181100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térszín alatti falazat, különösen betonfalazat vízáteresztővé tételére
181100 4 '.1 Célszerűen a falazatban egymástól távközzel- célszerűen egymás mellett - több, robbantással vízáteresztővé tett falszakaszt alakítunk ki. Egy további találmányi ismérv szerint a robbantást a falazat belsejében elhelyezett robbantótöltettel vagy -töltetekkel hajtjuk végre. A találmány előnye, hogy egyszerű, gyors és gazdaságos módszerrel oldja meg a térszín alatti falak utólagos vízáteresztővé tételét. További előnyt jelent, hogy a vízáteresztővé tett falak járatainak eliszapolódásával, eltömődésével emiatt üzemzavarok jelentkezésével nem kell számolni, mert a felaprított fal anyaga és annak tulajdonságai jellegükben a vízvezető talajrétegéhez hasonlók. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás egyes lépéseit, illetve az eljáráshoz használt eszközöket szemléltetik. A rajzokon az 1. ábrán egy résfalak között épült földalatti kéregvasút-alagút látható függőleges keresztmetszetben, ahol a résfalakat utólag tesszük vízáteresztővé a találmány szerinti eljárás segítségével, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A részletet nagyobb méretarányban szemlélteti, a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt B—B vonal mentén vett metszet, a 4. ábrán a robbantókamra egy előnyös kiviteli példája látható elölnézetben, az 5. ábra a 4. ábrán bejelölt Ç.-C vonal mentén vett metszet. Az 1. ábrán egészében 1 hivatkozási számmal jelölt. a t térszín alatti alagutat betonból a 3 résfalak között építjük meg, amelyek alsó vége a 2 vízzáró talajrétegbe - jelen esetben agyagba - ér, amely felett 7 vízáteresztő talajréteg - konkrétan görgeteg. és felette homokos kavics — húzódik. Az l.ábra bal oldalán a talajrétegződést feltüntettük, a talajrétegek nevét beírtuk, és a talajvízszintet v hivatkozási betűvel jelöltük. E 7 talajrétegen - a jelen esetben cserélt talajrétegen — megépítjük a vasbeton 8 fenéklemezt, a 8a szigeteléssel, valamint a 10 födémet a 10a szigeteléssel. Most már nem szükséges, hogy a 3 résfalaknak a 8 fenéklemez alatti szakasza vízzáró legyen, sőt célszerű e résfal-szakaszokat vízáteresztővé tenni. E művelet végrehajthatósága érdekében a résfalak készítésével egyidejűleg függőleges 4, 5 csöveket építettünk be. Ezek hossza a hozzáférhetőség függvénye a résfal kivitelezésének időpontjában. A bal oldali 3 résfalban hosszabb, itt csaknem teljesen felülről indított 4 csövek húzódnak, a jobb oldali 3 résfalban pedig rövidebb 5 csövek, amelyek felső végéhez a résfal’belső felülete felől nyitott 6 dobozok kapcsolódnak. Az 5 csövek ilyen dobozokba torkollnak, amely dobozok megkönnyítik a robbanótöltetek elhelyezését. A 8 fenéklemez megépítését követően a 4, 5 csövekbe, mint robbantólyukakba élesített tölteteket- robbantóanyagot - eresztünk, majd fojtás után a szükséges, illetve szeizmikus szempontból megengedhető mennyiségű töltetet felrobbantjuk. A 2. és 3. ábrán nagyobb méretarányban szemléltetjük a robbanótöltetek elrendezését, valamint az 2 * áteresztővé teendő falszakaszban a robbantólyukak célszerű, példakénti elhelyezkedését. Ez utóbbi a 3. ábrán látható: h hosszúságú és b magasságú !6 falmezőben négy 4 cső (robbantólyuk) húzódik, a 3 résfal középvonalában, egymástól a oldaltávolságban. Mindegyik 4 csőben, magassági érte’emben egymástól £ távolságban két-két ç. töltet ' an elhelyezve, a 9 töltetek között és felett megfelelő 11 fojtással. Ha pl. a 3 résfal £ vastagsága (2. ábra) 60 cm, és a beton B 200 minőségű, a 3. ábrán szaggatott vonalakkal körülhatárolt, vízáteresztővé teendő 16 falszakaszok h hosszúsága kb. 2,40 m, b magassága kb. 1,60 m lesz, ha a 4 csövek egymástól mért a oldaltávolsága 0,50 m, a töltetek közötti függőleges ç távolság pedig 0,44 mm, és a 9 tölteteket 0,1 kg-os trotil vagy paxit-töltetek alkotják. Ebben az esetben ugyanis a 12 repedési zóna r sugara 0,58 m, és kijelölt falszakaszon (a vízáteresztő „ablakok” ‘ elyén) a robbantással a 3 résfal anyagát úgy feldaraboljuk, hogy vízáteresztővé válik, úgyhogy a robbantás után a 7 vízáteresztő talajrétegben újra megindul a víz áramlása. A szomszédos vízáteresztő „ablakok” (lásd a 3, ábrán a szaggatott vonalakkal határolt 16 falszakaszt) nagyságát és egymástól mért oldaltávolságát egyébként a mindenkori vízvezető réteg vastagságának és vízvezető képességének függvényében kell meghatározni. A robbantás célnak megfelelő hatékonyságát, vagyis a megfelelő vízáteresztés biztosítását a töltetüreg („robbantókamra"), valamint a töltetszerkezet megfelelő kiképzésével, a töltet erősségével, a szomszédos töltetek felrobbantásának megfelelő időzítésével, valamint a törmelékek darabméretét alakító intézkedésekkel befolyásolni tudjuk. Ez utóbbi intézkedésen elsősorban azt értjük, hogy a falazat betonanyagának szemszerkezetét speciálisra választjuk. például vízáteresztő „ablakok" helyén durva, égj frakciós adalékanyag felhasználásával készítjük a betont. A robbantókamra célszerű kialakítására, alakjának megfelelő megválasztására a 4. és 5. ábrák szemléltetnek egy példakénti kedvező lehetőséget. A 4 csőbe egészében 13 hivatkozási számmal jelölt kamrát iktatunk be, azon a helyen, ahova a 9 töltet kerül (2. és 3. ábra), a 14 karmantyúk beiktatásával. A kamra és karmantyúk ugyanúgy PVC-bői készülhetnek, mint a 4 cső. A vízszintes metszetben derékszögű négyszög alakú 13 kamra 14 falazatából két ellentétes, a 3 betonfal hosszanti függőleges középsíkjára merőleges irányban kifelé elkeskenyedő 15 nyelvek nyúlnak ki. Robbantáskor a 3 falba bebetonozott kamrának a 15 nyelvei folytatásába eső vonalak mentén a beton könnyebben megreped, mint más helyeken (a 15 nyelvek természetesen a betonénál kisebb ellenállású anyagból, pl. a korábban említett PVC-bői vannak). A 15 nyelvek tehát mintegy kijelölik a kedvező átfolyási réseket. így a robbantás után a legmegfelelőbb helyeken lesznek a legnagyobb, legtágabb repedések, így az optimális talajvízáramlás maximálisan biztosítva van. A találmány természetesen nem korlátozódik az eljárás fentiekben részletezett foganatosítási módjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. A vízáteresztő falszakaszok („ablakok") például kívül. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
