181006. lajstromszámú szabadalom • Falelem, főleg lakóházak építéséhez és eljárás annak előállítására
5 181006 6 szerelési időt tekintve, az eddig ismert falelemek gyártásához viszonyítva. A találmány szerinti megoldás alkalmazásával körülbelül 15% mennyiségű cement takarítható meg a klasszikus, cementtel simított fal esetében szükséges mennyiséghez képest. A találmány további jellemzőit és előnyeit a következőkben ismertetjük a csatolt rajzok kapcsán. Az ismertetett példaképpeni kiviteli változat nem korlátozó jellegű, számos egyéb változtatás is lehetséges anélkül, hogy túllépnénk a találmány igényelt oltalmi körét. A csatolt rajzokon az I. ábra egy fémből készült kapcsolóelem oldalnézete, mely alkalmazható a találmányunk szerinti falelem előállításához kapcsolóelemként a betonelem és a hő- és/vagy hangszigetelő elem összekapcsolására, a 2. ábra vízszintes metszetben egyes részek eltávolításával szemlélteti a falelem egyik peremtartományában az elemek közötti összekapcsolást, a találmány egyik előnyös kiviteli alakja esetén, amikor a fémből készült kapcsolóelem még nincs rásodorva a rögzítő koracélra, a 3. ábra a 2. ábrához hasonló nézet, mely a fémből készült kapcsolóelem hurokrészét szemlélteti, amikor is az a hő- és/vagy hangszigetelő elem hornyába helyezett köracél köré van csavarva, és ily módon rögzítve, a 4. ábra olyan távlati nézet, mely a hő- és/vagy hangszigetelő elemet szemlélteti a kapcsolóelemek kiálló hurokrészeivel, mielőtt azok rögzítő elcsavarása megtörtént volna, az 5. ábra szintén távlati rajz, amely két hosszanti rudas létraszerű merevítő betétet ábrázol, amelyet a 2—4. ábrákon szemléltetett falelembe lehet beilleszteni, a 6. ábra részleges metszet, amely közbenső teres, üreges falelem esetében a betonelem, távtartó közbetétek és a hő- és/vagy hangszigetelő elem kapcsolatát érzékelteti, a 7. ábra egy másik példaképpeni falelem-kivitel peremtartományának metszete háromszögkeresztmetszetű távtartó merevítőbetét alkalmazása esetén, míg a 8. ábra a 7. ábra szerinti kiviteli alak az utóbbi metszősíkjára merőleges sík mentén vett metszeti képe, a 9. ábra üreges, közbenső teres találmány szerinti falelem előregyártásának közbenső fázisát bemutató vonalas vázlat, a 10. ábra tetőelemként alkalmazható, ferde hajlásszögű, változó közbenső térmagasságú példaképpeni találmány szerinti falelem vázlata, míg a II. és 12. ábra üreges közbenső tér nélküli találmány szerinti falelem helyszíni, zsaluzásos előállítását különböző készültségi fázisok bemutatásával részleges metszetben feltüntető vázlat. A találmány szerinti falelem rajzon is feltüntetett példaképpeni kiviteli alakjai főleg lakóházak építéséhez, de háromdimenziós modulként való alkalmazásra is használhatók. A falelem rendre acélerősítésű 1 betonelemet és hő- és/vagy hangszigetelő, különösen polisztirol 2 elemet tartalmaz, amelyek egymással 4 kapcsolóelemekkel vannak összekötve. Közöttük létesíthető egy előre meghatározott térközű és geometriájú zárt közbenső 3 tér, amely előnyösen a helyszínen szivacsos szerkezetű anyaggal vagy könnyűbetonnal is kitölthető. A találmány szerint az 1 betonelem és a 2 elemek összekapcsolására szolgáló eszközök fémből készült 4 kapcsolóelemek, melyek 5 hurokrésszel vannak kiképezve (1. ábra). Ennek szárai csavartak és a közbenső 6 szakaszt alkotják, majd a 4 kapcsolóelem két szabad 7 szárban folytatódik, A 4 kapcsolóelemek oly módon vannak elhelyezve, hogy az 5 hurokrész keresztülhatol a 2 elemen, mely — mint már említettük - példaképpen polisztirolból készülhet, a 4 kapcsolóelemek szabad 7 szárai pedig a közbenső 3 térben adott esetben elhelyezett 8 közbetéteken hatolnak keresztül (lásd 6. ábrát), és végül az 1 betonelemben vannak kihorgonyozva. A 8 közbetétek, melyek előnyösen az elemek között egymástól meghatározott távolságban vannak elhelyezve, betonból vagy példaképpen polisztirolból készülnek. Abban az esetben, ha a 8 közbetétek betonból vannak, úgy a 8 közbetétet a hozzá tartozó 4 kapcsolóelemmel együtt öntjük, viszont, ha a 8 közbetétek polisztirolból állnak, úgy a megfelelő 4 közbetétbe belefűzzük a kapcsolóelem 7 szárait. Az 1 betonelem és a 2 elem peremtartományaiban azok összekapcsolása 9 merevítőbetétek segítségével történhet (lásd 5. ábrát), és az elemek célszerűen mindegyik pereménél egy-egy ilyen 9 merevítőbetét van elhelyezve. A 9 merevítőbetétnek két, 9a és 9b rúdja van, melyeket egymással a 9c távtartók kötnek össze oly módon, hogy egy létraszerű elem keletkezik, mely önmagában ismert. A 9 merevítőbetét egyik rúdja, példaképpen a 9a rúd, amint azt a 2. és 3. ábra szemlélteti, be van ágyazva az 1 betonelembe, míg a másik 9b rúd a közbenső 3 térben helyezkedik el. A 4 kapcsolóelemek 7 szárai körüfogják a két 9a és 9b rudakat, és vissza vannak hajtva a 9a rúd körül. A hő- és/vagy hangszigetelő 2 elemen több párhuzamos 11 horony van kiképezve egymás mellett, a 2 elem burkoló felületén, és ezekbe a 11 hornyokba omega-profilú 12 idomok vannak beágyazva. Egymástól meghatározott távolságban a 12 idomokban 13 rések vannak kialakítva (lásd 4. ábrát), a 4 kapcsolóelemeken levő 5 hurokrész rendre áthatol ezeken a 13 réseken és vissza van hajtva a 12 idomok belsejében, miután azt a 11 horonyba illetve 12 idomba behelyezett 14 koracélok köré csavarva megfeszítettük és így rögzítettük. A fentiekben leírt falelemek találmány szerinti előállítási eljárása a következő. Amennyiben üreges belső 3 teres falelemet gyártunk, úgy először a 8 közbetéteket erősítjük össze a megfelelő 4 kapcsolóelemekkel. Ha a 8 közbetétek betonból készülnek, a már említett módon a közbetéteket a kapcsolóelemek köré öntjük; ha pedig a közbetétek polisztirolból állnak, úgy a kapcsolóelem szabad 7 szárait keresztülvezetjük a 8 közbetéten. Ezt követően a szabad 7 szárak 7a végeit meghajlítjuk (6. ábra), miután azok keresztülhaladtak a 8 közbetéteken és ezek a végek majd később beágyazódnak az 1 külső elem betonanyagába. Az ily módon 8 közbetétekkel ellátott 4 kapcsolóelemeket sorokat képezve helyzet-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3 V
