181090. lajstromszámú szabadalom • Spektrofluoriméter
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 50%-ban Bejelentés napja: 1980. IV. 08. (825/80) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IX. 28 Megjelent: 1984. XI. 30. 181090 Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : G 01 J 3/26 Feltalálók: Karalisz Vlagyimir Nyikolajevics mérnök, Kornyejeva Elvira Anatoljevna mérnök, Koroljov Alexander Nyikolajevics mérnök, Tuljeva Nyina Nyikolajevna mérnök, Leningrad, Szovjetunió, Eiben Ágoston oki. matematikus, Kertai Miklós okL villamosmérnök, Reymeyer Aladár oki. gépészmérnök, Szcvik József oki. villamosmérnök, Budapest Szabadalmas: „BUREVESZTNYIK” NPO, Leningrad, Szovjetunió és Magyar Optikai Müvek, Budapest S pektrofluor imé ter 1 A találmány tárgya spektrofluoriméter, amely fluoreszkálási és foszforeszkálási színképek regisztrálására szolgál. Egy ismert spektrofluoriméter impulzusüzemű sugárzásforrást, gerjesztési monokromátort, a vizsgált tárgyat magában foglaló küvettát, a gerjesztő sugárnyalábot a tárgyra fókuszáló fő optikai rendszert, emissziós monokromátort, a tárgy lumineszcenciás sugárnyalábját az emissziós monokromátorra irányító másodlagos optikai fókuszáló rendszert, detektáló rendszert és a sugárforrás felvillanásaival szinkronban lévő fordulatszámú lapátos fényszabályzót tartalmaz, a fő és a másodlagos optikai rendszerek pedig gömbtükrökből, vagy elliptikus tükrökből állnak és gömbi eltérésre (szférikus abberációra), illetve színi eltérésre egyaránt korrigált kivitelűek (3 975 098 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás). Az említett spektrofluoriméter hátránya, hogy szinkronba kell hozni a fényszabályozó fordulatszámát a sugárforrás felvillanásaival, ami bonyolultabbá teszi a jelfeldolgozó elektronikus áramkört és csökkenti a lumineszkálási paraméterek mérési pontosságát, valamint lehetetlen az asztigmatizmus és kóma jellegű képalkotási hibák csökkentése, ha mindkét fókuszáló optikai rendszerben gömbtükröket alkalmaznak. Ezek az abberációk bármilyen nem központosított, gömbtükrökből álló optikai rendszerben elkerülhetetlenül kialakulnak és 2 jóval nagyobb mértékben rontják a képminőséget, mint a gömbi eltérés. Az elliptikus tükrök — amelyek mindkét fókuszáló optikai rendszerben való alkalmazásának lehe- 5 tőségére a hivatkozott szabadalmi leírás utal — jóval nehezebben gyárthatók. Ezenkívül, az optikai fókuszáló rendszereknek a fentiek szerinti elhelyezése a vizsgált tárgy és a gerjesztési és emissziós monokromátorok között, lehe- 10 tétlenné teszi az optikai rendszer befoglalása után külméreteiben elfogadható spektrofluoriméter kialakítását. Ugyancsak ismert egy sugárforrást, gerjesztési monokromátort, a gerjesztési és emissziós csatornák- 15 hoz tartozó kép formáló optika első és második gömbtükreit egyesítő lumineszcenciás spektrofotométer, ahol valamennyi gömbtükör sugárzó felületeinek görbületi sugarai azonosak, és a gerjesztési csatorna második gömbtükrének görbületi középpontja 20 egybeesik az emissziós csatorna első gömbtükrének csúcspontjával, hozzá tartozik még a tárgytartó, amely úgy helyezkedik el, hogy a tárgy legalább egy por tja és a gerjesztési csatorna második tükrének, illetve az emissziós csatorna első tükrének (amely- 25 nek a görbületi középpontja illeszkedik a gerjesztési csatorna második tükrének az emissziós csatorna második tükre görbületi középpontjával egybeeső csúcspontjához), első és hátsó szagittális fókuszportjai egybeesnek; ide tartozik még az emissziós 30 monokromátor, a regisztráló rendszerrel ellátott 181090
