180985. lajstromszámú szabadalom • Furán-karbonsav-anilid-származékokat tartalmazó fungicid szerek
3 180985 4 nulátumck, oldatok, emulziók vagy szuszpenziók, amelyek hatóanyagként egy vagy legalább két I általános képletű vegyület, folyékony és/vagy szilárd hordozóanyagot, illetve hígítószert tartalmaznak. Az új, fungicid szerek adott esetben egyéb, a kívánt célnak megfelelő anyagokat — így egyéb fungicideket, nematocidokat, herbicideket vagy más növényvédőszert — is tartalmazhatnak. A találmány szerinti szerek hatásának és hatássebességének növelésére például hatásfokozó adalékok, így szerves oldószerek, nedvesítőszerek és olajok is adagolhatok ezekhez. Ilyen adalékok alkalmazása lehetővé teszi a tulajdonképpeni hatóanyag felhasználandó mennyiségnek a csökkentését. Az említetteken túlmenően a találmány szerinti szerek adott esetben egyéb felületaktív adalékokat, pl. tapadástnövelő-, emulgeáló- és/vagy diszpergáló segédanyagokat is tartalmazhatnak. Alkalmas folyékony hordozóanyag például a víz, az ásványolajok és egyéb szerves oldószerek, 'gy például a xilolok, klórbenzol, ciklohexanol, ciklohexanon, dioxán, acetonitril, etilacetát, dimetilformamid, izoforon és dimetilszulfoxid. Szilárd hordozóanyagként alkalmazhatunk például mészkövet, kaolint, krétát, talkumot, diatomaföldet és egyéb agyagféleségeket, valamint természetes és szintetikus kovasavat. Felületaktív anyagként példaképpen megnevezzük a ligninszulfonsav soit, az alkilezett benzolszulfonsavak sóit, a szulfonált savamidokat és azok sóit, a polietoxilezett aminokat és alkoholokat. Ha a készítményeket vetőmagcsávázásra használjuk, színező anyagokat is adhatunk hozzájuk, hogy a csávázott vetőmagnak jól látható színt adjunk. A különböző készítményekben a hatóanyag(ok) részarányát széles határokon belül változtathatjuk, ahol az alkalmazott hatóanyag pontos koncentrációja főként attól függ, hogy a készítményt egyebek között milyen mennyiségben kell alkalmaznunk talaj-, illetve vetőmagkezelésre vagy talaj feletti növényrészek kezelésére. A készítmények például körülbelül 1-80 súly%, előnyösen 20-50 súly% hatóanyagot és körülbelül 99-20 súly% folyékony vagy szilárd hordozóanyagot, valamint adott esetben legfeljebb 20 súly% felületaktív anyagot tartalmaznak. Az I általános képletű vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy valamely II általános képletű vegyületet - ahol Rí, R2 és n a fenti jelentésű - valamely savakceptor és adott esetben valamely oldószer jelenlétében ül képletű furánkarbonsavkloriddal reagáltatunk előnyösen ekvimoláris súlyarányokban, és a terméket önmagában ismert módon elkülönítjük. Savakceptorként például szerves bázisokat, így piridint, trietilamint vagy N ,N-dimetilanilint vagy pedig szervetlen bázisokat, így alkáli- és alkáliföldfémek hidroxidjait, oxidjait és karbonátjait, például nátrium-, kálium- vagy kaiciumhidroxidot, -oxidot és karbonátot használhatunk. Oldószerként adott esetben például étereket, tetrahidrofuránt, benzolt, etilacetátot és egyebeket használhatunk. Folyékony savakceptorokat, így például piridint egyidejűleg oldószerként is alkalmazhatunk. A reakciót célszerűen -10 °C és 120°C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg. Az eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa Furán-2-karbonsav-[N-(2-ox operhidro-3-furil)-2,6-dimetilanilid] 300 g (1,46 mól) 3-(2,6-dimetilanilino)-perhidrofurán-2-on 600 ml száraz piridinnel készített oldatához szobahőmérsékleten keverés közben hozzácsöpögtetünk 206,2 g (1,58 mól) furán-2-karbonsavkloridot. Az adagolás befejeződése után a piridinkomplex hőmérsékletemelkedés közben kiválik. A reakcióelegyet további 3 órán át 50 °C hőmérsékleten melegítjük, majd vákuumban térfogatának felére bepároljuk. Ezután keverés közben 2,5 liter jéghideg 5%-os sósav-oldatba öntjük, és 30 perc múlva leszűrjük. Vízzel jól kimossuk, és vákuumban 70 °C hőmérsékleten szárítjuk. Hozam: 387 g (89%), olvadáspont: 135—138 °C. 2. példa Furán-2-karbonsav-[2-klór-N-(2-oxoperhidro-3-furil)-anilid] 21,16 g (0,1 mól)3-(2-klóranilino)-perhidrofurán-2-ont szobahőmérsékleten összekeverünk 13,05 g (0,1 mól) furán-2-karbonsavkloriddal. A reakcióelegyeí lassan 120 °C hőmérsékletre melegítjük, és 1,5 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk, amíg a sósavfíjlődés be nem fejeződik. Lehűlés után a ’•eakció.e.egv. ez 100 ml etilacetátot adunk, és telített nátriumhidrogénkarbonát-oldattal semlegesre mossuk. Az etilacetátos fázist magnéziumszulfáttal megszárítjuk, leszűrjük és vákuumban bepároljuk. A visszamaradó olajszem anyagot kis mennyiségű éterrel kristályosítjuk, majd leszűrjük és a kristályokat diizopropüéterrel mossuk. Hozam: 21,4 g (70%), olvadáspont: 98—100 °C. 3. példa Furán-2-karbonsav-[N-(2-oxoperhidro-3-furil)-anilid] 14,16 g (0,08 mól) 3-anilinoperhidrofurán-2-on 150 ml etilacetáttal készített oldatát keverés közben 9,54 g (0,09 mól) nátriumkarbonát 15 ml vízzel készített oldatával elegyítjük. Ezután jeges hűtés közben hozzácsöpögtetünk 11,70 g (0,09 mól) furán-2-karbonsavkloridot. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd kis mennyiségű nátriumkarbonát-oldattal adott esetben semlegesítjük, és etilacetáttal kirázzuk. Magnéziumszulfáton végzett szárítás után az etilacetátos oldatot vákuumban szárazra pároljuk, és a szilárd maradékot kis mennyiségű éter-etanol elegygyel keverjük. Ezután leszűrjük, éterrel mossuk, és etanolból átkristályosítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
