181052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dehidropeptidek előállítására

5 181052 6 készítménnyé alakíthatjuk. Alkalmas készítmény­­-típusok például a kenőcs, paszta, krém, oldható por, púder, emulzió, szuszpenzió vagy injekció-oldat. Injekció-oldatot például úgy készíthetünk, hogy a hatóanyagot — adott esetben az oldódást elősegítő anyagok segítségével — híg, gyógyászatilag alkalmas bázisokban oldjuk, majd gyógyászatilag alkalmas sa­vakkal az oldat pH értékét az injekciózáshoz szükséges 6,8—8, előnyösen 7—7,4 értékre beállítjuk. Gyógyászatilag alkalmas bázisok például az aláb­biak: szervetlen hidroxidok, karbonátok, hidrogén-karbo­nátok, főleg a vonatkozó nátrium- és káliumvegyüle­­tek. Gyógyászatilag alkalmas savként például szerves savakat, így citromsavat, oxálsavat, tej savat, benzoe­­savat, szalicilsavat vagy ecetsavat alkalmazhatunk, de használhatunk szervetlen savakat, így híg sósavat vagy kénsavat is. A készítmények az (I) általános képletű ható­anyagon kívül még alkalmas segédanyagokat is tar­talmazhatnak. Ilyenek például a közömbös, nem­­-toxikus és gyógyászatilag alkalmazható szilárd, félszilárd és folyékony hordozóanyagok, emulgeáló és diszpergáló-szerek. A készítmények a hatóanyagot 1-90 súly%, előnyösen 5—50 súly% koncentráció­ban tartalmazzák. A találmány értelmében gyógyászati készítménye­ket állítunk elő, amelyek nem-toxikus, közömbös, gyógyászatilag alkalmazható hordozóanyagokon kívül egy vagy több (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak. A készítményeket adagolási egységek alakjában is kiszerelhetjük. Az adagolási egység, például végbél­kúp vagy ampulla az egyszeri dózis tört részét vagy sokszorosát tartalmazza. Az adagolási egység például az egyszeri dózis felét, harmadát, negyedét, vagy 1, 2, 4, illetve 4 egyszeri dózist tartalmazhat. Az egyszeri dózis előnyösen az egy adagolás kereté­ben adott hatóanyag-mennyiségnek felel meg, ami általában a napi dózis vagy annak fele, harmada vagy negyede. A nem-toxikus, közömbös, gyógyászatilag alkal­mas hordozóanyagokon itt minennemű szilárd, félszilárd vagy folyékony hígítószereket, töltőanya­gokat és kiszerelési segédanyagokat értünk. Előnyös gyógyászati készítmények az alábbiak: végbélkúp, injekció-oldat, szuszpenzió, emulzió, ke­nőcs, gél, krém, púder és aeroszol-készítmények. A végbélkúpok a hatóanyag(ok)on kívül a szoká­sos, vízben oldható és vízben oldhatatlan hordozó­­anyagokat, így például polietilén-glikolokat, zsírokat, így kakaóvajat, továbbá hosszabb szénláncú észterek, így 14 szénatomos alkoholok 16 szénatomos zsírsav­val alkotott észtereit vagy a felsorolt anyagok keve­rékeit tartalmazhatják. A kenőcsök, paszták, krémek és gélek a ható­­anyag(ok)on kívül még a szokásos hordozóanyago­kat tartalmazzák: állati vagy növényi eredetű zsírok, viaszok, paraffin, keményítő, tragant, cellulóz-származékok, polietilén­­-glikolok, szilikonok, bentonit, kovasav, talkum és cinkoxid, illetve a felsorolt anyagok keverékeit. A púder és aeroszol alakú készítmények a ható­­anyag(ok)on kívül még a szokásos hordozóanyago­kat, például tejcukrot, talkumot, kovasavat, alumíni­­umhidroxidot, kalciumszilikátot, poliamid-port vagy a felsorolt anyagok keverékeit tartalmazhatják. Az aeroszol-készítmények ezen túlmenően a szokásos hajtógázok, például klór-fluor-szénhidrogéneket tar­talmaznak. Az oldatok és emulziók a hatóanyag(ok)on kívül még a szokásos hordozó- és vivőanyagokat tartal­mazhatják, például az alábbiakat: az oldódást előse­gítő anyagok, oldószerek, emulgeátorok; így víz, etilalkohol, izopropilalkohol, etilkarbonát, etilacetát, benzilalkohol, benzilbenzoát, propilénglikol, 1,3-bu­­tilénglikol, dimetilformamid, olaj, főleg gyapotmag­­-olaj, földimogyoró-olaj, kukoricacsíra-olaj, olívaolaj, ricinusolaj, továbbá glicerin, glicerinformál, tetrahid­­rofurfurilalkohol, polietilén-glikolok, a szorbitán zsírsav-észterei vagy a felsorolt anyagok keverékei. A parenterális alkalmazás céljából előállított olda­tokat, emulziókat sterilezhetjük, ozmotikus nyomá­sukat a vérével azonos értékre állíthatjuk be. A szuszpenziók a hatóanyag(ok)on kívül még a szokásos hordozóanyagokat, így folyékony hígítósze­reket tartalmazhatnak. Ilyenek például: víz, etilalko­hol, propilénglikol, szuszpendáló-szerek, így etoxile­­zett izosztearil-alkoholok, polioxietilén-szorbit- és -szorbitán-észter, mikrokristályos cellulóz, alumí­­nium-metahidroxid, bentonit, agar-agar, tragant és a felsorolt anyagok elegyei. A gyógyászati készítmények az (I) általános képletű hatóanyagokon kívül még egyéb, gyógyásza­tilag hatásos anyagokat tartalmazhatnak. A gyógyászati készítményeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például a hatóanyagok) és a hordozóanyag(ok) összekeverése útján. Az (I) általános képletű vegyületek a normál bio­lógiai folyamatokat gátló szövetek kezelésére alkal­mazhatók. Ilyen szövetek például az alábbiak: Jó- és rosszindulatú, kemény vagy hólyagszerű tu­morok, szemölcsszerűén burjánzó daganat, adenoma (mirigyhámból kiinduló hámdaganat) hólyagos ade­noma, mirigyhámrák, beleértve a szövet közötti gyulladás eredetűeket is; bjjzaísejtrák, sarkoma (a támasztószövet rosszindulata daganata), így fibro­­-sarcoma, lipo-sarcoma, chondro-sarcoma, nyirok-sar­­coma, kötőszövet-sareoma, Hodgkin-féle betegség; embrionális tumorok, neuro-blastoma, nephro-blas­­toma, teratona, adamantinoma és retro-blastoma, haemengioma (a vérerek jóindulatú daganata), ge­rinchúrdaganat, odontoma, craniopharyngeoma; ha­martoma (hibás összetételű szövet képződése), így a nyirokszövet daganata, csontkinövés, neurofibroma­tosis; melanoma (melanin-tartalmú festékes daganat); májrák, mellrák, méhnyakrák, chorioepithelioma, mellékveserák, simaizomdaganat, androblastoma, pe­­tesejtrák; seroli-, gránuloma- és theca-sejttumor; ger­­minoma és seminoma, hüvelyrák, petefészekrák; húgyhólyag- és prosztatarák; schistosomiasis okozta tumorok; csillagsejtes agydaganat, ependyma-sejtek burjánzása; glio-blastoma, velőblastoma, oligoden­­droglia-sejtekből álló agydaganát; szivacsos blastoma; a pókhálóhártya fedősejtjeinek daganata valamint a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents