181059. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pamut szövet mintásan kreppelésére
MAGYAR SZABADALMI 181059 NÉPKÖZTARSASÁG LEÍRÁS • Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1980. II. 22. (414/80) NSZO3 : tflWBf D 06 C 21/00, D 06 C 29/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1984. X. 31. í Szabadalmi Tár. ' . ) ^nJ^LAJDON ^ Perlaky Gyula üzemmérnök 40%, Tóth István művezető 30%, Nehéz Andor művezető 30%, Budapest Eljárás mintásán kreppelt pamut szövet előállítására 1 A találmány pamut szövet mintásán kreppelésére vonatkozik vegyi és mechanikai eljárás kombinációjával. A mechanikai eljárás esetén a különböző erősségű krepphatást 800-1200 sodrat/fm jellemzőjű fonalak alkalmazásával érik el. Az ilyen fonalakból készült szövet alapanyaga lehet pamut, regenerált cellulóz, pamut- poliészter, regenerált cellulóz. A szövetet alkotó fonalak finomsága lánc-, illetőleg vetülékirányban Nm 27-50/17-34. A kikészítés során a célszerűen megválasztott pl. 1200 sodrat/fm sodratszámú fonalak melegvizes kezelése hatására - az írezőanyag fellazulása miatt - kicsavarodnak, ezáltal ráncolják a szövetfelületet, krepphatás alakul ki. Ilyen mechanikai eljárást ismertet az 557 627 sz. angol szabadalmi leírás, amelynek értelmében a túlsodrott szerves cellulóz, pl. cellulóz acetát fonalakból szőtt szövetet olyan gőzben, vagy melegvizes fürdőben kezelik, amelyben oldhatóságot késleltető és a cellulóz származékot duzzasztó anyag is van. Az 503 912 sz. angol szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amelyben kevésbé sodrott láncfonalakból és erősebben sodrott vetülékfonalakból szőtt szövetet melegvizes fürdőben pl. egy órán át főznek. A lánc- és vetülékfonalak közül az egyik célszerűen cellulóz acetát, míg a másik valamely más anyagú, pL pamut, gyapjú, selyem is lehet. Az eljárás eredményeképpen az egyenletesen kreppelt szövet szélességében összehúzódik. 2 Csíkos krepphatás érhető el, ha a vetülékfonalak csoportosan váltakozva állnak túlsodrott fonalakból. A mechanikai eljárással elért krepphatás viszonylag gyenge, de a mosások következtében nem csökken, 5 hanem általában erősödik. Mechanikai eljárással mintásán kreppelt pamutalapanyagú szövetet két mintásán kiképzett pozitív és negatív henger között préseléssel lehet kialakítani. A hengerek egyikét ilyenkor fűtik. Ez az eljárás 10 minden mintázathoz külön hengerpár elkészítését igényli, ami ezt az eljárást igen megdrágítja. A vegyi eljárások között a legegyszerűbbet a 651 729. sz. német leírás ismerteti. A normál sodratú pamutszövetet hő- és lúgkezelik, majd előnyö- 15 sen gőzállapotú szerves vagy szervetlen savkloriddal kezelik. Az eredmény tulajdonképpen nem is kreppelt (borzos), mint inkább lágy tapintású, sűrű benyomású szövet. Csíkos kreppelést lehet elérni a 344 155 sz. angol 20 leírásban ismertetett módszerrel. Evégből a szövetet vegyesen cellulóz-származékú és más anyagú, pl. pamut, regenerált cellulóz, selyem fonalból szövik és olyan reagenssel kezelik, amely a cellulóz-származékot nem zsugorítja, csak a másik fonalat. 25 Hasonlóképpen másképpen viselkedik vegyes alapanyagú szövet esetén pl. nátronlúg hatására a pamutfonál, amely zsugorodik és a poliészter fonál, amely nem zsugorodik s így keletkezik a ráncosodás. Vegyi eljárással a pamutszövetet mintás lúgnyo- 30 másnak is alá szokták vetni, amelynek során a meg181059
