180984. lajstromszámú szabadalom • 1,2,3-tiadiazolin-2-id-származékokat tartalmazó növények növekedését szabályozó hatású szerek

7

180984

8

(0,1 mól)' 1 -fenil-3-( 1,2,3-tiadiazol-5 -il)-karbamidot adunk. A csaknem tiszta oldatot (lásd 1. példát) szüljük, és összekeveijük 8,8 g (0,05 mól) kalciumacetát-monohidrát 100 ml vízzel készített oldatával. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten egy órán keresztül utánkeveijük. A keletkezett kristályokat leszívatjuk, és 50 °C-on vákuumban szárítjuk.

Kitermelés: 25,5 g (az elméleti érték 82%-a) színtelen kristályok.

Olvadáspont: >300 °C.

5

Analóg módon állíthatjuk elő a következő, találmány szerinti vegyületeket is:

A vegyület jele

Megnevezése

Fizikai állandó (olvadáspont,

°C)

3.

5-(fenil-karbamoil-imino)-l,2,3-tiadiazolin-2-id-káliumsó • H2 O

> 205 (bomlik)

4.

5-(fenil-karbamoil-imino)-l,2,3-tiadiazolin-2-id-lítiumsó ’ 4H20

>270 (bomlik)

5.

5 -ímetU-fenil-karbamoil-imino)-l ,2,3-tiadiazolin-2-id-nátriumsó • H20

> 200 (bomlik)

6.

5-(metil-fenil-karbamoi)-imino)-l,2,3-tiadiazolin-2-id-káliumsó • H20

> 120 (bomlik)

7.

5-(metil-fenü-karbamoil-imino)-1,2,3-ti adiazolin-2-id-lítiumsó • H20

> 180 (bomlik)

8.

5-(2-piridil-karbamoil-imino)-l ,2,3-tiadiazolín-2-id-nátriumsó ■ 1,5 H20

> 200 (bomlik)

9.

5-(2-piridil-karbamoil-imino)-l,2,3-tiadiazolín-2-id:káliumsó • H2 O

>180 (bomlik)

10.

5 -(2-piridil-karb amoil-imino)-1,2,3-tiadiazolin-2- -id-lítiumsó • H2 O

>230 (bomlik)

11.

5 -(fenil-tio-karbamoil-imino)-1,2,3 -tiadiazolin-2-id-nátriumsó • 2H2 O

>135 (bomlik)

12.

5 -(fenil-karbamoil-imino)-1 ,2 ,3-tiadiazolin-2-id-magnéziumsó • 2H20

>325

13.

5-(fenü-karbamoil-imino)-l,2,3-tiadiazolin-2-id-cinksó • 3H20

>208 (bomlik)

14.

5-(fenil-karbamoil-imino)-l,2,3-tiadiazolin-2- -id-mangánsó • 3H20

>250 (bomlik)

15.

5 -(fenil-karbamoil-imíno)-l ,2,3-tiadiazolin-2- -id-báriumsó • 3H20

>250 (bomlik)

A találmány szerinti vegyületek olyan sókat képeznek, amelyek a IV általános képlettel jelölt határképleteknek, vagy általánosan jelölve az V általános képletnek megfelelő alakban vannak jelen, ezt azonban az I általános képlet ábrázolásánál egyszerűség kedvéért nem vesszük figyelembe.

A találmány szerinti vegyületek színtelen, szagtalan, kristályos anyagok.

Az I általános képletű vegyületek alkálifémsói igen jól oldódnak vízben, jól oldódnak poláros szerves oldószerekben, így szulfoxidokban, például dime til-szulfoxidban, rövidszénláncú alkoholokban, például metanolban és etanolban, karbonsavamidokban, így például dimetil-formamidban, kevésbé oldódnak karbonsavnitrilekben, például acetonitrilben 55 és gyakorlatüag oldhatatlanok szénhidrogénekben, halogénezett szénhidrogénekben és éterekben.

Az I általános képletű vegyületek kétvegyértékű fémekkel alkotott sói kevésbé oldódnak vízben, azonban jól oldódnak dimetil-szulfoxidban, dimetil - 60 formamidban és metanolban.

A találmány szerinti vegyületek hajlamosak az oldószer megkötésére és rendszerint szolvátokként például hidrátokként, alkoholátokként - tcülö- 65 nítjük el őket.

4