181088. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású kisülési lámpa
3 181088 4 irányítva, hogy a hőmérséklet növekedésekor a gyújtó segédeszköz letekeredjen. A találmány szerinti lámpa egy még további kiviteli alakjánál, amelynek hosszúkás kisülési csöve van, a lámpa működésen kívüli állapotában a külső segédelektróda legfeljebb egy háromnegyed menetet alkot a kisülési cső körül, a bimetál szalag hosszúkás és hossztengelye lényegében merőleges a kisülési cső hossztengelyére, és a bimetál szalag úgy van irányítva, hogy a hőmérséklet növekedésekor a gyújtó segédeszköz letekeredjen. Ez utóbbi két kiviteli alaknak az az előnye, hogy a külső segédelektróda lámpa működésen kívüli állapotában a kisülési csőre fekszik fel teljes hossza mentén; még akkor is, ha a kisülési cső hossztengelye kismértékben görbült. A találmány szerinti lámpának lehet egy ködfénygyújtója, amely ködfénygyújtó a lámpa működése közben egy külön kapcsoló segítségével kikapcsolt állapotba kerül. A találmány szerinti lámpa egy előnyös kiviteli alakjában egy soros kapcsolás van, amelyben a bimetál szalag által működtetett elektromos érintkező és egy ködfénygyújtó van bekötve, és a ködfénygyújtó a lámpa működésen kívüli állapotában a két főelektródát a bimetálon keresztül elektromosan összeköti, és a lámpa működése közben az összekötés a bimetál szalag mozgása következtében megszakad. Ennek a lámpának az az előnye, hogy a bimetál szalag két műveletet is eHát. A találmány szerinti nagynyomású kisülési lámpa például egy nagynyomású higanygőz kisülési lámpa, de előnyösen egy nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpa, és a kisülési cső xenont tartalmaz, amelynek 300 K hőmérsékleten a parciális gáznyomása meghaladja a 15 000 Pa-t (120 torr). Ennek a lámpának az az előnye, hogy nagy a fényfluxusa, és jó gyújtási tulajdonságokkal rendelkezik, miközben a nátrium fogyasztó hatása következtében az élettartam nem csökken. Egy külső gyújtó segédeszköz lehet egy segédelektróda, de kialakítható fűtőelemként is. A találmány szerinti lámpát az alábbiakban a mellékelt rajzokon is bemutatott kiviteli példák kapcsán ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti lámpa oldalnézete, részben kitörve, működésen kívüli állapotban, amelynél a bimetál szalag a kisülési cső hossztengelyére merőleges síkban mozoghat, a 2. ábra az 1. ábra szerinti lámpát mutatja működés közben, és a 3. ábra a találmány szerinti lámpa egy további kiviteli alakját mutatja, amelynél a bimetál szalag mozgása úgy van irányítva, hogy az a kisülési cső hossztengelyével párhuzamos síkban mozog. Az 1. ábrán látható lámpának 1 kisülési csöve van, amelyet 2 bura vesz körül. A 2 burának 3 feje van, amelyen 4 és 5 csatlakozások vannak. A 4 csatlakozás egy merev 6 áramvezető egyik végéhez csatlakozik. A 6a áramvezető, amely az 1 kisülési cső egyik 8 főelektródájához van vezetve, a merev 6 áramvezető másik végéhez van kötve. Az 5 csatlakozás 9 áramvezetőhöz van kötve, amely az 1 kisülési cső másik belső 10 főelektródájához csatlakozik. Az 1 kisülési csövön kívül 11 segédelektróda van, amely elektromosan össze van kötve a 6a áramvezetővel, és egynegyed menetnyit tekeredik az 1 kisülési cső körül. A 14 bimetál szalag egyik 14a vége, amely a 11 segédelektródához van rögzítve, a merev 6 áramvezetőhöz csatlakozik 13 összekötő dúcon keresztül. A lámpa működésen kívüli állapotában a 14 bimetál szalag olyan helyzetben van, hogy all segédelektróda lényegében teljes hosszában felfekszik az 1 kisülési csőre. Egy rúd alakú 15 nyúlvány, amely előnyösen wolframból van, a 14 bimetál szalaghoz van rögzítve, és a lámpa működésen kívüli állapotában neki támaszkodik egy 18 vezetőnek a 16 érintkező részén. A 18 vezető, amelyet a 6 áramvezető 19 üveggyöngyön és 13 összekötő dúcon keresztül tart, 17 ködfénygyújtóhoz csatlakozik. A 17 ködfénygyújtó 20 vezetőn keresztül a 9 áramvezetőhöz csatlakozik. A 2. ábra az 1. ábrán bemutatott lámpát mutatja működés közbeni állapotában. A 14 bimetál szalag az 1 kisülési csőtől, annak hossztengelyére merőleges síkban, elhajolt állapotban van. A 11 segédelektróda is eltávolodik az 1 kisülési csőtől, miközben a 17 ködfénygyújtó szintén kikapcsol, mivel a 15 nyúlvány már nem támaszkodik a 18 vezetőnek. A 3. ábra a találmány szerinti lámpa egy módosított kiviteli alakját mutatja. A 11 segédelektróda egyik vége 6b kondenzátoron keresztül 6a áramvezetőhöz csatlakozik. A 11 segédelektróda egy negyed menetet alkot az 1 kisülési cső körül, és másik vége 24 bimetál szalag egyik 24a végéhez csatlakozik. A 24 bimetál szalag 20 vezetővel van összekötve, és rúd alakú 25 nyúlványa van, amely a lámpa működésen kívüli állapotában a 26 érintkező közelében 31 vezetőnek támaszkodik, amely a 9 áramvezetőhöz van kötve. A 28 vezetőt 29 üveggyöngyön és 31 vezetőn keresztül a 9 áramvezető tartja, és a 27 ködfénygyújtóhoz van csatlakoztatva. A 27 ködfénygyújtó 30 vezetőn keresztül a 6 áramvezetőhöz van kötve. Az ismertetett lámpa egy nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpa, amelynek teljesítménye hozzávetőlegesen 50 W, és amelynek kisülési csövében xenon is van, amelynek a nyomása 300 K hőmérsékleten 26xl03Pa (200 torr). A lámpa egy hozzávetőlegesen 0,7 H stabilizáló ballaszton keresztül 220 V, 50 Hz-es hálózati feszültségre kapcsolható. Az ismertetett lámpában a nátrium anyagfogyást nem okoz. Az ismertetett lámpa kisülési csövének hossza mintegy 45 mm. A főelektródák közötti távolság hozzávetőlegesen 27 mm, míg a segédelektróda a lámpa működésen kívüli állapotában hozzávetőlegesen 36 mm hosszan támaszkodik a kisülési csőnek. Az ismertetett lámpa működése az 1. és 2. ábra alapján a következő: Amikor a lámpát stabilizáló ballaszton keresztül az említett hálózati feszültségre kapcsoljuk, először a 17 ködfénygyújtóban jön létre ködfénykisülés. Ennek melege következtében a ködfénygyújtó két érintkezője egymás felé hajlik, és végül érintkezik. Ekkor az áram a 4 csatlakozástól a 6 áramvezetőn, a 13 összekötő dúcon, a 14 bimetál szalagon, a 15 nyúlványon, a 16 érintkezőn, a 18 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 63 65 2
