181072. lajstromszámú szabadalom • Lágy PVC alapú társított műanyagrendszer és eljárás ennek az előállítására
MAGYAR SZABADALMI 181072 NÉPKÖZTARSASÄG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: W Bejelentés napja: 1980. III. 20. (660/80) NSZO3: ,£J2JL27/18,------B 32 B 27/30 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Szsba^lmi Tár TALÁLMÁNYI w >' HIVATAL Megjelent: 1984. XI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: di. Banai Endre oki. vegyész, Baranyai István oki. vegyész, Bezur Lászlóné oki. Hungária Műanyagfeldolgozó vegyészmérnök, Komáromi Sándorné oki. vegyészmérnök, Budapest Vállalat, Budapest Lágy PVC alapú társított műanyag rendszer és eljárás ennek az előállítására 1 A találmány tárgya lágy PVC alapú társított műanyag rendszer, amelynek a felületén fényvisszaverő és UV sugárzást elnyelő réteg van, továbbá eljárás ennek az előállítására. Az időjárás meleg, UV sugárzás, csapadék (eső, 5 hó, jég), szél és fagy által fejti ki a hatását a szabadban lévő tárgyakra. Ismeretes, hogy ezek közül a meleg és az UV sugárzás a legveszélyesebb a műanyagokra, főleg ha 02 is van jelen, ami szabadtéri felhasználásnál teljesen természetes. Ezek a műanya- 10 gok öregedését, fizikai tönkremenetelét és kémiai lebomlását okozzák. (Kunststoff Lexikon. 1975.) Ugyanez vonatkozik a PVC-re is. (Krekeler: Polyvinylchlorid, I. Band. 1963.) Még rosszabb a helyzet szabadban a lágy PVC-vel. 15 A monomer vagy kis molekulájú lágyítók, amelyek molekulatömege 250—500 és amelyek több bázisú savak egyértékű alkoholokkal, vagy egybázisú savak több értékű alkoholokkal alkotott észterei, idővel elillannak a PVC-ből, miátal a PVC keményebb, 20 ridegebb lesz, repedezik és zsugorodik, vagyis nem tartja a méretét. A repedésekben a csapadék eróziós hatást kelt, ami végül is csapadékvíz szempontjából áthatolhatóvá teszi a lágy PVC-t, ami különösen csapadékvíz elleni szigeteléseknél használhatatlanná 25 teszi ezt az anyagot. Pedig a lágy PVC olcsó és könnyen alkalmazható lenne csapadékvíz elleni szigetelésekre. A lágyító illékonysága függ annak a tenziójától, a molekulatömegétől, a polaritásától és a viszkozitásá- 30 2 tói. A hőmérséklet növelésével nő a tenzió, csökken a viszkozitás és ezért növekszik az illékonyság. Különösen jelentős ez a közhasználatú, olcsó lágyítóknál, mint amilyen a dibutilftalát, a dioktilftalát, a didecilftalát, dioktilszebacát stb. (Krekeler: Polyvinilchlorid. 1963. I. 439—466.) Az említett fizikai feltételek mellett kémiai körülmények is befolyásolják a. lágyítók íllékonyságát. Az említett lágyítók ugyanis hő és UV sugárzás hatására különösen 02 jelenlétében elbomlanak. A bomlástermékek még kisebb molekulatömegűek, mint az eredeti lágyító, ezért ezeknek a párolgása még gyorsabb, mint a lágyítóé. A jelenség a lágy PVC napfénynek kitett felületén intenzíven játszódik le. A felületről elpárolgott lágyító a lágy PVC belsejéből gyorsan pótlódik és így az egész folyamat felgyorsul. Bonyolítja a helyzetet még az is, hogy a lágyító bomlása kihat a PVC bomlására is, azt sietteti és gyorsítja az egész rendszer tönkremenetelét. (Angewandte Makromolekulare Chemie. 1968. Band 3. 38—68. Magyar Kémikusok Lapja. 1968 . 8. 433 -439.) A PVC és a lágyitó kémiai bomlásának a csökkentésére hő és fénystabilizátorok, valamint antioxidánsok alkalmasak. Szokásos korom adagolása is, amelynek a bekeverése a lágy PVC-be nehézkes, bonyolult technológia és a termék megkívánt színe is korlátokat támaszthat a korom megfelelő koncentrációban való alkalmazása ellen. Mindezek a lágy PVC 181072
