181053. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás az 5-hidroxi-ciklopent -2-én-il-ecetsav laktonja és sói előállítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181053 # Bejelentés napja: 1980. II. 08. (285/80) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : C 07 D 307/93 C 07 C 51/09 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1982. VIII. 30. HIVATAL Megjelent: 1984. X. 31. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Székely István vegyészmérnök 30%, Dunakeszi, Nagy Lajos vegyészmérnök CHÍNOIN Gyógyszer és Vegyészeti 20%, Szentendre, dr. Szabó Gábor vegyészmérnök 15%, dr. Kovács Gábor Termékek Gyára Rt., Budapest vegyészmérnök 15%, Botár Sándor vegyészmérnök 10%, Budapest, Kékesi Krisztina vegyészmérnök 10%, Debrecen Új eljárás az 5-hidroxi-ciklopent-2-én-il-ecetsav laktonja és sói előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az 5-hidroxi-ciklopent-2-én-il-ecetsav laktonjának és sóinak előállítására a III általános képletű 7,7-dihalogén-biciklo[3.2.0] hept-2-én-6-on származékok [előállításuk megtalálható a J. Org. Chem., 37, 2363. (1972) helyen] 5 dehalogénezése, majd a kapott II képletű biciklo[3.2.0] hept-2-én-6-on oxidálása útján. A III általános képletben Hal halogénatomot, előnyösen klór- vagy brómatomot jelent. Az 5-hidroxi-ciklopent-2-én-il-ecetsav-lakton fon- 10 tos intermedier a prosztaglandinok szintéziséhez (lásd a T/15968 számon közzétett magyar szabadalmi bejelentést). A vegyület előállítására több eljárás is ismeretes, de egyik sem alkalmas az ipari méretekben történő gyártásra. 15 A dehalogénezésre legelterjedtebben használt a cink/jégecet reagens. [J. Org. Chem. 37, 2363. (1972)]. A reakció laboratóriumi körülmények között 80-95%-os termeléssel kivitelezhető. Ipari megváló- 20 sítás szempontjából a teljes dehalogénezés kivitelezése során mégis több technológiailag áthidalhatatlan nehézség merül fel. A nagy mennyiségű (hatszoros felesleg) cink nagy ecetsavtérfogatok esetén is csak nehezen keverhető szuszpenziót ad. 25 A reakció a szilárd cinkpor felületi viszonyaitól függően más-más reakciósebességgel megy végbe. Leggyakrabban a cink passziválódása következik be az első klóratom redukálása után, és a reakció a monoklór-keton fázisnál nem megy tovább. 30 2 Előfordul viszont, hogy a reakcióelegy összemérése után a reakció megszalad, ami erős habzással jár együtt. Ilyen körülmények között a reakcióelegy nagy része kihabzik a készülékből. A cink/jégecet reagenssel történő dehalogénezés ezenfelül a hidrogénfejlődés miatt biztonságtechnikai szempontból veszélyes is. További környezetvédelmi problémákat okoz a redukció után a reakcióelegyből kiszűrt nagy mennyiségű cink kezelése. A szakirodalomban az a-halogén-karbonil-vegyületek dehalogénezésére többféle más eljárás is ismert. Azonban vagy a nehezen hozzáférhető reagensek, vagy az iparban megvalósíthatatlan reakciókörülmények, vagy az elégtelen redukálási készség miatt a III általános képletű 7,7-dihalogén-származékok teljes dehalogénezésére gazdaságos és biztonságos módszer nem ismeretes. Például a dehalogénezésre általánosan használt tributilónhidrid alkalmas lenne, de nehezen előállítható, körülményesen kezelhető reagens, és ezen felül toxikus [JACS., 88, 571. (1966) és az ottani referenciák]. A kétvegyértékű krómot tartalmazó króm-sókkal [például CrS04; JACS., 85, 2758. (1963)] szintén megvalósítható a részleges dehalogénezés, de a reagens oxigén érzékenysége miatt az eljárás iparilag szintén nem alkalmazható. Ugyancsak alkalmazhatatlan volt a kálium-jodid/sósav reagens [JACS., 73, 1786. (1951)], valamint a nátrium-etántiolát/etanol dehalogénezőszer 181053
