat kezdetén az előfeszültség meghatározása is ugyanezzel a pontos­sággal. Ezáltal minden súrlódási hatás, amely a szálve­­zető-egységektől indul ki, a ténylegesen mért szálfe­szültségtől távol tartható. A fellépő megnyúlásoknak az előfeszítés következ­tében adódó különbözősége miatt nem lehetséges eze­ket az eredeti E0 befogási hossz megfelelő lerövidíté­sével kiegyenlíteni. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertet­jük. A rajzon az 1. ábra szálberakó eszközökkel ellátott szakítószi­lárdság-vizsgáló berendezést mutat, vázlatosan, a 2—3. ábrák egy szál egy-egy terhelési diagramjai, a 4. ábra a szálberakás folyamatának lépéseit mu­tatja vázlatosan. Egy az 1. ábrán folyamatos körvonallal jelzett 1 szakítószilárdság-vizsgáló berendezésben a vizsgálandó 3 szálat 2 orsóról húzzuk le és 11, 12 fordítószeme­ken átvezetve helyezzük be egy érzékelő 5 szálbefogó és egy húzó 7 szálbefogó közötti tulajdonképpeni vizsgáló szakaszba. A 11, 12 fordítószemek egyidejűleg szolgálnak szálvezetésre és bizonyos szálcsillapításra, amelynek célja, hogy a szálat feszítve vezessék a vizsgáló sza­kaszba és például a szálvetődések kialakulását kikü­szöböljék. Erre a célra a készüléknek szálberakó mechanizmusa van, amely mozgató 4 szálbefogóval van felszerelve. A mozgató 4 szálbefogó egy meg­határozott 9 pályán, vagyis berakó úton mozog, és a 3 szálat például A pontban megfogja, a 12 fordító­szemen keresztül az érzékelő 5 szálbefogó illetve a húzó 7 szálbefogó közé helyezi, majd a szálat B pontban ismét elengedi. Mivel a 11, 12 fordítószemek a 3 szálra csak kis fékező hatást fejtenek ki, ezért a szálat általában csak kis V! kezdeti feszültséggel (amely kisebb, mint a választott V2 előfeszültség), helyezzük az 5 és 7 szálbefogók közé. Az is elképzelhető — például ha a 3 szál a 2 orsóról történő lehúzáskor akad -3 hogy a V, Kezdeti feszültség a berakáskor már na­gyobb, mint a V2 előfeszültség. Ebben az esetben a húzó 7 szálbefogót először az érzékelő 5 szálbefogó felé kell közelíteni a helyes V2 előfeszültség eléré­séig, amikor is a tulajdonképpeni húzó igénybevétel megkezdődhet. A rajzon feltüntetett 2 orsó helyettesíthető megfe­lelő típusú orsótárral is, amelynél meghatározott számú száldadarabot több tekercsről lehet levenni. Ez azonban nem gyakorol befolyást a találmány szerinti eljárásra. A vizsgáló berendezés előnyös módon úgy alakít­ható ki, hogy az érzékelő 5 szálbefogót összekötjük egy lényegében rögzített 6 erőmérő szerkezettel, míg a húzó 7 szálbefogót egy 8 pálya mentén mozgatjuk, ami a 3 szál megnyúlását hozza létre. A 6 erőmérő szerkezet által felvett húzófeszültség-értékeket 10 ki­értékelő készülék dolgozza fel. Egy szakítószilárdság-vizsgálati ciklus úgy folyik le, hogy az érzékelő 5 szálbefogó és a húzó 7 szálbefogó összezárása után az utóbbi lefelé mozog, miáltal a C vizsgáló szakaszon befeszített száldarabban a P szálfe­szültség az eredeti, V) kezdeti feszültséghez képest megemelkedik. Ezt a viselkedést a 2. ábra grafikusan ábrázolja. A 20 abszcissza mentén a húzó 7 szálbefogó S útja, a 21 ordinátán a húzóerő, illetve a P szálfeszültség van fel­tüntetve. A 22 pontvonal az adott V2 előfeszültséget jelzi. A P = V) , S = 0 értékből kiindulva ez a P szálfe­szültség először a 23 görbe szerint legalább közelítő­leg lineárisan emelkedik, a növekvő S úttal. A V2 előfeszültség — a 22 pontvonallal adott metszés­pont — elérésekor ezt az értéket a 10 kiértékelő készülékben küszöbértékként arra használjuk, hogy a 6 erőmérő szerkezetre ható húzóerő mérésénél a húzóerő további növekedéséhez 0 kiindulási helyzet­ként szolgáljon. Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy a 6 erőmérő szerkezet a mérés kezdetétől folyamatosan a ráterhelt húzóerőnek megfelelő villamos jelet ad le a 10 kiérté­kelő készüléknek, amelyet a betartandó V2 előfe­­szültségnek megfelelő villamos jellel hasonlítunk össze. Az egyenlőség elérése olyan jeleket vált ki, amelyek egyike pl. egy számlálót, amely a 6 erőmérő szerkezet növekvő húzóerejének megfelelő jeleket re­gisztrálja, lenulláz (0 kiindulási helyzetbe állít), egy másika pedig a húzó 7 szálbefogót összezárja és bein­dítja a tulajdonképpeni mérési ciklust. Ily módon te­hát a V2 előfeszültség a 10 kiértékelő készülékben egy beállítható szabályozó segítségével egyértelműen előre megválasztható és minden mérési ciklusban automatikusan reprodukálható. Amennyiben a 6 erőmérő szerkezet a vizsgálat kez­detekor olyan Vj kezdeti feszültséget állapít meg, amely magasabb, mint a V2 előfeszültség, akkor a húzó 7 szálbefogót először az érzékelő 5 szálbefogó felé kell mozgatni a V2 előfeszültség eléréséig, illetve ennél kisebb értékig (3. ábra). Ezután a húzó 7 szálbe­fogót megint a növekvő P szálfeszültség irányába lehet mozgatni, és miután a húzófeszültség meghaladja a V2 előfeszültség értékét, történhet a normális szakí­­tási folyamat erőmérése a 24 erő-megnyúlási diagram­nak megfelelően. Annak a megnyúlásnak a következtében, amelyet a laza, kis előfeszültséggel vagy V2 előfeszültségnél na-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents