181091. lajstromszámú szabadalom • Porlekötő szer
MAGYAR SZABADALMI 181091 NÉPKÖZTARSASAG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1980. IV. 08. (828/80) NSZO3 : Çpgji Módosítás napja: 1982. IV. 09. C 09 K 3/22 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28. Megjelent: 1984. XI. 30. í Szabadalmi Tár . j TULAJDON Feltalálók: Szabadalmas: dr. Gyurkó István oki. vegyészmérnök 55%. Wágner András vegyigépésztech- Mecseki Szénbányák, nikus 25%, Moskó Károly okleveles vegyészmérnök 15%, Czeininger Csaba Pécs, Magyarország vegyigépész üzemmérnök 5%, Pécs Porlekötő szer 1 A találmány tárgya új, nagy hatékonyságú porlekötő emulzió, mely a szilárd burkolat nélküli, nagy forgalmú ipari utakra kipermetezve két-három hétig is képes megkötni a port. A cementgyárak és durvakerámiai üzemek mellett főleg a külszíni bányaüzemek, azaz a külfejtéses kőszénbányák és kőbányák szállító útjain száraz időben nagy mennyiségű por képződik, mely már gyenge légáram esetén jelentékenyen szennyezi a környezetet. 10 A nagy porban romlanak a látási viszonyok, így közlekedési balesetek is könnyebben előfordulnak. A szállópor az ásványi összetételétől függően munkahelyi ártalmat is okozhat. Például a külszíni liász bányáknál aránylag magas a por szabadkovasav tartalma, így tartós porterhelés esetén a dolgozók por-tüdőmegbetegedésével kell számolni. A poros környezetben üzemelő rakodógépek és gépkocsik motoijainak 20-25%-kal rövidebb az élettartama. A legrégibb és legelterjedtebb portalanító megoldás a vizes locsolás, melynek az a nagy hátránya, hogy rendkívül gyorsan elpárolog. Különösen a nyári időszakban viszonylag rövid ideig (10—15 perc) tart a porlekötő hatása. Ismertek meleg kátrányos és hideg bitumen-emulziós portalanító eljárások is. Ezeknek a hátránya például, hogy a gépkocsik kerekére rátapadnak, így azt eltömítik, ugyanakkor a gépkocsik elviszik a portalanításhoz alkalmazott anyagot a helyszínről. Hasonló megfontolások alapján kátrányos szennyeződés kerülhet a lakóházakba, lakásokba is. Az utóbbi öt évben kezdenek elterjedni a több komponensből álló hatékonyabb porlekötő emul- 5 ziók 1974-ben az Egyesült Államokban a Consumers Oil kikísérletezte a Coherox elnevezésű reagenst, melyről annyit említ Ross (Coal Age, 1977. 06. szám, 98—101. oldal) hogy bizonyos kőolaj-gyanta vizes emulziója. 1975-ben Timohov és munkatársai (Gornüj Zsurnal, 1975. 11. szám, 68—70. oldal) rézérc külfejtéses bánya útjainak portalanítására kidolgozták a szulfátalkohol maradékot és bitument tartalmazó emulziót, melyet SZSZB néven forgalmaznak a Szoyjetunió- 15 ban. Találmányunk tárgya olyan porlekötő-szer, mely az előzőeknél hatékonyabb, így tartós száraz, meleg időben, s egyéb kedvezőtlen meteorológiai viszo- 20 nyok mellett is több hétig képes megkötni az utakon a finomra aprózódott ásványi porokat. Azt találtuk, hogy ha emulgeálható ásványi olajból, karboximetilcellulózMl (CMC) és valamely ionos vagy nem ionos nedvferítQszerből vizes emul- 25 ziót készítünk, s ebbe lágyítót, előnyösen dibutilftalátot adagolunk, illetve, ha lágyítóból, előnyösen dibutilftalálból vagy diizooktilftalálból, vízüvegből, emulgeálható ásványi olajból előzőleg vízben szuszpendált karboximetilcellulóz (CMC)-ból és valamely 30 ionos vagy nem ionos nedvesítő szerből vizes emul-181091
