181056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízzáró és kőzetszilárdító hidrogélt szolgáltató, gázzal kezelt, akrilbázisú vizes rendszerek injektálására

3 1810.56 4 folyékony gélképző rendszer ellenőrizhetetlen se­bességgel, de minden esetben a szükségesnél lénye­gesen lassabban képez szilárd gélt. Tekintettel arra, hogy a bányászatban sok esetben (például a vízbetö­rés megakadályozása vagy a beáramló víz kizárása céljából) alapvetően fontos, hogy a szilárd gél gyor­san és pontosan ismert idő alatt kialakuljon, a ha­gyományos injektálási technológia módosítására van szükség. Az injektálás utáni gyors (esetenként azonnali) gélképződés csak akkor biztosítható, ha gondos­kodunk arról, hogy a kőzetrétegbe injektált rendszer csupán annyi oldott molekuláris oxigént tartal­mazzon, ami a rendszer tárolásakor vagy a megfelelő távolság megtételéig (illetve a vízadó réteg eléréséig) még éppen elegendő a gélesedés megakadályozására; azaz fölösleges oxigén ne legyen jelen a rendszerben. A találmány ennek a műszaki feladatnak a techno­lógiai megoldására vonatkozik. Azt tapasztaltuk, hogy a vizes gélképző rendszer oxigén-koncentrációját a rendszer stabilitása és a gélképzés sebessége szempontjából egyaránt opti­mális értékre állíthatjuk be akkor, ha az oxigénnel végzett telítést térben és/vagy időben elválasztjuk az injektálási művelettől. A találmány értelmében a következőképpen já­runk el: a) Amennyiben kb. 20 percnél nagyobb gélese­­dési idejű vizes gélképző rendszert kívánunk injek­tálni, az injektálásra kerülő folyadékot tartalmazó tartály elé gázkezelő tartályt iktatunk, és a vizes gélképző rendszert kizárólag a gázkezelő tartályban kezeljük oxigénnel vagy oxigéntartalmú gázzal (célszerűen levegővel). Ha az injektálást bányában végezzük, folyadéktartályokként célszerűen csilléket használunk fel. A vizes gélképző rendszert tiszta, alul zárt (folyadéktömör) csillékbe töltjük, és a táro­lás során valamennyi csillébe oxigéngázt vagy oxi­géntartalmú gázelegyet (célszerűen levegőt) buboré­­koltatunk. A vizes gélképző rendszer felhasználá­sakor az első csilléből kiemeljük a buborékoltató csövet, majd rövid (0,5—2 perces) várakozási idő után (amikor a nagyméretű gázbuborékok már elhagyták a rendszert) behelyezzük az injektor szívórészét, és megindítjuk a folyadék injektálását. Ezzel a művelettel a gázkezelést térben és időben egyaránt elválasztottuk az injektálástól. Megje­gyezzük, hogy ha a vizes gélképző rendszer viszko­zitásnövelő segédanyagot tartalmaz, a közölt 0,5-2 percnél hosszabb várakozási időre van szükség az in­jektálás megkezdése előtt. A csillében lévő gélképző oldat a várakozási idő elteltével még elegendő oldott oxigént tartalmaz ahhoz, hogy az injektálás folya­mán ne dermedjen be, ugyanakkor azonban a kőzet­rétegbe injektált rendszer oxigén-telítettsége rövid idő alatt megszűnik, azaz a kőzetrétegben gyorsan kialakul a vízzáró hidrogél. Közvetlenül az első csille kiürülése előtt a második csilléből emeljük ki a bu­borékoltató csövet, és rövid (0,5-2 perces) várako­zási idő után megkezdjük a második csille tartal­mának injektálását. Az injektálandó folyadékot rendszerint folyamatosan áramoltatjuk. Ezt a műve­letsort a kívánt oldat- vagy zagymennyiség be­­injektálásáig folytatjuk. b) Egy másik eljárásmód szerint - amely spe­ciálisan oldatok injektálására alkalmas — a vizes gélképző oldatot ugyanabban a tartályban telítjük oxigénnel vagy oxigéntartalmú gázzal, mint ahonnan "äz ojdatot az injektorba szivattyúzzuk, a szivattyú szívócsonkját azonban kb. 10—100 /im pórusméretű diafragmával elválasztjuk az oldat többi részétől. Ebben az esetben tehát az injektálást és a gázkeze­lést térben választjuk el egymástól. A diafragmán csak a pórusméret által meghatározott méretű gázbuborékok juthatnak keresztül. Minthogy ezek a gázbuborékok rendkívül aprók, az injektorba kerülő oldatban a nagy nyomás hatására feloldódó többlet­­-oxigénmennyiség elhanyagolhatóan csekély lesz. azaz a gélesedési idő gyakorlatilag nem hosszabbodik meg. Ez az eljárásmód bármilyen gélesedési idejű vi­zes gélképző oldat esetén alkalmazható. Ezt az eljá­rásmódot előnyösen viszonylag kis (20 percnél rö­­videbb) gélesedési idejű oldatok injektálásakor al­kalmazzuk; a hosszabb gélesedési idejű oldatok in­jektálása ugyanis az előzőekben ismertetett, kevésbé eszközigényes módszerrel is megfelelő eredménnyel megoldható. Bányában végzett műveletek esetén fo­lyadéktartályként ebben az esetben is használhatunk csilléket. A csillékbe töltött oldatot célszerűen in­tenzíven keverjük, vagy megfelelő fúvóka segítségé­vel érjük el, hogy a bevezetett gáz finom buborékok formájában diszpergálódjék a folyadékban, és a nagyméretű gázbuborékok könnyen eltávozhassanak. Diafragma helyett térelválasztó lapot is alkalmaz­hatunk, amely a tartály aljától számított 5-30 cm-ig nyúlik a tartályba. Ekkor a szivattyú szívócsonk­jához csak az 5—30 cm magas alsó folyadékréteg jut­hat el, amely — a fajsúlykülönbség miatt - nagy­méretű gázbuborékokat nem tartalmaz. Ebben az esetben az injektálást zagyokon is elvégezhetjük. c) Az oxigénes kezelést és az injektálást időben is elválaszthatjuk egymástól. Ekkor úgy járunk el, hogy a gázkezelést ugyanabban a tartályban vé­gezzük, mint ahonnan a rendszert az injektorba szi­vattyúzzuk, a két műveletet azonban váltakozva hajijuk végre. A vizes gélképző oldatba vagy zagyba 1-2 percig oxigéngázt vagy oxigéntartalmú gázele­gyet vezetünk, a gázbevezetést leállítjuk, 0,5—2 perc elteltével megindítjuk a szivattyúzást, és a szivattyú­zást legföljebb a vizes gélképző rendszer gélesedési idejének feléig folytatjuk. Ekkor a szivattyúzást le­állítjuk, a vizes gélképző oldatba vagy zagyba ismét 1—3 percig oxigéngázt vagy oxigéntartalmú gázele­gyet vezetünk, majd a gázbevezetést leállítjuk. 0,5-2 perc elteltével ismét megindítjuk a szivattyú­zást, amit szintén a rendszer gélesedési idejének leg­följebb feléig folytatunk. Ezzel a művelettel biztosít­hatjuk, hogy a tartályban (bányában végzett művele­tek esetén előnyösen csillében) lévő vizes gélképző rendszer a tárolás során nem dermed be, ugyanakkor azonban az injektorba továbbított oldat vagy zagy nem tartalmaz fölösleges oxigént. Ez az eljárás kb. 5 percnél, célszerűen kb. 10 percnél hosszabb gélese­dési idejű vizes gélképző rendszerrel valósítható meg. Az eljárás külön előnye, hogy megfelelő időprogram beállításával igen könnyen automatizálható. Miként az előzőekből is kitűnik, a találmány sze­rinti a) és c) eljárásváltozatot, sőt térelválasztó elem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents