180962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények növekedésének szabályozására
.i 180962 4 alumíniumklorátnak a komló növekedése serkentésére vonatkozóan. A találmány célkitűzése újabb, könnyen hozzáférhető növényi növekedésszabályozó hatóanyagok kutatása, illetőleg ezen hatóanyagokat tartalmazó mezőgazdasági eljárás kidolgozása. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az eddig ismert természetes és szintetikus vegyületeken kívül a fentiekben ismertetett sóknak, adott esetben hidrátjainak (továbbiakban növényi növekedésszabályozó sók) szignifikáns növényi növekedésszabályozó hatása van; továbbmenőleg e növényi növekedésszabályozó sók a magvak csírázási erélyét, a növények zöldsúly- és terméshozamát jelentős mértékben növelik. A növényi növekedésszabályozó hatás alatt elsősorban a növények növekedésének serkentését, a virágzás meggyorsítását és a termék korábbi beérését, a termés fokozódását, valamint bel tartalmi értékének (karotin, fehérje, szénhidrát-tartalmának, stb.) javulását értjük. A csírázási erély növelése viszont nemcsak a gyökér és a szár gyorsabb fejlődését biztosítja, hanem a csírázási hőmérséklet minimumának csökkentését is lehetővé teszi, azaz mód nyílik a korábbi vetésre, amely a korábbi betakarítást vonja maga után. Ezen felismerésünk igen nagy haladást jelent a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sók mezőgazdasági eljárásban való alkalmazása területén. A mezőgazdasági eljárást találmányunkban a legszélesebben értelmezzük, amelybe a szántóföldi-, az erdészeti-, a zöldség-, a gyümölcstermesztési-, a fólia-vetési-, a magdrazsírozási, és a maggranulálási- stb. eljárások tartoznak. A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sók közül kiemelkedő hatást mutatnak a nátriumszulfit, a káliumszulfit, a nátriumpiroszulfit [nátrium(I)-diszulfit; Na2S205] és a káliumpiroszulfit [kálium(I)-diszulfit; K2S2O5]. A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sók előnye, hogy az emlősökre csak igen kismértékben mérgezőek. A találmány szerinti eljárásban növényi növekedésszabályozó sókat önmagukban vagy ismert módon készítményekké történő feldolgozás után a mezőgazdaságban növényi növekedésszabályozó szerként alkalmazhatjuk. A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sókat a szokásos módszerekkel dolgozzuk fel készítményekké. Ezekben a készítményekben a növényi növekedésszabályozó sókat szilárd vagy folyékony inert hordozóanyagokkal vagy hígító-szerekkel és adott esetben egyéb segédanyagokkal vagy vivőanyagokkal keverjük. Ilyen segédanyagok lehetnek például a felületaktív szerek, mint amilyenek a nedvesítő, emulgeáló és diszpergáló anyagok, az összetapadást gátló anyagok, kenőanyagok, adhézív anyagok, tapadást elősegítő szerek, színezőanyagok, korróziót gátló anyagok, szuszpendáló anyagok, a kezelt területen esővel szemben mutatott ellenállást vagy behatoló-képességet javító anyagok stb., illetve más, ismert biológiailag aktív anyagok és/vagy más, ismert, a biológiai aktivitást fenntartó vagy fokozó vagy módosító anyagok. A találmány szerinti növényi növekedésszabályozó sókat a fentiekben említett hordozóanyagokkal, hígítószerekkel, vivőanyagokkal és segédanyagokkal különféle szilárd, folyékony vagy gáznemű mezőgazdasági vagy kertészeti készítményekké alakíthatjuk. Szilárd készítmények lehetnek például a porok, előnyösen a nedvesíthető porok és/vagy a diszpergálható porok, a szemcsék vagy granulátumok, a paszták, a granulált magok és mezőgazdasági, elsősorban kertészeti magfóliák stb. Folyékony készítmények lehetnek például az oldatok, a közvetlenül permetezhető oldatok, akár a vizes oldatok, akár a szerves oldószerrel készített oldatok, beleértve az olajos oldatokat és a keverhető olajokat is, a diszperziók, a szuszpenziók, előnyösen a vizes szuszpenziók, a vizes vagy az olajos emulziók, az invert emulziók stb. Gáznemű készítmények lehetnek például az aeroszolok stb. A porkészítményeket például úgy készíthetjük, hogy a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t az előzőkben említett inert szilárd hordozóanyagok közül eggyel vagy többel alaposan elkeverjük, kívánt esetben a keveréket megőröljük. A nedvesíthető vagy diszpergálható porokat például úgy készíthetjük, hogy a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t az előzőkben említett, valamely inert szilárd hordozóanyagon kívül az előzőkben ismertetett nedvesítő-szerek vagy diszpergáló-szerek közül eggyel vagy többel is elkeverjük. A szemcsés készítményeket például úgy állíthatjuk elő, hogy a találmány szerinti növényi növekedésszabályozó só(ka)t egy oldószerben, előnyösen vízben oldjuk, az oldatot valamilyen kötőanyag jelenlétében egy szemcsés hordozóanyag, mint amilyenek a porózus szemcsék, például a habkő vagy az attaclay, ásványi nem porózus szemcsék, például homok vagy agyagos föld, vagy szerves granulák, például feketeföld vagy vágott dohányszár felületére felvisszük, adott esetben megszárítjuk. Szemcsés készítményt továbbá úgy is készíthetünk, hogy a növényi növekedésszabályozó só(ka)t porított ásványi anyagokkal, kenőanyag és kötőanyag jelenlétében összepréseljük, a préselt anyagot megaprítjuk és a kívánt szemcseméretre szitáljuk. A szemcsés készítmények előállításának egyik előnyös foganatosítási módja a száraz, illetve a nedves granulálás, mely utóbbi nedves présgranulálás vagy felépítéses granulálás egyaránt lehet. A találmány szerint felhasználható szilárd növényi növekedésszabályozó készítmények egy különlegesen előnyös kiviteli alakja a vetőmag-fólia. Ismeretes, hogy a kertészetben, de egyéb mezőgazdasági eljárásoknál is a magvak elvetésének megkönnyítésére, az egyenletes mag- és sortávolságok biztosítására a kézi-vetés (ültetés) helyett a magvakat valamely vízoldható fóliába foglalják és ezeket a fóliacsíkokat (szalagokat), amelyek adott esetben több sorban is tartalmazhatják a magvakat, helyezik a talajba. A fólia 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
