180968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás film készítésére sűrűségű etiléntartalmú kopolimerekből

11 180968 12 nyösen mintegy 0,5—4,0, továbbá termoanalízissel végzett elemzés tanúsága szerint illékony komponen­seket mintegy 0,05-0,35 súlyszázaléknyi mennyiség­ben tartalmaznak. A találmány értelmében felhasználható kopolime­­rek egyszerűen előállíthatok alacsony nyomású gázfázisú fluidágyas reaktorban a későbbiekben is­mertetett módon, a monomersarzsot az ugyancsak a későbbiekben ismertetett körülmények között speci­fikus nagy aktivitású katalizátor kompozíció jelenlé­tében polimerizálva. A következőkben az említett (továbbiakban: ta­lálmány szerinti) nagy aktivitású katalizátorkompozí­ciót tárgyaljuk részletesen. A találmány szerinti katalizátorkompozíció előál­lításában hasznosított vegyületek közé tartozik lega­lább egy titánvegyület, legalább egy magnéziumve­­gyület, legalább egy elektrondonor vegyület, lega­lább egy aktiváló vegyület és legalább egy pórusos közömbös hordozóanyag. A hasznosítható titánvegyületek a Ti(OR)aXb általános képlettel jellemezhetők, amely képletben R jelentése 1 — 14 szénatomot tartalmazó, alifás vagy aromás szénhidrogéncsoport vagy -COR’ csoport, az utóbbiban pedig R’ 1-14 szénatomot tartalmazó, alifás vagy aromás szénhidrogéncsoportot jelent; X klór-, bróm- vagy jódatomot vagy ezek kombináció­ját jelenti; a értéke 0, 1 vagy 2, b értéke 1, 2, 3 vagy 4 és a + b egyenlő 3 vagy 4. A titánvegyületek külön-külön vagy egymással kombinálva hasznosíthatók. Titánvegyületként hasz­nálható például a TiCl3, TíC14, Tí(OCH3)C13, Tí(OC6H5)C13, Tí(OCOCH3)C13 és a Ti(OCOC6H5)Cl3. A hasznosítható magnéziumvegyületek az MgX2 általános képlettel jellemezhetők, amely képletben X klór-, bróm- vagy jódatomot vagy ezek kombináció­ját jelenti. A magnéziumvegyületek is külön-külön vagy egymással kombinációban hasznosíthatók. Példaképpen megemlítjük a magnézium-kloridot, magnézium-bromidot vagy a magnézium-jodidot. A vízmentes magnézium-klorid az előnyös magnézium­­vegyület. A találmány szerinti katalizátorkompozíció 1 mól titánvegyületre vonatkoztatva mintegy 0,5-56, elő­nyösen mintegy 1-10 mól magnéziumvegyületet tar­talmaz. A titánvegyületet és a magnéziumvegyületet olyan formában használjuk, amely biztosítja oldódá­sukat az elektrondonor vegyületben. Elektrondonor vegyületként olyan szerves vegyü­­leteket hasznosíthatunk, amelyek 25 °C-on folyé­kony halmazállapotúak és amelyekben a titánvegyü­let és magnéziumvegyület oldódik. Az elektrondonor vegyületek ismert vegyületek, vagy önmagukban vagy mint Lewis-bázisként. Az elektrondonor vegyületek közé olyan vegyüle­tek tartoznak, mint például alifás és aromás karbon­savak alkilészterei, alifás és gyűrűs éterek és alifás ketonok. Ezek közül az elektrondonor vegyületek közül előnyösek az 1-4 szénatomos telített alifás karbonsavak alkilészterei, a 7-8 szénatomos aromás karbonsavak alkilészterei, a 2-8, előnyösen 3-4 szénatomos alifás éterek, a 3-4 szénatomos gyűrűs éterek, előnyösen a 4 szénatomos gyűrűs mono­vagy diéterek, valamint a 3-6, előnyösen 3-4 szénatomos alifás ketonok. Ezek közül az elektron­donor vegyületek közül a leginkább előnyös a metil­­-formiát, etil-acetát, butil-acetát, etil-éter, hexil-éter, tetrahidrofurán, dioxán, aceton és a metil-izobutil­­-keton. Az elektrondonor vegyületeket használhatjuk külön-külön vagy egymással kombinációban. Egy mól titánvegyületre vonatkoztatva mintegy 2-85, előnyösen mintegy 3-10 mól elektrondonor vegyületet használunk. Az aktiváló vegyületek az Al(R”)cX’dHe általános képlettel jellemezhetők, amely képletben X’ klóratomot vagy -OR’” képletű csoportot jelent, R” és R’” 1—14 szénatomos telített szénhidrogén­csoportot jelentenek, és jelentésük azonos vagy el­térő lehet, d értéke 0—1,5, e értéke 1 vagy 0 és c + d + e =3. Ezeket az aktiváló vegyületeket is használhatjuk külön-külön vagy egymással kombinációban. Példa­képpen az alumínium-trietilt, alumínium-dietil-klori­­dot, alumínium-hidrogén-diizopropilt, alumínium-tri­­izobutilt, alumínium-trihexilt, dialumínium-trietil-tri­­kloridot, alumínium-trioktflt, alumínium-hidrogén-di­­etilt és az alumínium-dietil-etoxilt említhetjük. A találmány szerinti katalizátorkompozíció akti­válására 1 mól titánvegyületre vonatkoztatva mint­egy 10-400, előnyösen mintegy 10-100 mól akti­váló vegyületet használunk. A hordozóanyagok szilárd szemcsés pórusos anya­gok, amelyek a katalizátorkompozíció többi kompo­nensével és a reakciórendszer többi komponensével szemben kémiailag közömbösek. Ezek közé a hordo­zóanyagok közé tartoznak szervetlen anyagok, például molekulasziták és a szilícium és/vagy alumí­nium oxidjai, továbbá szerves anyagok, így olefintar­talmú polimerek, például a polietilén. A hordozó­­anyagokat mintegy 10—250, előnyösen mintegy 50-150 mikron átlagos szemcseméretű száraz porok formájában hasznosítjuk. Ezek az anyagok előnyö­sen pórusosak is, és fajlagos felületük legalább 3m2/g, előnyösen legalább 50m2/g, A hordozó­­anyagot száraz állapotban, vagyis víztől mentesen használjuk. Ezt rendszerint úgy biztosítjuk, hogy a hordozóanyagot felhasználása előtt száraz közömbös gázzal hevítjük vagy előszárítjuk. A szervetlen hor­dozóanyagokat a fentiekben ismertetett szerves alu­­míniumvegyületek közül egy vagy több mintegy 1—8 súly%-nyi mennyiségével kezelhetjük a hordo­zóanyag további aktiválása céljából. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents