181125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálak adott élő+feszültségének beállítására szilárdság-vizgáló berendezéseken és hasonló jellegű készülékeknél
/ 181125 4 kása után az erőmérő szerkezettel összekötött szálbefogót összezáijuk és a szálat a szálberakó mechanizmus segítségével meghatározott pályán továbbmozgatva megfeszítjük, amíg az erőmérő szerkezet az adott elő feszültséget nem jelzi, amelyre a másik szálbefogót is összezárjuk, a szálberakó mechanizmus mozgató szálbefogóját pedig kinyitjuk. A találmány további célszerű foganatosítási módja értelmében az adott előfeszültséget villamos küszöbértékként állítjuk be, amelynek elérésekor a szálfeszültség mérési értékének kijelzőjét kiindulási helyzetbe hozzuk. À találmány értelmében ugyancsak előnyös, ha adott előfeszültségről indított mérésnél az erőmegnyúlás diagramot olyan tényezővel korrigáljuk, amelyet az eredeti befogási hossz és az adott előfeszültség eléréséig beálló befogási hossz arányából számítunk ki. A találmány szerinti eljárásnak az a meggondolás az alapja, hogy a szakítószilárdság-vizsgáló berendezésekben felhasznált erőmérő szerkezet precíziós műszer. Ennek feladata ezentúl nemcsak a húzó igénybevétel meghatározása, hanem a vizsgálat kezdetén az előfeszültség meghatározása is ugyanezzel a pontossággal. Ezáltal minden súrlódási hatás, amely a szálvezető-egységektől indul ki, a ténylegesen mért szálfeszültségtől távol tartható. A fellépő megnyúlásoknak az előfeszítés következtében adódó különbözősége miatt nem lehetséges ezeket az eredeti E0 befogási hossz megfelelő lerövidítésével kiegyenlíteni. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra szálberakó eszközökkel ellátott szakítószilárdság-vizsgáló berendezést mutat, vázlatosan, a 2—3. ábrák egy szál egy-egy terhelési diagramjai, a 4. ábra a szálberakás folyamatának lépéseit mutatja vázlatosan. Egy az 1. ábrán folyamatos körvonallal jelzett 1 szakítószilárdság-vizsgáló berendezésben a vizsgálandó 3 szálat 2 orsóról húzzuk le és 11, 12 fordítószemeken átvezetve helyezzük be egy érzékelő 5 szálbefogó és egy húzó 7 szálbefogó közötti tulajdonképpeni vizsgáló szakaszba. A 11, 12 fordítószemek egyidejűleg szolgálnak szálvezetésre és bizonyos szálcsillapításra, amelynek célja, hogy a szálat feszítve vezessék a vizsgáló szakaszba és például a szálvetődések kialakulását kiküszöböljék. Erre a célra a készüléknek szálberakó mechanizmusa van, amely mozgató 4 szálbefogóval van felszerelve. A mozgató 4 szálbefogó egy meghatározott 9 pályán, vagyis berakó úton mozog, és a 3 szálat például A pontban megfogja, a 12 fordítószemen keresztül az érzékelő 5 szálbefogó illetve a húzó 7 szálbefogó közé helyezi, majd a szálat B pontban ismét elengedi. Mivel a 11, 12 fordítószemek a 3 szálra csak kis fékező hatást fejtenek ki, ezért a szálat általában csak kis V! kezdeti feszültséggel (amely kisebb, mint a választott V2 előfeszültség), helyezzük az 5 és 7 szálbefogók közé. Az is elképzelhető — például ha a 3 szál a 2 orsóról történő lehúzáskor akad -3 hogy a V, Kezdeti feszültség a berakáskor már nagyobb, mint a V2 előfeszültség. Ebben az esetben a húzó 7 szálbefogót először az érzékelő 5 szálbefogó felé kell közelíteni a helyes V2 előfeszültség eléréséig, amikor is a tulajdonképpeni húzó igénybevétel megkezdődhet. A rajzon feltüntetett 2 orsó helyettesíthető megfelelő típusú orsótárral is, amelynél meghatározott számú száldadarabot több tekercsről lehet levenni. Ez azonban nem gyakorol befolyást a találmány szerinti eljárásra. A vizsgáló berendezés előnyös módon úgy alakítható ki, hogy az érzékelő 5 szálbefogót összekötjük egy lényegében rögzített 6 erőmérő szerkezettel, míg a húzó 7 szálbefogót egy 8 pálya mentén mozgatjuk, ami a 3 szál megnyúlását hozza létre. A 6 erőmérő szerkezet által felvett húzófeszültség-értékeket 10 kiértékelő készülék dolgozza fel. Egy szakítószilárdság-vizsgálati ciklus úgy folyik le, hogy az érzékelő 5 szálbefogó és a húzó 7 szálbefogó összezárása után az utóbbi lefelé mozog, miáltal a C vizsgáló szakaszon befeszített száldarabban a P szálfeszültség az eredeti, V) kezdeti feszültséghez képest megemelkedik. Ezt a viselkedést a 2. ábra grafikusan ábrázolja. A 20 abszcissza mentén a húzó 7 szálbefogó S útja, a 21 ordinátán a húzóerő, illetve a P szálfeszültség van feltüntetve. A 22 pontvonal az adott V2 előfeszültséget jelzi. A P = V) , S = 0 értékből kiindulva ez a P szálfeszültség először a 23 görbe szerint legalább közelítőleg lineárisan emelkedik, a növekvő S úttal. A V2 előfeszültség — a 22 pontvonallal adott metszéspont — elérésekor ezt az értéket a 10 kiértékelő készülékben küszöbértékként arra használjuk, hogy a 6 erőmérő szerkezetre ható húzóerő mérésénél a húzóerő további növekedéséhez 0 kiindulási helyzetként szolgáljon. Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy a 6 erőmérő szerkezet a mérés kezdetétől folyamatosan a ráterhelt húzóerőnek megfelelő villamos jelet ad le a 10 kiértékelő készüléknek, amelyet a betartandó V2 előfeszültségnek megfelelő villamos jellel hasonlítunk össze. Az egyenlőség elérése olyan jeleket vált ki, amelyek egyike pl. egy számlálót, amely a 6 erőmérő szerkezet növekvő húzóerejének megfelelő jeleket regisztrálja, lenulláz (0 kiindulási helyzetbe állít), egy másika pedig a húzó 7 szálbefogót összezárja és beindítja a tulajdonképpeni mérési ciklust. Ily módon tehát a V2 előfeszültség a 10 kiértékelő készülékben egy beállítható szabályozó segítségével egyértelműen előre megválasztható és minden mérési ciklusban automatikusan reprodukálható. Amennyiben a 6 erőmérő szerkezet a vizsgálat kezdetekor olyan Vj kezdeti feszültséget állapít meg, amely magasabb, mint a V2 előfeszültség, akkor a húzó 7 szálbefogót először az érzékelő 5 szálbefogó felé kell mozgatni a V2 előfeszültség eléréséig, illetve ennél kisebb értékig (3. ábra). Ezután a húzó 7 szálbefogót megint a növekvő P szálfeszültség irányába lehet mozgatni, és miután a húzófeszültség meghaladja a V2 előfeszültség értékét, történhet a normális szakítási folyamat erőmérése a 24 erő-megnyúlási diagramnak megfelelően. Annak a megnyúlásnak a következtében, amelyet a laza, kis előfeszültséggel vagy V2 előfeszültségnél na-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
