180969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ömlesztéssel készített tárgyak előállítására etiléntart kopolimerből

11 180969 12 A fluidágyban felhasználásra kerülő, részben vagy teljesen aktivált impregnált prekurzor kompozíciót, azaz a tulajdonképpeni katalizátort előnyösen a 32 tartályban a tárolt anyaggal szemben kémiailag közömbös gáz, például nitrogén vagy argon párnája alatt tároljuk. A fluidizálást azáltal érjük el, hogy a keringtetett gázt nagy sebességgel vezetjük az ágyhoz, illetve az ágyon át, rendszerint a kiindulási gázelegy áramlási sebességénél mintegy ötvenszer nagyobb sebességgel. A fluidágy tulajdonképpen az ágyon áthaladó gáz mozgásának hatására szabadon örvénylő szemcsék sűrű tömege. Az ágyon bekövetkező nyomásesés egyenlő vagy valamivel nagyobb, mint az ágy tö­mege osztva keresztmetszeti területével. így a nyo­másesés függ a reaktor geometriájától. Az úgynevezett „make-up” gázt, vagyis a reagál­­tatandó komponenseket tartalmazó és a 18 ponton át bevezetett gázt olyan arányban tápláljuk be a fluidágyba, amilyen arányban távolítjuk el a szem­csés polimerterméket a reaktorból. A make-up gáz összetételét a fluidágy fölött elhelyezett 16 gáz­elemző elemzési eredményei alapján határozzuk meg, illetve állítjuk be. A gázelemző megállapítja ugyanis a keringtetendő gáz összetételét, és ennek az összetételnek a függvényében állítjuk be a make-up gáz összetételét úgy, hogy a reakciózónán belül a gázösszetétel lényegében állandó legyen. A fluidizálás teljessé tétele céljából a keringtetett gázt és kívánt esetben a make-up gáz egy részét a fluidágy alatti 18 ponton át vezetjük be a reaktorba. A reaktorban a 20 gázelosztó lemez van elhelyezve az említett beadagolási pont fölött az ágy fluidizálá­­sának elősegítése céljából. A gázáramnak a fluidágyban reakcióba nem lépő része képezi a keringtetett gázt, amelyet a polimeri­­zációs reakciózónából eltávolítunk, és előnyösen az ágy fölött elhelyezkedő 14 sebességcsökkentő zónába vezetünk. Az utóbbiból a gázáram által elra­gadott szemcsék vissza tudnak esni a fluidágyba. A szemcsék elválasztását és a fluidágyba való visszajut­tatását elősegíthetjük a 22 ciklonnal is, amely képez­heti a sebességcsökkentő zóna egy részét vagy pedig a reaktoron kívül lehet elhelyezve (miként ezt például az 1. ábrán ábrázoltuk). Kívánt esetben a ke­ringtetett gázt a 24 szűrőn át vezethetjük, amely úgy van kialakítva, hogy nagy gázáramlási sebessé­geknél is képes kisméretű szemcséket eltávolítani és így megakadályozni azt, hogy por érintkezzék hőcse­rélők munkafelületeivel és kompresszor lapátozatá­­val. A keringtetett gázt ezután a 25 kompresszorral komprimáljuk és a 26 hőcserélőbe vezetjük, ahol le­adja a reakcióhőt, mielőtt visszatérne a fluidágyba. Ha a reakcíóhőt folyamatosan eltávolítjuk, akkor a fluidágy felső részén nem észlelhető figyelemre méltó hőfokgradiens. Az ágy alsó vagy fenékrészén hőfokgradiens fog kialakulni mintegy 150-300 mm-es vastagságban a belépő gáz hőmérséklete és az ágy maradék részének hőmérséklete közötti különbség hatására. Megfigyeléseink szerint a fluid­ágy úgy hat, hogy az ágy említett alsó részén átha­ladó keringtetett gáz hőmérsékletét azonnal az ágy további részének hőmérsékletével egyenlővé teszi, miáltal egyensúlyi állapotban a fluidágy lényegében állandó hőmérsékletű. A keringtetett gázt is tehát visszavezetjük a reaktorba a 18 ponton át, illetve a 20 gázelosztó lemezen át a fluidágyba juttatjuk. A 25 kompresszor elhelyezhető a 26 hőcserélő után is. A 20 gázelosztó lemez fontos szerepet játszik a reaktor működésében. A fluidágy növekvő és már kialakult méretű polimerszemcséket, valamint katali­zátorszemcséket tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a polimerszemcsék forrók és még reakcióképesek is le­hetnek, meg kell akadályozni, hogy leülepedjenek, mert ha megengedjük, illetve lehetővé tesszük egy nyugvó, azaz nem örvénylő tömeg létrejöttét, akkor a benne lévő aktív katalizátor további reakciót és ez­által a szemcsék összeolvadását, vagyis fuzionálását idézheti elő. Ezért fontos az, hogy a keringtetett gázt az ágyon keresztül elég nagy sebességgel átára­moltassuk ahhoz, hogy a fluidágy alapjánál is fluid állapot legyen fenntartható. A 20 gázelosztó lemez ezt a célt szolgálja és például egy háló, perforált le­mez, nyílásokkal ellátott lemez vagy buboréksapkás lemez formáját öltheti. A lemez elemei mind nyug­­vóak lehetnek vagy pedig hasznosítható a 3 298 792 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leí­rásban ismertetett mozgó típusú lemez is. Függetle­nül kialakításától a lemeznek a keringtetett gázt a fluidágy alapjánál lévő szemcséken át kell juttatnia, hogy biztosítani lehessen ezeknek a szemcséknek a fluid állapotát. A lemez további feladata a polimer­gyanta szemcséiből álló ágy tartása abban az eset­ben, ha a reaktor nem üzemel. A lemez mozgó részeinek feladata lehet a lemezre vagy a lemezbe jutó polimerszemcsék eltávolítása. A polimerizálási eljárásban láncátadó ágensként hidrogént hasznosíthatunk. A hidrogénnek az eti­lénre vonatkoztatott mólaránya mintegy 0 és mint­egy 2 között változhat. A reakciórendszert alkotó gázáram tartalmazhat továbbá a katalizátorral és a reaktánsokkal szemben közömbös gázt is. Az aktiváló vegyületet előnyösen a keringtetett gázt szállító rendszerhez adjuk hozzá annak legforróbb pontján. Ezért előnyös a hőcserélő előtt az aktiváló vegyidet beadása, például a 27 disz­­pergáló egységből a 27a vezetéken át. A hidrogénnel együtt ZN(RaXRb) általános képletü vegyületek — amely képletben R,a és Rb egymástól eltérő vagy azonos 1-14 szénatomos ali­fás vagy aromás szénhidrogéncsoportot jelentenek ~ használhatók a találmány szerinti katalizátorok mel­lett molekulasúlyt szabályozó vagy láncátadó ágens­ként az előállítandó polimerek folyási számának növelése céljából. A reakciórendszerben lévő 1 mól titánvegyületre vonatkoztatva mintegy 0-50, elő­nyösen 20-30 mól cinkvegyületet használhatunk. A cinkvegyület a reaktorba előnyösen egy szénhidro­gén oldószerrel alkotott híg (2-30 súly%-os) oldata, formájában vagy pedig egy szilárd hígítószerre, például szilícium-dioxidra mintegy 10—50 súly% mennyiségben felitatva juttatható be. Ezek a kom­pozíciók pirofórosságra hajlamosak. A cinkvegyüle­tet a keringtetett gázt szállító rendszerbe a 27 egy­séggel szomszédos, a gázkeringtető rendszer legfor­róbb pontjához közeli és az 1. ábrán nem ábrázolt betápláló egységből juttathatjuk be önmagában vagy az utólag beadagolt aktiváló vegyülettel együtt. 5 10 is 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents