180959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány illetve takarmányadalék előállítására szilárd, rostos mezőgazdasági melléktermékekből és lédús, szerkezetnélküli ipari melléktermékekből vagy hulladékanyagokból
19 180959 20 Táblázat folytatása 8 Példaszám 9 10 Energiarészesedés a kukoricanövényből 390 526 475 egység a tejmaradékból 274 — — a cefrékből — 111 158 összes energia 664 637 653 egység a kukoricából származó nyersrostok a nagyjából egyenértékű, szabvány szerinti abrak-9,0 12,2 11,0% takarmányok, melyeket tejelő teheneknél használunk III II III 11. példa 20 A szárazanyag összetevői szalma 35% tejsavó 50 25 sörtörköly 10 zsír 3 ásványi anyag (Ca-Na-Mg-P) 1,5 nyomelemek (Mn-Zn-Cu-Co-J) 0,3 vitamin (A-D3 -E) 0,2 10 összes protein (nyersprotein) 35-36% nyerszsír 5-6 nyershamu (ásványi) 8-9 nyersrost 16-17 35 energiatartalom keményítő egységben (STE) kifejezve 515 ásványi anyagok Ca 1,6 Na 0,5 40 Pa 0,8 Mg 0,2 A vitamin (axeroftol) 4000 egység/kg D3 vitamin (calciferol) 800 egység/kg E (tokoferol) 50 mg/kg 45 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás takarmány, illetve takarmányadalék előállítására szilárd, rostos mezőgazdasági melléktermékekből, azzal jellemezve, hogy legalább egy szilárd, rostos mezőgazdasági mellékterméket, adott esetben aprítás után, összekeverünk legalább egy lédús, fo- 55 lyékony vagy nedves, emészthető, szerkezet-nélküli ipari melléktermékkel vagy hulladékanyaggal és adott esetben vízzel, az így kapott elegyet önmagában ismert, előnyösen zöldtakarmány vagy iszapszárító berendezéssel szárítjuk, majd önmagában ismert módon préselt takarmánnyá vagy takarmányadalékká alakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szilárd, rostos mezőgazdasági meÜéktermékként gabonaszalmát, pillangósok szalmáját, kukoricaszárat, kukorica szecskázott szem- és szártermését, takarmánygabonaelegyet, lennövény aprítőkat és terméstokját, citrusok gyümölcseinek héjrészeit, banán héjrészeit, más, rostos gyümölcsrészeket, malátacsírát vagy ezek elegyeit használjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szerkezet-nélküli ipari melléktermékként tejsavót, fehérjében dúsított tejfeldolgozási melléktermékeket, melaszt, más cefréket, fafeldolgozásnál keletkező melléktermékeket, a-ceUulózokat, keményítőket, sörélesztőt, törkölyt, sörgyártási melléktermékeket, szeszfőzdéi melléktermékeket, fermentációs melléktermékeket, élesztőt vagy kovaföldmaradékot, kitint vagy ezek elegyét használjuk. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szilárd, rostos mezőgazdasági melléktermékeket és a lédús, emészthető, szerkezet-nélküli ipari melléktermékeket a végtermékre számítva 25-95 :75—5 súly% mennyiségben keverjük össze. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alkotórészeket a végtermékre arányban számítva a következő erősen aprított szalma tejcukorban szegény, fehér35-50 súly% jében dúsított tejsavó papírgyártási melléktermékek előnyösen a-cellulóz és/vagy 15-36 súly% kitin 2-10 súly% cefrék adott esetben sűrített 2-10 súly% sörélesztő nem szárított sörtörköly és 5-20 súly% adott esetben zsír és zsírsavak 1-4 súly% ásványi anyagok 2-5 süly% vitaminok összekeverjük. 2 súly% A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 84.4260 - Zrínyi Nyomda, Budapest 10
